Tőkeemeléssel lecsökkenteni a nem kedvelt, s nem túl nagypénzű tulajdonostárs részesedését a közös cégben, nem éppen fair play díjas módszer, de rendszerint meghozza a várt eredményt. Jelenleg a hetedik számú magyar biztosítási alkuszcégnél folyik a kiszorítósdi, a háttérben a hazai bankoktól független lízingcégek legnagyobbikához, a Lombard Lízinghez való szoros pénzügyi és tulajdonosi kötődés keresendő.
SÉRELMEK. A Praeventio Biztosítási Alkusz Kft. tulajdonosi harcáról Erdei István, a cég 24 százalékos kisebbségi tulajdonosa – valamint a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke – azt állítja, hogy társai ki akarják semmizni. Ők ugyanis az eddig 5 millió forintos alaptőke 160 millió forintra történő emeléséről döntöttek a közelmúltban. „Nekem csak az osztalék kivétele esetén lenne lehetőségem részt venni a tőkeemelésben, e nélkül részesedésem minimálisra csökken” – panaszolja Erdei, aki tudatosságot lát a mögött, hogy épp a tavalyi, egyébként 125 milliós profitot hozó év után döntöttek úgy tulajdonostársai, hogy nem fizetnek osztalékot. A korábbi években ezzel általában nem volt gond: 2001-ben és 2002-ben összesen 42 milliót vettek ki a cégből ilyen címen. A kivétel azonban itt is erősítette a szabályt: 2003-ban a 118 milliós üzleti eredményt felmutató társaság mérlegét 168 millió forintnyi rendkívüli ráfordítás döntötte mínuszba. Vélelmezhetően tehát a tulajdonosok az osztalékkivét helyett egyéb utat találtak arra, hogy részesedjenek a Praeventio hasznából.
GYANÚ. A tőkeemelést a Praeventio tulajdonosai azzal indokolják, hogy a céget újra helyzetbe kell hozni, mivel partnereik – döntően az autókereskedők – azt várják el, hogy az üzletszerzési jutalékokat előre fizessék nekik, erre pedig pénz kell. „A cég az osztalékfizetés elmaradása után 146 millió forintos eredménytartalékkal rendelkezik, aligha hihető, hogy ez nem lenne elég jutalékfizetésre” – próbálja meg bemutatni Erdei, miért érzi komolytalannak a partnerei indoklását. Tavaly egyébként jutalékfizetésre összesen 80 milliót költött a cég – az más kérdés, hogy ennek fedezetére a már említett 2003-as veszteség után kimerült társaságnak a tulajdonosok által magánszemélyként garantált hitelt kellett felvennie.
A másik oldal szemével
Csákány Ernő, a Lombard Lízing igazgatósági tagja, a Praeventio egyik fő tulajdonosa lapunk megkeresésére öt pontban kívánt reagálni az ügyre:
• Az alkuszcég éléről Erdei Istvánt alkalmatlansága miatt kellett visszahívni
• Elküldésekor a régi barátságra tekintettel ő maga, Csákány Ernő ajánlotta fel, hogy Erdei üzletrészét sajáttőke-arányos áron megvásárolja, ám Erdei ettől elzárkózott
• Erdei azóta sértett emberként ellehetetleníti a cég működését, nem vesz részt a taggyűléseken
• A VR Leasing képviselői minden szükséges információt megkaptak a Praeventio-val kapcsolatban, így tisztában vannak annak tulajdonosi szerkezetével is
• A nézeteltéréseket a társaságon belül kell rendezni. A sajtó bevonásával könnyen nyilvánosságra kerülhetnek olyan üzleti titoknak minősülő információk, melyek nem maradhatnak jogkövetkezmények nélkül
A tulajdonosi harc nem véletlen, a Praeventio, ha semmit nem tesz, nyeresége a közeljövőben akkor is biztosított. Erdei szerint a vállalkozás pusztán a korábban megkötött biztosítási szerződések utáni jutalékokból százmilliós nagyságrendű bevételt tud az elkövetkező években realizálni. Ezek jó része azokból a Lombard Lízing Rt.-hez köthető szerződésekből származik, amelyek a Praeventio indulásakor köttettek. Ekkor a lízingcég által finanszírozott üzletekhez kötelező volt a Praeventio – korábbi nevén Lombard Biztosításközvetítő Kft. – által közvetített biztosítást kötni az ügyfeleknek. Az alkuszcég tulajdonosi körét pedig Erdei mellett éppen a Lombard vezetői és korábbi tulajdonosai alkotják. (A kizárólagosság ugyanakkor nem tartott sokáig: a lízingcég ma már több mint 20 más alkuszcéggel is kapcsolatban áll, 2003-ban a Lombard által megkötött üzleteknek már csak mintegy 13 százalékához tudott a Praeventio biztosítást közvetíteni.)
KÍNOS KÉRDÉS. Az alkuszcégbe szakmai vezetőként bevont Erdeit a tavalyi sikeres év végén a tulajdonostársak leváltották az ügyvezetői posztról, mivel megítélésük szerint ígéretei ellenére sem tudott lendületet vinni a cégbe. Erdei ekkor azt kérte, hogy az elmúlt év végével számoljanak el, a többiek vásárolják meg az üzletrészét, s mindenki menjen a maga útjára. „A tisztességes megállapodás helyett jött a tőkeemelés” – állítja Erdei, aki szerint azért lett végképp nemkívánatos korábbi barátai, a Lombard vezetői számára, mert igen kínos kérdést kezdett feszegetni. Ennek alapját az adja, hogy a Lombardot mai vezetői, korábbi tulajdonosai 2002-ben eladták a német VR Leasingnek. Noha a Praeventio bevételeinek legalább felét a Lombardhoz kapcsolódó ügyletek adják, az alkuszcég bevételeiből a Lombard nem részesül. Erdei arra kíváncsi, a német tulajdonosok tisztában vannak-e azzal, hogy eközben a nekik a Lombardot eladó magánszemélyek a kezükben levő Praeventión keresztül folyamatos nyereségre tesznek szert. Választ eddig nem kapott. A Figyelő hasonló kérdésére viszont a Lombard jogásza azt a tájékoztatást adta, hogy a VR-nél mindenről tudnak.