Miközben a BUX-index új csúcsokkal hívja fel magára a figyelmet, és a minden várakozást felülmúló forgalom alapján maga a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. is kitűnő eredményre számíthat, két régi társaság szinte egyszerre búcsúzik a parkettől. A Brau és a Zalakerámia távozása nem meglepetés, és nem fogja befolyásolni a tőzsde pozícióját sem. Ismét látványosan hívja fel viszont a figyelmet a BÉT egyik legjelentősebb problémájára, nevezetesen a bevezetések hiányára és a részvények fogyatkozó számára.
Zalakerámia-üzem. Kigördülnek a BÉT-ről.
Akármerre tekintünk is körbe határaink mentén, szinte sorjáznak a tőzsdei bevezetések. Lengyelországban szinte bevezetési láz van, Ausztriában pedig a Raiffeisen International rendkívül sikeres kibocsátása után ma – az amúgy szlovák – SkyEurope fapados légitársaság landolását várják a befektetők. A budapesti mérleg ezzel szemben erősen a nullához konvergál: az idén egyetlen új cég sem érkezett, ráadásul tavaly is egyedül a Freesoft jelent meg a parketten. Két éve még a nem elég jó piaci hangulat volt a „tőzsdeundor” magyarázata a cégek részéről, erre hivatkozni ma már nemigen lehet. Marad a kézenfekvő következtetés: a társaságoknak nincs szükségük tőzsdei forrásbevonásra, legalábbis nem azon az áron, hogy ezért mindent megmutassanak magukról. Márpedig a tőzsdei cég élete nyitott könyv mindenki számára, s ezt kevesen vállalják akkor, amikor például a konkurensek a szürkegazdaság kiskapuin keresztül eredményesebben közlekednek.
Úgy tűnik, a BÉT rendszerint felülbecsüli a cégek tőzsde iránti vonzódását. Horváth Zsolt vezérigazgató januárban még arról számolt be lapunknak (Figyelő, 2005/1. szám.), hogy a 2005-ös esztendő fordulópont lehet a budapesti börzén jegyzett cégek számát tekintve. Erre ma már nincs sok esély, de a vezérigazgató még mindig tarthatónak véli legalább a pesszimista változatra adott becslését, azaz két-három új papír megjelenését. „A TvNetWork bejelentette, hogy tőzsdére jön, míg a Herz Szalámigyár úgy nyilatkozott, hogy a piaci környezet függvényében vállalják a megmérettetést” – említ néhány biztató jelet Horváth Zsolt. Mindezt lapunk kérdésére megerősítette Albrecht Ottó, a Herz pénzügyi tanácsadója is, aki szerint egy-másfél éven belül valóban tőzsdére mehet a szalámicég – az aktuális befektetői hangulat függvényében. A BÉT vezérigazgatója pozitív jelként említette azt is, hogy további két-három társasággal folynak tárgyalások, ám konkrét nevek említésétől egyelőre elzárkózott.
BIZONYTALAN JÖVŐ. A régóta várt nagyobb cégek háza tájáról ellentétes információk érkeznek. Az idei tőzsdei megjelenést korábban többször is szinte biztosra ígérő Waberer’s-csoportnál megkeresésünkre azt közölték, hogy 2005-ben semmiképpen sem szándékoznak a BÉT-re menni. „A jövőre vonatkozóan sem tudok biztosat mondani, minden a tulajdonos döntésétől függ, aki egyelőre nem gondolkodik ebben a lépésben” – hűti le erélyesen a még megmaradt várakozásokat is Czakó Géza, a vállalatcsoport gazdasági igazgatója. Ennél lényegesen derűlátóbban fogalmazott viszont a hét elején a Portfolio.hu-nak adott interjújában a KFKI Csoport vezérigazgatója. Ludman Lajos szerint jó esély van rá, hogy cége 2006-ban egy 15-20 millió eurós tőkebevonás keretében tőzsdére léphet.
A tőzsdén ma leginkább abban bíznak, hogy a tőkepiaci törvény július elsejével hatályba lépett módosításai kedvezően befolyásolják az eddig hezitáló vállalatokat. Egyértelműen csökkenhet a belépés költsége azzal az apró változtatással, hogy immár a forgalmazónak (azaz a brókercégnek) nem kötelező, csupán vállalható a felelősség a kibocsátás alapjául szolgáló tájékoztatóért. A felelősségvállalási kötelezettség elhagyásával kisebb lesz a forgalmazó kockázata, ez pedig alacsonyabb árat is jelent egyben. A tájékoztatási kötelezettség területén is bővült a mozgástér, hiszen az elektronikus adatszolgáltatás lehetőségét immár a törvény is biztosítja. Az árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatban Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök könnyítést kért a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel nemrégiben folytatott megbeszélésén. Szóba került az is, hogy a tőzsdére lépő cégek hároméves periódusra kapjanak kedvezményt a társasági adóra, illetve az, hogy az ilyen vállalatokba invesztáló magánbefektetőket is ösztönözzék valamilyen formában. Kormányzati oldalról július végére ígértek választ a felmerült ötletekre.
BÉT-ERŐFESZÍTÉSEK. Noha az eddigiekből az derül ki, hogy a néhány éve életre hívott Tőzsdeképes Cégek Klubja (TCK) nem tekinthető sikeresnek, a BÉT folytatja a munkát, és Horváth Zsolt bízik benne, hogy erőfeszítéseik előbb-utóbb meghozzák a sikert. A TCK jelenleg 40 tagot számlál, de ennek csak kisebb részét teszik ki azok a vállalatok, amelyek rövid távon komolyan fontolgatnák a belépés lehetőségét. A klub tagjai legközelebb a BÉT szervezésében zajló konzultáción vehetnek részt, ahol a tőkepiaci törvény módosítása utáni új helyzetről tájékozódhatnak. Ha ennek, illetve az ehhez hasonló összejöveteleknek a hatására csak egyikük is úgy döntene, hogy megméretteti magát a tőzsdén, az már önmagában óriási fegyvertény lenne. Hosszabb távon viszont növelheti az esélyeket az, ha a tőzsde munkájával párhuzamosan a magyar gazdaságban sikerül beindítani a „fehéredési” folyamatot.