Hitelesítés

Akár családtervezési problémát is okozhat a rossz adósokat nyilvántartó feketelista: hivatalos nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azaz a BAR. Egy solymári fiatalember például azért nem tudja párjának kimondani a boldogító igent, mert házasságkötése esetén adóstársnak minősül, s ekkor már felesége nevében sem tudnak felvenni támogatott lakáshitelt. Ő ugyanis egy autókölcsön törlesztő részletének késedelmes befizetése miatt felkerült a listára. Esetében elegendő volt egyetlen részlet elfelejtése ahhoz, hogy a finanszírozó – ő is elismeri, hogy jogosan – felrakja őt a nem fizetők közé. Ezért aztán jobb híján a menyasszony vesz fel saját nevében devizahitelt, a lagzi pedig csúszik.

Aki ezen a listán szerepelt, a legutóbbi időkig nem sok jóra számíthatott: a pénzintézetek egy-egy újabb hiteligénylés esetén – lekérve adatait az adatbázist kezelő Bankközi Informatikai Szolgáltató (BISZ) Rt.-től – automatikusan elutasították a kérelmét. Az ügyfelekért folytatott verseny ugyanakkor alapvető változásokat hozott: kérdésünkre ugyan több bank (CIB, Erste, Inter-Európa, KDB) is úgy válaszolt, hogy továbbra sem adnak hitelt BAR-listán szereplő ügyfélnek, számos versenytárs (Citibank, Credigen, HVB, K&H) viszont jelezte: bizonyos feltételek mellett hajlandóak ezen ügyfelek számára is kölcsönözni. Általános elv, hogy időközben már rendezett tartozásról legyen szó, ám a K&H jelenlegi – éppen felülvizsgálat alatt álló – hitelszabályzata alapján csak jelzáloghitel esetén folyósít kölcsönt a feketelistán nyilvántartottaknak. A bankok abban az esetben, ha befogadják a korábbi feketelistás hitelkérelmét, általában nem térnek el a standard kondícióktól, de például a Credigen alkalmanként adóstárs bevonását kéri.

Az új rend

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS. Az ügyfelet a hitelszerződést megelőzően tájékoztatni kell, arról, hogy személyes adatai nemfizetés esetén bekerülhetnek a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve arról is tájékoztatást kell adni, hogy ez milyen esetben következhet be.
FIGYELMEZTETÉS. A hitelező banknak 30 nappal az adatok BAR-ba továbbítása előtt értesítenie kell az ügyfelet arról, hogy mulasztása olyan mérvű, ami miatt a bank a listára történő felvitelét kezdeményezheti.
UTÓLAGOS ÉRTESÍTÉS. Miután a pénzintézet az ügyfél adatait továbbította az adósnyilvántartó rendszerbe, 8 napon belül köteles erről a „vétkest” is értesíteni.

ADÓSTÁRS KELL. A Budapest Bank (BB) és az OTP még „lazábbak”: náluk nemcsak a lezárt ügyű BAR-listások kopogtathatnak eséllyel, hanem azok is, akik még aktív hiteltartozás miatt kerültek szégyenpadra. A BB adósságrendező, az OTP pedig devizaalapú jelzáloghitelét ajánlja ezeknek az ügyfeleknek (a BB terméke is jelzálogalapú). Az így vállalt többletkockázatnak ugyanakkor ára van. A legnagyobb lakossági bank ilyen esetekben mindenképp feltételül szabja egy további adóstárs bevonását, míg a kölcsönt a standard devizahitel kamatszintje fölött 1,5 százalékpontos felárral bocsátja a megszorult ügyfél rendelkezésére. A BB-nél nincs standard konstrukció, e bank az adatok vizsgálata után kockázat alapú árazást alkalmaz. Ez a magasabb kamat mellett a felajánlott ingatlan alacsonyabb finanszírozási arányában, illetve az ügyfél jövedelmének kisebb terhelhetőségében nyilvánul meg.

A fogyasztóvédelmi, illetve versenyszempontból egyaránt aggályos jelenlegi gyakorlat miatti elégedetlenség megszülte a BAR-lista újraszabályozási igényét is. A jövőben kötelező lesz – az ügyfél-tájékoztatás új szabályai mellett (lásd külön) – az is, hogy az adóst a feketelistára felvivő pénzintézet rögzítse a szerződés típusát, számát, megkötésének és lejáratának időpontját, a hitel és a fennálló tartozás összegét. Ennek alapján sokkal több információval rendelkezhet majd az adatokat lekérdező bank arról, milyen súlyú ügyben lett sáros a hozzá hitelért forduló. Mert bizony a fiatal, egyszer megcsúszott vőlegény mellett a BAR-lista őriz olyan szélhámosról is adatot, akitől nyolc bank is pénzt vár, s tartozása több millió forintra rúg.

