Bő három évtizeddel ezelőtt földműveléssel foglalkozó szülei nem engedték el Bierer Jánost a gödöllői egyetemre, mert nem akarták, hogy olyan távolra kerüljön tőlük és Somogy megyei szülőfalujától. Fiuk mégis messzire jutott: a Szenna Pack Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként áprilisban Brazíliában vehette át a szakmai világszövetség, a World Packaging Organization Worldstar díját a németországi Wellával közösen kifejlesztett aeroszolos palackcsaládért. A rangos nemzetközi elismeréstől azt várja, hogy újabb üzleteket hoz majd cégének, amelynek jelenleg legfőbb partnere a Wella és több németországi bértöltő, de értékesít Franciaországban, Nagy-Britanniában és Lengyelországban is.
Bierer János Szennán lévő vállalkozását immár a tíz legnagyobb európai aeroszolos palackgyártó társaság egyikeként tartanak nyilván. A cégvezető lokálpatrióta. A közeli Kaposvárott járt gimnáziumba, majd ott végezte el a mezőgazdasági főiskolát, és munkahelyei is Somogyországban voltak. Mezőgazdasági ágazatszervező diplomával a zsebében Kaposmérőn helyezkedett el, pénzügyi területen. Évekig főkönyvelő-helyettes volt, s miután egy nyugdíjazást követően nem ő lett a főkönyvelő (hanem a jelenlegi könyvvizsgálója), úgy döntött, hogy vált. Elment az egyik, gyümölcsfeldolgozással foglalkozó állami gazdasághoz. Három hónap elteltével azt javasolta, kezdjenek üdítőital-gyártásba. „A vezetők tisztességgel akartak nyugdíjba vonulni, s már semmi új dologba nem kívántak belevágni. Ezért az első adandó alkalommal eljöttem onnan, így kerültem a szennai Zselici Táj Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez” – idézi fel a múltat Bierer János.
| |||||||
A főkönyvelőként alkalmazott szakember kihívásnak tekintette, hogy az országban akkor működő, mintegy 1200 tsz között az utolsó 50-be sorolt szennait kihúzza a bajból. Az elnök engedte, hogy megvalósítsa elképzeléseit, így egy év múltán nyereségesek is lettek, 1988-ra pedig az első 100 közé kerültek, s a megye második legjobb tsz-eként tartották nyilván az övékét. Bierer János a növénytermesztéssel, állattartással foglalkozó tsz-ben a munkába állását követő hónapban már megszervezett egy biztosíték-összeszerelő üzemet. Az ipari tevékenységen rugalmasan változtattak, ha valami nem ment, abbahagyták, s másba kezdtek.
TUBUS ÉS PALACK. Szennának egy kis kelet-németországi falu volt a „testvérvárosa”, s a közeli Lipcse ipari vásárán 1985-ben Bierer János palack-, illetve tubusgyártó gépsorokra figyelt fel. Kiderült, hogy itthon csak a Mátravidéki Fémművek foglalkozott ilyesmivel, miközben alumínium aeroszolos palackokra óriási igény volt. A korabeli kozmetikai ipar fellegvára, a Caola ugyanis nagy volumenben vásárolt fel ilyeneket, sőt importra is szorult. Exportbővítő zöldmezős beruházásként a szövetkezet gesztorságával, számos tulajdonos – többek között bankok, továbbá az alapanyagok beszállítói és importőre, valamint a készáru vevője – részvételével 1986 szeptemberében megalakult az Aerosol Gt. Bierer akkor már közgazdasági-ipari elnökhelyettesként dolgozott a tsz-nél, s ő irányította az új csomagolóanyag-gyártó üzemet is. E társaságot 1989-ben a tulajdonosok átalakították, s megszületett a Szenna Pack Kft. Az „alapító atya” pedig kilépett a tsz-től, és azóta kizárólag a csomagolóeszköz-gyártó társaságban tevékenykedik, amelynek első, s azóta is egyetlen ügyvezetője.
