Jövő jelek

Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre -, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit (lásd külön), pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta.

Televíziót eddig jellemzően háromféle analóg terjesztéssel lehetett nézni: földi frekvencián szoba- vagy tetőantennával, műholdról parabolaantennával, valamint kábelen. (Magyarországon kiegészítésképpen létezik még az Antenna-Mikro szolgáltatás is, amely a főváros körzetében sugároz mikrohullámon, és kis parabolaantennával vehető.) A technológia fejlődésének köszönhetően ma már van lehetőség arra is, hogy DSL kapcsolat révén a telefon rézdrótján közvetítve is jó minőségben nézhessünk tévét, amely értelemszerűen digitális (IP TV). Ez utóbbi technológia indítja be az igazi versenyt, elsősorban a kábeltelevíziókkal.

ÚJ IDŐK SZELE. Mint Nagy Péter, az Infrapont Gazdasági Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója mondja, a távközlési cégeket az készteti a televíziós piacra való belépésre, hogy a kábelszolgáltatók már korábban beléptek az ő piacukra, s műsor mellett telefont és internetet is adnak a kábelükön (ezt hívják a szakirodalomban triple-play-nek). A technológia immár elért odáig, hogy a távközlési cégek revansot vehetnek: a műsorterjesztéshez elegendően széles sávot biztosító modemek ára mostanra csökkent le annyira, hogy életképes üzleti modellt lehessen kialakítani a rézdróton továbbított televízióra. „A fejlesztésnél az az alapvető kérdés, hogy mit lehet ennek révén eladni, s ez a valami a tartalom. Ha van kurrens tartalom, akkor közönséget is lehet hozzá találni” – mutat rá Pápai Zoltán, az Infrapont ügyvezető igazgatója arra a körülményre, hogy pusztán a technológia nem elegendő a sikerhez. Az IP TV sokkal többet tud, mint az analóg kábel, tehát például interaktív szolgáltatásokat és nagyfelbontású (HDTV) képminőséget is, ám a fogyasztók jó részének az a fontos, hogy sok-sok csatornát lehessen nézni kedvező áron. A versenyképességhez tehát a megfelelő (elegendően alacsony) árazás is szükséges.

Bob Larribeau, a Multimedia Research Group szenior elemzője mindenesetre gyors előretörésre számít. Mint az idén márciusban a Financial Timesnak elmondta: 2005 lehet az IP TV éve. A tanácsadó cég becslése szerint 2007-ben a globális IP TV piac már megközelítheti a 18 milliárd dollárt.

Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – közölte a Figyelővel Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője. Jelenleg elemzik és értékelik a lehetséges technológiai megoldásokat.

Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de a Figyelőnek adott válaszukban azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A Fibernet is készül: „Jövőre tervezzük bevezetni, elsősorban prémiumszolgáltatások elosztására” – válaszolta a Figyelő kérdésére Ábrahám Gergely, a cég pr menedzsere, azt azonban már nem árulta el, mit is értenek prémiumszolgáltatás alatt.

A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek.

Műholdas digitális platform már létezik Magyarországon, a 150 csatornát kínáló UPC Direct, ez azonban viszonylag magas ára miatt kiegészítő szerepet játszik, s ez a jövőben sem változik. „Ez drágább technológia, ezért változatlanul azokra a területekre szánjuk, ahol nincs kábel” – mondja Szűcs László.

Földi digitális kísérleti adás 1999 óta van, tavaly október óta pedig üzemszerű körülmények között folytatja ezt az AH Rt. Budapesten és Kabhegy környékén, ami annyit jelent, hogy a vétel garantált, nincs műsorkimaradás, ám a folytatás bizonytalan. Van ugyan egy kormányhatározat, amely célul tűzi ki a földi digitális televíziózás beindítását legkésőbb 2012-re, a megvalósítás azonban többet kíván egy rendeletnél. Ez ugyanis rengeteg pénzbe kerül, következésképpen a világon másutt vagy állami pénzt tettek bele, vagy megtalálták a sikeres üzleti modellt (lásd írásainkat az európai és az amerikai piacról az 57-58. oldalon).

HIÁNYZÓ HÁTTÉR. „A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. „A földi frekvenciákkal nem lehet szabadon gazdálkodni. Amíg egy kábeles vagy műholdas szolgáltatás elindítása „csak” elhatározás és pénz kérdése, addig egy DVB-T szolgáltatás elindításához számtalan engedélyre van szükség” – hangsúlyozza Tóth András.

Tíz műsor is kevés lenne azonban ahhoz, hogy a kábeltévék jelenlegi, mintegy félszáz műsornyi kínálatával versenyezzen. Az ORTT 2007-ben kíván pályázatot hirdetni három országos multiplexre. Más kérdés, hogy az ezen továbbítható 12-15 műsor sem sok a digitális televíziók százas nagyságrendű kínálatához képest.

