A Budapest Airport (BA) Rt. privatizációjából befolyó összeget az államadósság csökkentésére kívánja a kormány fordítani – mondta Kóka János bizottsági meghallgatásán. Hozzátette: az eladásra azért van szükség, mert a leendő új tulajdonos szakmai hozzáértése, kapcsolatrendszere és tőkéje nélkül nem válhatna a Ferihegyi repülőtér a térség logisztikai és átszálló központjává.
A privatizációval kapcsolatban a pénzügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport Rt. eladásából befolyó pénz közvetve hozzájárul az államadósság csökkentéséhez, mert így az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátani a deficit finanszírozására. Veres az ellenzéki képviselők felvetésére válaszul azt is elmondta, hogy a BA Rt.-ből befolyó pénz nem fogja befolyásolni az eredményszemléletű hiány mértékét, tehát ezzel nem lehet kozmetikázni az államháztartási hiányt. Ez akkor lenne lehetséges, ha ingatlan értékesítéséről lenne szó, és nem használati jog eladásáról. A Budapest Airport privatizációjában az állam azonban nem a tulajdont adja el, hanem az üzleti tevékenység jogát, 75 éves használatra – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Ha ezt a tranzakciót gyorsan sikerül megvalósítani, akkor a környező országok repülőtereinek hasznosításához képest gazdasági előnyt lehetne érvényesíteni. A Ferihegyre pályázó cégek ugyanis olyan fejlesztésekre vállaltak kötelezettséget, amelyeket a BA Rt. adózott eredményéből csak 20-30 év alatt lehetne kitermelni – mondta Veres.
A BA Rt. eladására benyújtott pályázatok adatai titkosak, de Kóka kiemelte, hogy a 350-400 milliárd forintosra tehető vételárak mellett a pályázók 100 milliárd forint nagyságrendű turisztikai, és logisztikai fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Hozzátette: a Ferihegyi repülőtér forgalmának további növekedéséhez az állam a leszállási díjak csökkentésével járul hozzá.
Inkább autópályák, kórházak, iskolák kellenek
Az állami tulajdonnal alapvetően nincs baj – vélekedett Kóka – amire példaképpen megemlítette, hogy a MÁV Rt. indul a szlovák vasúti árufuvarozás privatizációs tenderén.
A gazdasági miniszter azt is megjegyezte, hogy szerinte a magyar államnak inkább autópályákat, kórházakat, iskolákat kellene építenie a Ferihegyi fejlesztési koncepcióban a repülőtérhez tervezett szálloda, logisztikai központ, parkolóház és kongresszusi központ helyett.
Az állam csak az üzemanyag áfáját befolyásolhatja
Az üzemanyagárakkal kapcsolatban a gazdasági miniszter elmondta: három fő komponens közül az államnak csak a 25 százalékos általános forgalmi adó 20 százalékosra történő mérséklésére van befolyása, amely az országgyűlés jóváhagyása után várhatóan október 1-jén hatályba lép. Utalt arra, hogy a Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára a 2003-as 29 dollárról mára 60 dollárra emelkedett, amit a magyar kormány szintén nem befolyásolhat.
A gázolaj jövedékiadó-tartalma az 1998-as literenkénti 67,6 forintról 2002 végére 85 forintra nőtt, de azóta változatlan, így ez nem lehet okozója a magas kiskereskedelmi árnak. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU előírása szerint a 2003. januárnak megfelelő ár alá nem lehet menni.
Formálódik a földgáz új ártámogatási rendszere
“A földgáz kialakításának hatósági áras rendszerét sose kérdőjeleztem meg, csupán a rászorultsági elven alapuló szociális támogatási rendszert szeretném igazságosabbá alakítani” – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.
Veres János pénzügyminiszter szerint azonban a földgáz új ártámogatási rendszere még formálódik. A miniszter elmondta, hogy októberben, novemberben, decemberben még a jelenlegi kompenzációs rendszer működik, de már foglalkoznak átalakításával.
Európai uniós elvárás, hogy a támogatást szociális alapon kapja a lakosság. Veres valószínűnek tartja, hogy a rendszert úgy alakítják ki, hogy a háromezer köbméternél többet fogyasztó lakosok ne vehessék igénybe az annál kevesebbet fogyasztók teljes kedvezményét.
Mint azt a gazdasági bizottság ülésén a pénzügyminiszter elmondta, a környező országokban már bejelentették, hogy a világpiaci árak emelkedése miatt 15-20 százalékkal növelik a földgáz árát. Magyarország ez alól nem tudja kivonni magát, de szándékuk szerint megoldják, hogy ez a fogyasztókat minél kevésbé terhelje.