Nincs saját korszerű beléptetőrendszere, ezért nem lehet eladni az Aréna üzemeltetési jogát – ezzel magyarázza a Nemzeti Sporthivatal (NSH) és a tulajdonos Rendezvénycsarnok Rt. is, miért nem írták ki a már augusztus végére beharangozott tendert, amelyen a csarnok üzemeltetését maga mögött hagyó francia cég utódját keresnék. December végéig ezért még biztosan csak átmeneti megoldásokkal és rövid távú szerződésekkel működik a csarnok.
Birkózó vb a BS-ben. Jól sikerült a rendezés, de az átmeneti állapot nem sokáig tartható.
VISSZALÉPTEK. Az Aréna július elsejétől kiadó, amikor is az addigi üzemeltető francia cég úgy döntött, három veszteséges év után nem marad tovább a sportcsarnokban. A francia Bouygues Batiment SA által létrehozott Aréna Üzemeltető Rt. eredetileg 20 évre kapta meg a csarnok üzemeltetési jogát a magyar államtól, miközben az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok helyén épült létesítmény felépítését is a francia cég végezte – egy másik leányvállalatán, a Bouygues Hungária Kft.-n
keresztül.
A franciák tehát csomagban vásároltak: felépítették, majd eladták az épületet a magyar államnak, e mellé pedig az üzemeltetést is bevállalták. Utóbbi azonban nagy falatnak bizonyult. Az Arénához hasonló sportlétesítmények üzemeltetésében járatlan cég folyamatosan csak a veszteséget termelte, miközben rendszeresen összetűzésbe került az épület tulajdonosával, az NSH-val, azon keresztül pedig a magyar állammal. Az NSH a szerződésben rögzített minisztériumi napok lebonyolítása miatt lázongott (ezeken a napokon az üzemeltető ingyen köteles bizonyos rendezvényekre átadni a házat), ekkor ugyanis kötelezően meghatározott szolgáltatókkal kellett szerződni. Az, hogy a francia cég több kizárólagos szerződést kötött (a jegyértékesítés mellett a biztonsági szolgálatra vagy a cateringre), megnehezítette a bérlők dolgát is, hiszen esetenként ezeket az alvállalkozókat túl sok pénzért kellett igénybe venniük. A franciák ugyanakkor követelték, hogy bontsák le az Aréna melletti konkurens Syma csarnokot, ahogy azt az állam a szerződésben vállalta.
A rossz viszony odáig fajult, hogy végül a felek úgy döntöttek: elválnak, és egymástól semmit sem követelnek. Az állam így visszakapta a csarnok üzemeltetési jogát, amelyet most újra eladhat. A nyár végére beharangozott pályázat kiírása azonban késik, miközben a tulajdonosi jogokat gyakorló Rendezvénycsarnok Rt. kénytelen nyár közepe óta maga működtetni a házat. A néhány főből álló vezetőségnek azonban erre se embere, se pénze nem volt, míg az állam egy gyors segítséggel (30 millió forintos tőkeemeléssel) ki nem húzta a céget a bajból. A csarnok átmeneti üzemeltetésére a részvénytársaság alvállalkozókat szerződtetett.
Jegymizéria
A nyáron kivonult francia üzemeltető több szerződését is bírálta a tulajdonos magyar állam, így a TicketPróval kötött, kizárólagosságot garantáló jegyértékesítési kontraktust is. A megállapodást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálta, és szeptember 9-i határozatában ki is mondta: az üzemeltető olyan megállapodásokat kötött a TicketPróval, illetve a rendezvényszervező Multimédia Concerts Kft.-vel, amelyek együttesen alkalmasak voltak a gazdasági verseny torzítására. A két cég között ugyanis tulajdonosi összefonódások vannak. A tulajdonosi jogokat gyakorló Rendezvénycsarnok Rt. a franciák kivonulása után megszüntette a kifogásolt szerződést.
Versenytársai kifogásolták a TicketPro magas jutalékát is, a cég ugyanis 12 százalékot kért az eladott jegyek után. Járdány Barna ügyvezető igazgató elmondta: azóta ugyan kevesebb jutalékot kérnek, de ezzel a jegyárak nem csökkentek. Sőt, szerinte egyes árusító helyek – köztük azok is, amelyek előzetesen sokallták a 12 százalékot – éppen a rájuk eső jutalék csökkenése miatt további kezelési költségekkel terhelik a jegyeket.