FÖLDI KILÁTÁSOK. A UPC sajtókapcsolati igazgatója úgy látja, nincs is értelme a földi sugárzást digitálisra átállítani, hiszen van más technológia, amely jóval többet tud ennél. Földi sugárzás esetén a visszajelzések számára kiegészítő kapcsolatra, például mobiltelefonra is szükség van az interaktivitás megvalósításához, míg kábelen és IP TV-n a fogyasztó jelzéseit is el lehet küldeni. „A földi digitális sugárzást mind a kábelek digitalizálása, mind az IP TV megelőzi, így csak annak lesz szüksége rá, aki ezekből kimarad. Ez várhatóan a lakosság mintegy harmada” – mondja Szűcs László. További probléma, hogy milyen tartalommal töltik meg a rendszert, hiszen a dolgok jelenlegi állása szerint az országos kereskedelmi tévék sem lesznek benne. Ha pedig pénzbe kerülő tartalmat tesznek bele (ilyenek a kábeltévés műsorok, amelyekért a nézők fizetnek), akkor vajon ki állja a költségeket? Várhatóan nem a lakosság legszegényebb harmada, ugyanis ez fog kimaradni más digitális közvetítésekből.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) azonban úgy látják, hogy a lakosság egészének kell biztosítani valamilyen platformon a digitális televíziózás lehetőségét. Jelenleg a háztartások 55 százalékában fizetnek elő kábelre (a lehetőség 76 százaléknál van meg), s 10 százaléknál van egyéni műholdvevő. A fennmaradó 35 százalék -, alacsony jövedelműek, vagy kistelepüléseken élők – számára nyújt megoldást a földfelszíni vétel. Az IHM-ben felhívják a figyelmet arra, hogy bár a DSL technológia sávszélessége immár lehetővé teszi élvezhető tévéműsorok átvitelét, ez a lehetőség a kapcsolóközponttól távolodva csökken, így a messzebb lakók számára még nem nyújt megoldást. Azzal a szaktárca is egyetért: ma nem lehet megbecsülni, hogy hosszabb távon a magyar lakosság hány százaléka tud majd kizárólag földi sugárzás révén digitális televízió műsorszolgáltatáshoz jutni, ám úgy vélik, jelentős részük később is ide tartozik majd.

A földi digitális műsorkínálat egyébként bővülhet, legalábbis a technológia lehetővé teszi majd ezt. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) keretében már megkezdődött a földfelszíni digitális frekvenciák kiosztása. Jövő májusban arról is megállapodnak majd, hogy az analóg műsorszóró adók meddig kaphatnak védelmet a digitális adók üzembe helyezésével szemben. Az IHM szerint akkortól az analóg műsorszórás ellehetetlenül. Ez a frekvencia-kiosztás ugyanakkor lehetővé fogja tenni, hogy Magyarországon ne csak 12-15 műsort, illetve kiegészítő szolgáltatást adjanak földfelszínen digitálisan három multiplexben (a kormányhatározat szerint 2007-től lehetőleg három multiplexben, szigetszerűen meg kell kezdeni az adást), hanem ennél többet. A szaktárca úgy látja, ekkor – az addigra megalkotott törvényi szabályozás alapján – már lehet életképes üzleti modellt kialakítani a földi digitális műsorterjesztésre, amelynek előnye a vezetéken továbbított műsorokkal szemben, hogy mozgás közben (tehát például autóból) is vehető. Lesznek tehát olyan műsorszolgáltatók, amelyek készek megfizetni a terjesztést. A DVB-T azzal, hogy ingyenesen vehető csatornákat is tartalmaz, igenis alternatívája a kábeles és műholdas vételnek – állítják az Antenna Hungáriánál is. „Kellően méretezett hálózat esetén ráadásul a DVB-T vételéhez a set-top-boxon kívül más nem is kell, csak egy szobaantenna, szemben a kábeles vagy műholdas vétellel, ahol utcákat kell felásni, falakat törni, és műholdvevő antennát tenni a tetőre” – érvel Tóth András.

Az IHM-ben úgy látják, hogy a set-top-boxok ára már ma sem magas (25-30 ezer forint), és várhatóan csökkenni fog, tehát a lakosság túlnyomó része meg fogja venni ezeket, ha a digitális műsorok elegendően vonzóak lesznek. Ez persze nagy kérdés, hiszen nemzetközi példák ennek inkább az ellenkezőjét mutatják. A magyar kábeltársaságok még nem döntöttek, de figyelemre méltó, hogy a UPC a nálunk gazdagabb Hollandiában is ingyen adja a „dobozt”. A kérdésre egyik magyar társaság sem adott konkrét választ. A UPC itthon egyelőre csak vizsgálja a lehetőségeket. A T-Kábel annyit közölt, hogy az árazással ösztönözni kívánják ügyfeleik áttérését a digitális szolgáltatásaikra. Az Antenna Digitaltól az ügyfelek bérlik a set-top-boxot, az árazásról egyelőre csak annyit tudni, hogy az versenyképes lesz a kábelszolgáltatókkal.

Az IHM is emlékeztet arra, hogy Nyugat-Európában a kábelszolgáltatók a havi szolgáltatási díjba beszámítva adják bérbe a set-top-boxot a nézőknek. Ám a kábeltévé fizetős szolgáltatás, míg a közszolgálati és az országos kereskedelmi televíziók műsorát pillanatnyilag ingyen lehet nézni, ehhez képest a bérleti díj is pluszköltség lenne, s kérdés, ki lenne a bérbeadó. Az állam egyelőre nem tervezi a set-top-boxok támogatását, de a későbbiekben megvizsgálja ennek szükségességét, szigorúan betartva a versenysemlegességet.

TV KONTRA PC. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy az emberek más országokban sem szoktak rá az interaktív televíziózásra. Még az igény szerinti video is – mint Szűcs László rámutatott – „nyögvenyelősen megy”. Aki pedig internetezni akar, az számítógépen teszi ezt, így ehhez az eszközhöz kötődik például az elektronikus ügyintézés is. Emiatt a digitalizálást végző társaságok itthon is inkább csak a második körben terveznek némi interaktív szolgáltatást, a hangsúly a nagy műsorkínálaton van. Az információs társadalom kialakítása szempontjából tehát célszerűbbnek látszik az otthoni számítógép-használat és internet-hozzáférés támogatása, mint a televíziózásé – feltéve persze, hogy a későbbiekben az állam a támogatás mellett dönt,