Ügyfeleink feledékenységéből élünk – mondja az egyik nagybank hitelkártya-részlegének vezetője, utalva a konstrukció lényegére: azok „pénzelik” a bankot, akik kifutnak a hitelkártyák többségéhez járó kamatmentes periódusból. Érdekes azonban, hogy a pénzügyi kultúrájáról nem igazán híres magyar lakosság hitelkártyaügyben eddig feladta a bankoknak a leckét: a MasterCard reprezentatív felmérése szerint a hazai hitelkártya-birtokosok 59 százaléka valóban csak a kamatmentes költési lehetőséget használja ki, s határidőre, rendben törleszti aktuális egyenlegét. Igaz, a hitelkártya kissé meglepő módon még „úri murinak” tűnik: a tulajdonosok 64 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel, a havonta rendszeresen törlesztők 68 százalékának pedig saját bevallása szerint is az átlagnál magasabb a jövedelme.
SZÉLESÍTÉS. A hazai pénzintézetek számára tehát az igazán jó üzletet az ígéri, ha a „szélesebb”, törleszteni gyakrabban elfelejtő rétegek számára teszik elérhetővé a hitelkártyákat. Ebben a fázisban vagyunk most. A Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint a klasszikus, kamatmentes költési időszakot is tartalmazó plasztikok száma 2004 második félévében 345 ezerről 507 ezerre nőtt, közben a folyószámlához kapcsolódó, úgynevezett betéti (debit) kártyák számának növekedése megállt. Tavaly július és december között már minden második új kibocsátású plasztik hitelkártya volt. A számbavételt az nehezítette, hogy a bankok sokáig eltérő módon jelentettek: többüknél ugyanis hitelkártyaként tartották nyilván a kamatmentes költés lehetőségét nem biztosító plasztikokat is.
Az elmúlt év végén összesen 12 pénzintézet tartott a kínálatában hitelkártyát, s számuk az idén tovább bővült: a nagyban-kok közül utoljára az Erste jelent meg hitelkártya-kibocsátóként, a HVB Bank pedig rögtön a prémium-kategóriát célozta meg MasterCard Platinum-hitelkártyáját kibocsátva. Nem szabad elfelejteni, hogy napról napra nő a hitelkártyát a Takarékbank ügynökeként kínáló takarékszövetkezetek száma is – nem véletlen, hogy a hitelkártya lesz az egyik olyan termék az ősz második felére tervezett takarékszövetkezeti reklámkampányban, amelyet az ernyőbankkal közösen hirdetnek.
Az ügyfélszerzés egyik módja továbbra is a co-branded (társkártyás) program, illetve a közös értékesítés. A hitelkártyapiac úttörője, a Citibank az akkori Westellel való együttműködésnek köszönhette a kezdeti nagy hitelkártya-felfutást, s azóta is az IT szektor az egyik legfontosabb együttműködési terület, hiszen telekomcéggel (is) kötött co-branded megállapodást a Budapest Bank (BB), a CIB és az MKB is. A tömegessé tétel másik módja a nagy kereskedelmi láncokban terjesztett kártyák világa: a CIB a Tesco, a BB a Cora vásárlóinak kínált hitelkártyát, bár ez utóbbiak egy része valójában azonnali terheléses volt.
Noha a bankok a kamatjövedelemből élnek, nekik sem érdekük az, hogy a csalódott ügyfelek az első hitelszámlakivonat után lemondjanak a hitelkártya-használatról. „Tanuljuk még csak a hitelkártya használatát – mondja Horváth Balázs, az OTP Bank kártyakibocsátásának vezetője. A legfontosabb, amit nem győznek hangsúlyozni: a készpénzfelvétel kamatkötelezettséggel jár és a vásárlás is csak időszakosan kamatmentes. A legnagyobb magyar bank immár több mint 90 ezer hitelkártyát bocsátott ki, de mint Horváth Balázs beszámol róla, itt is piacvezető pozíciót céloztak meg az esztendő végére. Az OTP Bank historikus adatbázisa megkönnyíti a potenciális ügyfelek kiválasztását, akik számára írásos ajánlatokat küldenek, de az utcáról érkezők kérelmét is készek elbírálni.
Mire figyeljünk?
