Tekintve a kövek apró méretét, a gyémántokat, még ma is kézzel állítják elő az ékszerészek, hogy a lényeges optikai tulajdonságokból – színfelbontó képesség, fényvisszaverés, fénytörés, fényvisszaverés – a legtöbbet hozzák ki. A kaiserslauterni Fraunhofer Instititut mérnökei azonban most száz százalékig automatizálták az ékkövek előállításának folyamatait: a beszkennelt nyersgyémánt alakja alapján speciális szoftver számítja ki, és robotok csiszolják az ideális formát – így a lehető legtökéletesebb és legnagyobb köveket állíthatják elő. Mi több, a komputer a számítások során nemcsak méretet, hanem a kifaragható formák piaci árait is figyelembe veszi.
A nyersgyémánt szoftveres vizsgálatának célja, hogy a csiszolók a legtetszetősebb végeredményt érjék el a kő nagysága, alakja és zárványai szempontjából. Ezekre vonatkozó számítási módszerek ugyan korábban is léteztek, ám a hagyományos darabolás, a nagyolás és a csiszolási eljárások során akár 75 százalékos anyagveszteség is előfordulhatott. Ez az új módszerrel látványosan csökkenthető.
A szoftverrel például megállapítható, milyen síkok mentén kell hasítani nyersgyémántot úgy, hogy a legideálisabb kiindulási formát kapják meg – azaz nem fordulhat elő, hogy egy-egy meggondolatlanul darabolt kőből véletlen ütés hatására számtalan apró gyémánt keletkezzen. A darabolás és az utána következő munkálatokhoz pedig az ipar egyéb területein már bevett képfeldolgozó módszereket használják; az elektronikai eszközök összeszerelésénél, illetve a chipgyártásban használt precíziós robotokkal pedig gyakorlatilag készre polírozzák a követ. Az intézet megoldását a drágakőcsiszoló mestereiről híres Idar-Obersteing nevű városka egyik műhelyében alkalmazzák majd: a Paul Wild GmbH. hamarosan gépekkel csiszolt kövekkel jelenik meg a piacon.