Három évvel később a tulajdonosok összekülönböztek. A vállalkozás ennek következtében óriási, 50 százalékos árbevétel-arányos veszteséget produkált. „Nem tudtam volna elviselni, hogy az ötletem meghaljon. Ezért 1993-ban az üzem vezetőivel és dolgozóival megalakítottam egy kft.-t, s elkezdtem kivásárolni a külső üzletrészeket, majd vezetői kivásárlás zárta le a folyamatot” – idézi fel a nehéz időket Bierer János. A folyamat végén 1996-ra az ő és családja tulajdonába került a csomagolóipari vállalat. Abban az évben került sor az első nagyobb volumenű fejlesztésre: a meglévő kettő mellé még két használt gépsort szereztek be hitelből.
Az ügyvezető-cégtulajdonosnak újabban azért fő a feje, mert a most 200 embert foglalkoztató cégnél akadozik az utánpótlás. „Nálunk négy műszak van, 12 óra munkát 36 óra pihenés követ. A dolgozók borítékjába a Somogy megyei átlag közel duplája kerül. A fiatalok valószínűleg azt nézik, hogy ne kelljen szombat-vasárnap vagy éppen éjszaka dolgozniuk, és kényelmesebb munkahelyet választanak még akkor is, ha kevesebbet keresnek, vagy olyan helyre mennek, ahol zsebbe egy kicsivel többet fizetnek nekik” – avat be gondjai egyikébe Bierer János.
Felesége már régóta nem szeret vele bevásárolni, mert szinte azonnal „leragad” az aeroszolos palackos polcoknál. Azt figyeli, egyes jelekből meg tudja-e állapítani, hogy melyik cég terméke egy-egy palack, milyen újdonságok vannak a piacon. Az sem családbarát vonása, hogy ha az üzemben valamelyik gépsor a nap bármely időszakában négy óránál hosszabb időre leáll, azonnal értesíteni kell a cégtulajdonost. Barátai zokon is veszik, hogy még ritka nyaralásaik alatt sem kapcsolja ki a mobilját. Az idén nyáron Horvátország felé vették az irányt, de Bierer János feleségével együtt három nap múltán hazaindult, mert egy nagyobb problémáról értesítették az üzemből.
A falu és a Szenna Pack Kft. között hosszú távú együttműködési szerződés van érvényben, ennek keretében a cég támogatja a település összes rendezvényét, egyesületeit. „Évek óta minden esztendőben a község és még három falu 10 legszebb, legápoltabb külsejű portája 100-100 ezer forintot kap, és azt is neki köszönhetjük, hogy ebben a mindössze 730 lelkes községben sikerült megtartani az általános iskolát, amelynek felszereléséből alaposan kivette a részét. Sajnos a korábbiakhoz képest beszűkültek a lehetőségei, de nekünk még ezek a források is nagy segítséget nyújtanak” – mondja Handó János, Szenna polgármestere. A forint 2001 óta tartó erősödése ugyanis komoly erőpróba elé állította a céget, hiszen termékei 90 százaléka a külpiacon talál gazdára. A vállalkozás eredményessége romlott, ezért vezetői a belső tartalékok feltárásával alkalmazkodnak a helyzethez úgy, hogy visszafogják a kiadásokat, ezen belül a szponzorálásokat is.
RAKTÁR A JÖVŐNEK. Két évvel ezelőtt tető alá hoztak egy magasraktárat, amely most még csak 50-60 százalékos vagy az alatti kihasználtsággal működik. A létesítmény a jövőnek készült, csakúgy, mint az a beruházás, amelyről a növekedés- és fejlesztésközpontú koncepciójához magát szigorúan tartó cégtulajdonos a közelmúltban döntött. Nem volt könnyű helyzetben, hiszen 2 milliárd forint értékű új gépsor megvételéről van szó.
A gépsor üzembe állításától Bierer azt várja, hogy a cég idei 2,5 milliárdos forgalma a következő évben a duplájára nő. Egy ilyen berendezés élettartama közel 25 esztendő. Az 50-es évei elején járó vállalkozó azonban még 70-en túl is dolgozni szeretne a vállalkozásában, ahogyan ezt nyugati partnereitől is látja.