A bruttó keresetek emelkedése lassul, de a reálkeresetek így is gyorsan nőnek – írja a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése.
Az ipari termelés növekedése az első negyedévi 2 százalék alatti mérték után a második negyedévben 8 százalék volt. Ez a balti államok után messze a leggyorsabb tempó az Európai Unióban.
A magyar ipari export hat hónap alatt 9,6 százalékkal, a belföldi értékesítés 3,2 százalékkal emelkedett. Különösen a híradástechnikai és az építőanyag-ipar valamint a járműgyártás fejlődése gyors. Csökkent viszont az élelmiszer-, a textil- és cipőipar termelése. A növekedés lényegében két régiónak, a közép-dunántúlinak valamint az észak-magyarországinak köszönhető, a legnagyobb visszaesés a dél-dunántúli régióban következett be.
Az építőipar – elsősorban az útépítés révén – rendkívül dinamikusan fejlődik. Az első félévben a használatba vett lakások száma 11 százalékkal több, a kiadott építési engedélyeké 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévi 3,3 százalék után a második negyedévben 6,2 százalékkal bővült.
Júniusban a verseny- és költségvetési szektorban is lassult a keresetek emelkedése. Az első félévben a versenyszektorban közel 5 százalékkal nőtt a reálkereset, s – a tavalyi 13. havi fizetés idei kifizetését figyelmen kívül hagyva – a költségvetési szektorban is hasonló mértékben emelkedett.
Az export hónapok óta jóval gyorsabban emelkedik, mint az import. A külkereskedelmi mérleg hiánya várhatóan csak háromnegyede lesz a tavalyinak. Az elemzés szerint a folyó fizetési mérlegben azonban e javulást feltehetőleg nagyrészt semlegesíteni fogja a kamatokat és profitokat tartalmazó jövedelemkiáramlás. Ez utóbbiak nagyobb részét azonban újra be fogják fektetni, s bővül a friss tőke beáramlása is. Az összes működőtőke beáramlása valószínűleg érezhetően meg fogja haladni a tavalyi 3 milliárd eurót.
Az infláció az idén már nem csökken tovább, 2006-ban azonban 2,5 százalék körül lehet. A forint tartósan erős. Az év során további, mintegy 0,5 százalékpontos jegybanki alapkamat-csökkentés valószínű, így az év végére 6 százalék alatti alapkamat várható.