Xena és Gabrielle

Noha a csillagászok még mindig vitáznak arról, hogy vajon a naprendszerünk határán, a Kuiper-övben nemrég felfedezett égitest, a Plútónál is nagyobb Xena bolygó-e, vagy sem, amerikai asztronómusok már egy holdat is azonosítottak a planétajelölt közelében. Az ismert Xena című filmsorozat főszereplőjének társa után Gabrielle névre keresztelt égi kísérő nagyjából tizedakkora, mint anyabolygója, így átmérője 250 [...]



Noha a csillagászok még mindig vitáznak arról, hogy vajon a naprendszerünk határán, a Kuiper-övben nemrég felfedezett égitest, a Plútónál is nagyobb Xena bolygó-e, vagy sem, amerikai asztronómusok már egy holdat is azonosítottak a planétajelölt közelében. Az ismert Xena című filmsorozat főszereplőjének társa után Gabrielle névre keresztelt égi kísérő nagyjából tizedakkora, mint anyabolygója, így átmérője 250 kilométer le­het. A kutatók szerint a hold valószínűleg egy aszteroida becsapódáskor kirobbant anyagból keletkezett, akárcsak a Föld holdja. Érdekes, hogy a csillagászok a Kuiper-övben eddig azonosított négy legnagyobb bolygószerű objektum közül már három körül találtak égi kísérőket. A Plútó holdja a Charon, a Santa nevű planétának is van kísérője, most pedig a Gabrielle került elő; egyedül a Húsvéti Nyuszi – ez a negyedik objektum – környezetében nem találtak még szatelitet.

A Gabrielle meglehetősen közel, mintegy 40 ezer kilométerre – ez nagyjából a Föld átmérőjének felel meg – található a Xenától, keringési ideje pedig 14 napnak adódott a számítások alapján. A kutatók szerint a Kuiper-öv számos eddig ismeretlen Plútó-szerű égitestet rejt még, amelyek közül valószínűleg soknak van holdja is; az obszervatóriumok teljesítményének növekedésével pedig így várható, hogy a közeljövőben kisebb bolygók százait fedezik majd fel.

Címkék: Hetilap: K+F