Horogütés a pénzpiacoktól?
Az euró bevezetésének időpontjáról elindított fórumhoz szeretnék hozzászólni (2010, 2012, 2014? – Figyelő, 2005/41. szám). Járai Zsigmond megnyugtatta az európai újságírókat, hogy a kormánynak kidolgozott menetrendje van arra, miként érhető el 2004-2005-re az Európai Pénzügyi Unióhoz történő csatlakozás, az euró bevezetése. Még mielőtt a tisztelt Olvasó arra gondolna, hogy itt valaki viccel, szeretném hozzátenni, hogy az inkriminált eset az akkori pénzügyminiszterrel 1999-ben esett meg. Tehát korántsem 2014-es csatlakozásról volt szó akkoriban, amit viszont napjainkban áraz be szorgalmasan a kötvénypiac. Komikus vagy inkább szívfacsaró érzés beülni ebbe a szürreális időgépbe? Véleményem szerint az utóbbi.
Félreértés ne essék: az eurócsatlakozás egyben alapvető hitelességi kérdésévé vált gazdaságpolitikánknak, és amit a szemünk előtt láttunk és látunk, az a magyar fiskális hitelvesztés nemzetközileg is érzékelt és egyre inkább tudatosult folyamata. Az eurócsatlakozás folyamatos csúszása korábbi példák szerint többéves bessz-periódusba taszíthatja a kötvénypiacot. Olaszország és Spanyolország taggá válásának eltolódása például 200 bázispontos hozamemelkedést idézett elő az érintett országok kötvénypiacain.
Evidencia, hogy egy kis nyitott gazdaság folytonos veszélyeknek van kitéve, ameddig önálló – ezáltal könnyen támadható – valutával rendelkezik. Az euró mielőbbi hazai bevezetését illető legfontosabb kérdés semmiben sem különbözik attól, amelyet az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozásunk vetett föl.
Az elit pr-vezérelte, osztogató „gazdaságpolitikája” kiszámíthatatlan, átláthatatlan, számonkérhetetlen, s ebből kifolyólag egyre hiteltelenebb konvergenciában mutatkozik meg. A Nemzetközi Valutaalap már nem, az Európai Pénzügyi Unió pedig eleddig még nem hatott fegyelmező erővel a magyar pénzügyi kormányzatra. Az előcsatlakozási és konvergencia-programok sorozatos eróziója után egyre inkább úgy tűnik, a pénzpiacoknak kell bevinniük a kijózanító egyenest. Csak nehogy intenzívosztályra kényszerüljön az ország attól az ütéstől.
KÁNCZ CSABA
Budapest