Átmeneti kamatmentes forrásként szolgálhat – ez a hitelkártya legfőbb előnye a tulajdonos számára. Ennek kihasználásához azonban igencsak észnél kell lenni. A kamatmentesség előnyeit csak vásárlás esetén élvezhetjük, azaz ha készpénzt veszünk fel, a tranzakció napjától ketyeg a banknak fizetendő kamat. A vásárlás kamatmentes periódusát minden pénzintézet szerződésben rögzíti, és ehhez alakítják a fizetési határidőket. Az általában 30 napos időtartam végén a kártya birtokosa dönti el, hogy a tranzakciókat tételesen tartalmazó bankértesítőben meghatározott határidőig (a pénzintézetek többségénél ez a hitel igénybevételétől számított 45. nap) teljes egészében kifizeti tartozását vagy vár, és kemény kamatot fizet. Egy meghatározott, általában 5-10 százaléknyi rész visszafizetése így is kötelező, aki elfelejti, a kamaton felül még büntetést is fizethet. Nagyon fontos, hogy ha a törlesztő részlet nem érkezik meg határidőig, az igénybe vett hitelösszeg kamatozása nem ez utóbbi időponttól, hanem visszamenőleg, már a vásárlás napjától indul. Meglepetés szokta érni azokat az ügyfeleket is, akik túlságosan jól fizetők. Ez utóbbiak ugyanis gyakran beleesnek abba a hibába, hogy az előre megállapodott törlesztő részletet egy alkalommal megduplázva, vagy akár megsokszorozva, úgy gondolják, nyugodtan kihagyhatják a következő hónapot. Ez azonban nem járható út, a pénzintézetek általában minden hónapra kikötik és el is várják a minimumtörlesztést, így a túlfizetés bár csökkenti a tőketartozást és a kamatterhet is, nem ad felmentést a havi befizetés alól. A késedelmes fizetés természetesen igen drága, ilyenkor 30-40 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) számolhat az ügyfél.
KERETEK. A Citibanknál elsősorban vásárlásra, közüzemi számlák kiegyenlítésére, és mobilkártya feltöltésére ajánlják a hitelkártyát. Akár 51 napig kamatmentesen használható a bank pénze, de természetesen a plasztikkal készpénzt is fel lehet venni. A K&H Bank négy évvel a Citi után, 2003-ban lépett be a hitelkártyák piacára. A hitelkeret 100 ezer és 1 millió forint között mozoghat – az ügyfél hitelképességétől, illetve választásától függően. Orosz András ügyvezető igazgató a kártyákhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat emeli ki vonzerőként: például a MasterCard hitelkártyához a piacon díjmentes beteg-, utas-, baleset- és poggyászbiztosítás, valamint Autohome révén gyors és megbízható autós segélyszolgáltatás is jár Magyarország és Európa területén. Az ügyfelek többségével régebbi kipróbált kapcsolatokat ápolnak, így az ügyvezető szerint viszonylag kockázatmentes az üzletág.
A BB elsősorban régi, kipróbált ügyfeleit keresi meg ajánlatával. Az általuk forgalmazott kártya specialitása, hogy a vásárlást követő meghatározott időponttól a teljes hitelkeret minimum 5 százalékát kell havonta törleszteni, és nincs kamatmentes időszak. Parádi Marianne termékmenedzser szerint sok esetben ez egyáltalán nem hátrányos az ügyfélnek. Amennyiben ugyanis viszonylag rövid távú finanszírozásra van szüksége és biztos abban, hogy a következő hónapban, egy összegben nem fogja tudni visszafizetni tartozását – így számára nincs jelentősége a kamatmentes időszaknak -, akkor érdemes az ilyen kártyát használnia, hiszen olcsóbb: a teljes hiteldíj mutató jócskán alatta marad a kamatmentes időszakot kínáló kártyákénak. A Magyarországon korán, 1999-ben megjelent Cetelem Bank konstrukcióiban – néhány akciótól eltekintve – eddig szintén nem érvényesült kamatmentes periódus. Azonban Szepesi Józseftől, a bank technikai igazgatójától megtudtuk, várhatóan az év végére ők is megjelennek ez utóbbi kártyatípussal is a piacon.
MAKROHATÁS. Nyilvánvaló, hogy megfelelő használat mellett a hitelkártya az ügyfelek számára igen hasznos pénzhelyettesítő eszköz. Nem véletlen, hogy az angolszász országokban, ahol jóval több van belőlük, mint a debitkártyákból, az ügyfelek megtanulták: amíg a saját pénz kamatozik, a hitelkártyáról kamatmentesen lehet költeni a bankét. Az is egyértelmű, hogy a bankok is megtalálják a számításukat, nemcsak a nem törlesztő ügyfelek okán, hanem a kártyadíjak alapján is. Hitelkártyához ugyanis az elmúlt években jellemzően 8-10 ezer forintos éves díjért lehetett jutni, igaz, most már vannak néhány ezer forintos konstrukciók is. A hitelkártyák elterjedése ugyanakkor makroszinten is hathat. A Visa által felkért Global Insight Inc. független gazdaságkutató szerint Nyugat-Európában a kártyás fizetési forgalom 10 százalékos emelkedése nagyjából 0,5 százalékkal növeli a fogyasztást. Magyarországon amiatt szerényebb, mindössze 0,2 százalékos ez az adat, mert a hitelkártya-boom ellenére a fogalomban lévő bankkártyák több mint 89 százaléka még debit plasztik volt, márpedig az egy kártyára jutó vásárlási forgalom (2004. június végi adatok szerint) közel 15 százalékkal nagyobb a hitelkártyák esetében.