Láthatatlan bliccelők

Egyértelműen fogalmaz a tervezett jogszabály-módosítás: a BAR-listára a magánszemélyek közül azok kerülhetnek, akik a 90 napos vizsgálati időtartam alatt folyamatosan legalább a minimálbér szintjét elérő tartozást halmoztak fel. A pontosításra azért volt szükség, mert a hazai pénzintézetek eltérő gyakorlatot folytattak. Volt olyan bank, amely ügyfelét akkor is feltette a feketelistára, ha annak több mint 3 hónapos tartozása – kamatokkal – az utolsó héten haladta meg az aktuális minimálbér szintjét. Mások azonban már a kezdetektől azon a véleményen voltak, hogy a „feljelentést” akkor kell postázni a BISZ Rt. felé, ha a tartozás a vizsgált időszak alatt folyamatosan meghaladja a limitösszeget. „Az első változtatás hívei szerint – érvel Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatója – az új szabályozás azzal, hogy a folyamatos egyidejű fennállás elvét teszi kötelezővé, lényegesen lazítja majd a listára kerülés feltételét. Így jóval kevesebb ügyfél kerül be a rendszerbe, ezáltal az adatbázis „használati értéke” számottevően csökken. A Cetelem számításai szerint az adatbázis alapját adó fogyasztási kölcsönök esetében az átlagos törlesztő részletet, illetve kölcsönösszeget figyelembe véve, az első késedelembe eséstől számítva több mint egy év telik el addig, amíg az új szempontrendszer alapján a vétkes ügyfél a rendszerbe kerül. Ez azzal is járhat, hogy az áruhitelező cégek számára elértéktelenedik az adatbázis, tekintve, hogy a kölcsönök rövid futamideje miatt a fizetést elbliccelők jó része teljesen láthatatlanná válik a rendszer számára. Az sem tisztázott, hogy ha bevezetik a végzettségfüggő minimálbért, akkor melyik jövedelemsávhoz kötik majd a limitet. Végül az sem tesz jót a rendszernek, hogy a régi adósok adatait utólagosan nem lehet majd kiegészíteni az új listatagok esetében már megismerhető többletadatokkal.

Azt ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a rendszer alapvető rugalmatlanságát okozó, kötelezően 5 éves időtartamra szóló lista-tagság hamarabb törlődjön azok számára, akik kis összeggel kerültek fel, és gyorsan rendezték elmaradásukat. (Abban a banki gyakorlatban sem várható változás, hogy a személyhez, illetve családhoz köthető vállalkozások bebukhatják a hitelfeltételt, ha vezetőjül BAR-listás.)

Kevesen tudják, hogy a mostantól kötelezővé váló adatszolgáltatást a bankok eddig is megadhatták volna. A rendszerkommentár rovatban lehetett volna közölni például azt, hogy a bank és adósa közös megegyezéssel a felvitel óta átütemezte a hitelt, s utóbbi azóta rendben eleget tesz törlesztési kötelezettségének. Mivel azonban az ügyfelek számára ez nem volt széles körűen ismert, a pénzintézetek többsége megspórolta az ilyen adatkezeléshez szükséges informatikai fejlesztést. Az új jogszabály életbelépésével erre nem lesz lehetőség, persze az megjósolható, hogy a fejlesztések többmilliós összegét végül is ki fizeti majd meg. Tapasztalatok alapján nehéz ugyanis elhinni a bankok véleményét, miszerint a bővebb adatok révén csökken a kölcsönök kockázata, aminek kedvező hatása lesz a hitelek árazására is.

Halvány remény azért van. Rácz Lajos, a BISZ Rt. vezérigazgatója a Figyelő kérdésére ugyanis elmondta, hogy a társaság – noha tőlük is többmilliós újabb beruházást követel az új szabályoknak való megfelelés – nemhogy nem növeli, hanem egyenesen csökkenti majd az árait. Egy-egy lekérdezésért a vezérigazgató szerint jövőre várhatóan 7-8 százalékkal kevesebbet kell majd fizetnie az erre jogosult pénzintézeteknek. Persze, a sokból könnyen ad a BISZ: az elmúlt év végi 340 ezer után immár 427 ezer mulasztást nyilvántartó adatbázisból havonta 350-400 ezer lekérdezés történik.