A Multimédia Concerts egyik legnagyobb konkurensének, a Show Time Budapest Kft.-nek jól jön a változás. Miként azt Brády Márton, a cég tulajdonos-ügyvezetője leszögezi, ezentúl legalább nem történhet meg, hogy a legnagyobb konkurensükhöz folynak be a bevételeik, aki ráadásul folyamatosan látja az eladási adataikat is.
Külön érdekesség, hogy a TicketPro indul a szoftver tenderen, így könnyen lehet, hogy a jövőben is e cég adja majd a beléptetéshez és a jegyértékesítéshez szükséges informatikai hátteret. A különbség azonban az, hogy az Aréna a jövőben a jegyek egy bizonyos hányadát (információink szerint 30 százalékát) mindenképpen maga szeretné értékesíteni, és a fennmaradó részen osztozhatnak más értékesítők, de senkinek nem lenne kizárólagossága.
Jelenleg tehát a ház, ha átmeneti megoldásokkal is, de üzemel. Sőt, tele vannak lekötött koncertekkel, kiállításokkal; a váltás idején megrendezett Marilyn Manson-koncert, majd a őszi birkózó világbajnokság is rendben lezajlott. Sokáig azonban nem működhet félmegoldásokkal a csarnok, ezért minden szereplő mihamarabbi pályázatot sürget, hogy januárban már az új üzemeltető nyissa ki az Arénát. „Kénytelenek voltunk vállalni az üzemeltetést, de hosszú távon ilyen minimális személyzettel nem tudunk dolgozni” – mondta Tibor Tamás, a Rendezvénycsarnok Rt. igazgatósági elnöke a Figyelőnek.
Görözdi György, a kiemelt sportlétesítményekért felelős miniszteri biztos viszont úgy véli, az Aréna üzemeltetési jogán jelenleg csak nyomott áron tudnának túladni, márpedig az NSH igencsak számít az üzletből reményeik szerint befolyó több száz millió forintra. Görözdi szerint mindezt nem mohóságból teszik. A franciák tartozást is hagytak maguk után (például bérleti díjat), amitől a szerződésbontáskor eltekintettek, így ezt a befolyó pénzből kívánják fedezni.
Az NSH véleménye szerint a boldogsághoz, azaz egy jobb üzlethez mindössze egy új beléptető és jegyértékesítő szoftverre van szükségük. „Ez olyan elengedhetetlen feltétele egy ekkora ház működésének, hogy e nélkül csak alacsony áron tudnánk értékesíteni az üzemeltetési jogot” – mondta a miniszteri biztos. Az Arénának egyébként eddig is volt mind beléptető, mind jegyértékesítő rendszere, azonban ez a nyár közepéig kizárólagossággal rendelkező TicketPro tulajdonában volt. A monopóliumát vesztett cég azonban ezentúl csak az általa értékesített eseményekre használja rendszerét, azt kölcsön másnak nem adja (lásd a keretes írást). Ezért a Rendezvénycsarnok Rt. pályázat útján próbálja meg beszerezni a hiányzó infrastruktúrát. A miniszteri biztos azt ígéri, novemberben nyertest hirdetnek, és még abban a hónapban kiírják az Aréna üzemeltetéséről szóló tendert is, és ha minden jól megy, januártól új üzemeltetője lesz a csarnoknak. A miniszteri biztos addig is optimista, szerinte ez a fél év bebizonyítja majd: lehet nyereségesen működtetni az Arénát.
VÁRAKOZÁS. Amíg azonban nincs nyertes, a háznak üzemelnie kell, sőt, már most a jövő évi eseményeket szervezni. Az Arénával dolgozó alvállalkozók elfogadták az átmeneti vezetést, de kérdés, átvállalja-e majd a szerződéseket a leendő üzemeltető. Tibor Tamás a Figyelőnek elmondta, igyekeznek olyan szerződéseket kötni, amelyek később nem kötik meg túlzottan az új belépő kezét. Kérdéses az Aréna dolgozóinak sorsa is. Nem tudni, a majdani üzemeltető átveszi-e a gárdát, bár nehéz lesz a házat ennyire jól ismerő csapatot találnia.
A Rendezvénycsarnok Rt. Szutrély Gergelyt bízta meg, hogy az átmeneti időszakban feleljen a rendezvényekért. A már a franciák alatt is a csarnokban dolgozó szakember szerint sokkal jobban mennek a rendezvények, amióta a ház megszabadult a számára terhes szerződésektől. Mint mondja, a kizárólagos jegyértékesítés megszűnésével új rendezvényszervezők is megjelentek a házban, ami csak jó az Arénának.