Egy keddi estén elromlott az egyik automatikus vezérlőberendezés az Electrolux nyíregyházi gyárában, s helyben nem tudták megjavítani. Képíró Tamás, a karbantartás vezetője nyolc órakor tehát a mobiljáért nyúlt, hogy szóljon a jászberényi kollégáknak. Ők tízre oda is értek, s éjjel fél három tájékán ismét megindulhatott a gyártósor. A gyorsaságnak köszönhetően nem volt termeléskiesés, ugyanis a gyártósorba tároló pálya van beiktatva az előszerelt hűtőszekrények számára, hogy hasonló gikszer esetén ezeken folytathassák a munkát.
A kapcsolat attól ilyen szoros, hogy a két gyár valójában szinte nem is kettő, inkább csak egy, s mindkettő a jászberényi egység igazgatója alá tartozik. Utóbbit master gyárnak nevezik, feladataihoz tartozik a stratégia, a támogatás, míg előbbi a satelit gyár, s végrehajtó szerepe van.
Az Electrolux nyíregyházi gyára. Informatikai rendszerét mintaértékűnek tartják a nemzetközi cégnél.
FELADATMEGOSZTÁS. Gönczy Sándor, az Electrolux-Lehel Kft. jászberényi gyárának igazgatója akkor hallott először a master/satelit gyártásszervezésről, amikor még szó sem volt a nyíregyházi objektum felépítéséről. Az Electrolux a már meglévő üzemeinél akarta bevezetni a rendszert, s amikor döntöttek az új magyarországi kombinált hűtőkészülék-gyárról, kézenfekvő volt, hogy eleve így alakítsák ki a termelést.
„A szervezetet 2003 őszén kezdtük el áttekinteni abból a szempontból, hogy hol van szükség erősítésre a satelit tevékenység támogatása érdekében. Ezután döntöttük el, hogy mely feladatokat kell Jászberényből, és melyeket Nyíregyházáról ellátni” – mondja Bara Mária humán erőforrás vezető. Ezt már csak azért sem lehet a multinacionális vállalat központjából előírni, mert az egyes országokban különböző a törvényi szabályozás. „A tb tevékenység nálunk munkáltatói feladat, másutt nem” – mond példát Bara Mária.
Szakmai szempontból sem lett volna célszerű külföldről definiálni a szervezetet. Az itteni leányvállalat ugyanis az első volt abban, hogy zöldmezősen alakíthatta ki a satelit gyárat, mindenütt másutt már meglévő termelést kellett átszervezni. Ez megteremtette a tervezés szabadságát: nem kellett azzal foglalkozni, át lehet-e éppen így alakítani a meglévő struktúrát, s nem kellett érdeksérelmektől sem tartani.
Nyíregyházára a napi feladatok megoldásához szükséges funkciók kerültek, míg a központiak Jászberényben maradtak. Ez például azt jelenti, hogy Nyíregyházán két informatikus dolgozik, aki az ottani rendszer működéséért felel, míg a hálózattal, az új rendszerek installálásával és hasonlókkal Jászberényben foglalkoznak. Az informatikai rendszer egységes: mindkét helyszínen ugyanazokat a felületeket látják. Közös például a beléptető kártya és az időnyilvántartás is, ami már csak azért is természetes, mert a munkatársak rendszeresen járnak ide-oda.
Az új termékek fejlesztése a központban maradt, míg a már gyártásban lévők korszerűsítése mindkét üzemben folyik. Tehát ha valamelyik nyíregyházi termék egyik alkatrészét módosítani kell, az helyben megtörténik. Ilyen volt például, hogy a kompresszortérben túl hosszú volt egy csőcsatlakozás, nehéz volt a szerelés – a megoldást helyben megtalálták. A teljesen új modellekkel azonban Jászberényben foglalkoznak. „Nagy projekt az elektronika térhódítása. Az év végén már fél tucat olyan termékünk lesz, amelyekben elektronikus panel vezérli a hűtéstechnikát. Egyre több a belső légkeveréssel működő dérmentes készülék, és fontos feladatunk a szekrény szélességének megváltoztatása is” – sorolja Balázs Gyula termékfejlesztési vezető.
ZÖLD MEZŐN. Az érintettek nagy előnynek tartják, hogy újonnan építhették ki a struktúrát, ez ugyanis lehetőséget teremtett „legjobb gyakorlatok” kialakítására. „A tudás addig is megvolt, de az adottságok miatt bizonyos dolgokat Jászberényben nehéz lett volna bevezetni” – mondja Gattyán László, a nyíregyházi gyár igazgatója. Amikor viszont kiderült, milyen jól működik valami Nyíregyházán, a mérnökök nem egyszer maguk jöttek azzal, hogy ezt a másik egységnél is alkalmazni kellene. Előfordul az is, hogy az új gyár az egész nemzetközi csoportra kihat. „Olyan informatikai rendszert alakítottunk ki, amellyel az egész gyártást, a minőségi, mennyiségi, karbantartási mutatókat lehet követni. Ezt nemcsak a hűtőgépgyártásban vezetik majd be” – mond példát Gattyán László. Eredmény a költségtakarékosság is: a 800 fős nyíregyházi gyárat helyben mindössze 35 szellemi dolgozó szolgálja ki, miközben Jászberényben 8 fővel csökkent a szellemi állomány.
Ugyanakkor mindenki a magáénak érzi mindkét gyárat. Nincs rivalizálás: nemrég például egy beszállítónak műszaki problémája támadt és nem tudott szállítani. Jászberényben úgy döntöttek, ők állnak le a kiesés miatt, nem pedig Nyíregyháza, ahol ez nagyobb kárt okozna. „Ha ott valami gond van, csak szólnak egy kollégának, és az beül a kocsiba” – mondja a master gyár igazgatója, aki rendszeresen csak utólag értesül az ilyesmiről, hiszen a munkatársaknak nincs szükségük a főnök utasítására. A master/satelit szervezés megkönnyíti a karrierépítést is. Bár a magyarországi Electrolux korábban is folyamatosan bővült, ami lehetőséget adott az előrelépésre, ám a lapos szervezet korlátozza a felfelé lépkedést a ranglétrán. Kilenc felső vezetőjük van, továbbá kiemelt szakembereik, de második, harmadik vezetői szint nem létezik. Most bejött egy közbenső szint azáltal, hogy a satelit gyárban is van vezetői pozíció. „Elmehet valaki magasabb pozícióba a satelitbe, később meg előbbre léphet a masterbe” – magyarázza Bara Mária.
Gönczy Sándor úgy látja, a nyíregyházi gyár elismertsége a csoporton belül nem kis részben a master/satelit szervezésnek köszönhető. „Ebben persze szerepe van a napi erőfeszítéseknek is, mindenesetre kint úgy látják, minden gördülékenyen megy, és ezért folyamatosan újabb feladatokat kapunk” – mondja. A számok a kintieket igazolják: bár az idei évre négy műszak beindítását tervezték, októberben már megindult az ötödik is.