Osztalékrészvények – nem csak konzervatívoknak

Az Alan Greenspan és az Elmű közötti érdekes kapcsolat a csütörtöki amerikai kamatdöntés után tovább mélyülhet. Felértékelődhetnek a kötvényként viselkedő részvények, és hozamuk már nemcsak az óvatos befektetőknek lehet vonzó.

Tipp!

Az úgynevezett osztalékrészvények révén oly módon csökkenthetjük tőzsdei portfóliónk kockázatát, hogy közben folyamatosan tűzközelben maradhatunk. A konzervatív befektetők kedvencei a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények közül a MagyarTel, a Démász, az Elmű és a Zwack lehetnek.

Az elmúlt időszakban lépten-nyomon találkozhattunk a pénzpiacok globalizáltságának bizonyítékával. A „minden mindennel összefügg” elmélet révén könnyen kapcsolatot teremthetünk akár Alan Greenspan és az Elmű között is. Aki pedig felismeri ezt a kapcsot, és a jövőre vonatkozó várakozása is bejön, az szép hozamot realizálhat.

A tengeren túl

Arról van ugyanis szó, hogy az Egyesült Államokban immár több mint másfél éve folyamatosan emelkedik a jegybanki alapkamat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyetlen alkalmat sem mulasztott el a kamatok negyedszázalékos emelésére, és valószínűleg így lesz ez a soron következő, csütörtöki ülésén is. A nagy kérdés azonban az, hogy meddig fog tartani ez a kamatemelési ciklus. A „Fed funds futures” nevezetű határidős termékből leolvasható, hogy a befektetők 3,9 százalékosra várják a kamatot, ami természetesen azt jelenti, hogy megoszlanak a vélemények 3,75 és 4 százalék között, és enyhén többen tartoznak az utóbbi táborba.

Az elmúlt időszakban azonban tapasztalható volt egy elmozdulás a kisebb kamatcsökkentés irányába. Ez annak volt köszönhető, hogy a Fed egyik vezetője arra utalt, hogy a mostani az utolsó előtti kamatcsökkentés lehet. A piaci reakció azonban sokkal egyértelműbb volt Alan Greenspan nyilatkozata után. A tekintélyes testület még tekintélyesebb elnöke szintén mérsékelt hangot ütött meg, mire válaszul a világon a kockázatmentes hosszú távú hozam szempontjából irányadó amerikai 10 éves kötvény hozama 10-15 bázispontot csökkent.

és innen

Ezek az események a magyar piacot sem hagyták érintetlenül és minden költségvetési és egyéb makrogazdasági aggodalom ellenére egy mini rallynak lehettünk szemtanúi a magyar kötvénypiacon. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy növekedett a „carry”-ként becézett különbség a hosszú távú dollár- és forinthozamok között. Ez a befektetők számára vonzóbbá tette a hazai kötvénypiacot és sokan rá is ugrottak a lehetőségre.

Másrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Feddel éppen ellentétes irányú kamatciklusban van, mi ugyanis folyamatosan csökkentjük a kamatokat, és a mostani 7 százalék sem tekinthető végállomásnak. Immár egyre több elemző beszél 6-6,5 százalékos év végi forintkamatokról, amit a jól alakuló infláció is enged. Ennek természetesen hozamcsökkenés az eredménye.

Greenspan és az Elmű

Bizonyára sokan vannak, akik még most sem fedezték fel a kapcsolatot az Elmű és Alan Greenspan között, pedig innen már sínen vagyunk. Az Elmű és a hozzá hasonlóan magas osztalékot és viszonylag alacsony növekedési lehetőséget rejtegető többi osztalékpapír – a MagyarTel, a Démász vagy a Zwack – ugyanis szintén kötvényként viselkedik. Ezek a részvények egy többnyire 8-9 százalékos osztalékhozammal rendelkeznek és a részvények árfolyama úgy mozog, hogy meglegyen a mintegy másfél-két százalékos prémium a hosszú távú kötvényhozamok felett.

Márpedig abban az esetben, hogyha a vállalat részére az osztalékkilátások változatlanok és a kötvényhozamok esnek, akkor az árfolyam számára ez növekedési teret nyit meg. Azonban, ha megfigyeljük a historikus grafikonokat és levonjuk belőlük a tapasztalatot, akkor azt láthatjuk, hogy van egy bizonyos átfutási idő, amíg ez a folyamat realizálódik. Már csak azért is, mert a MagyarTelen kívül a többi osztalékpapír tipikus kispapír. Meglehetősen illikvidek, csak a hazai befektetők kereskednek velük, ráadásul a hatékony piac őreit, az elemzőket sem gyakran foglalkoztatják.

Számoljunk!

Vegyünk egy nagyon leegyszerűsített példát, hogy miként működik ez a gyakorlatban. Abban az esetben, hogyha a MagyarTel historikusan átlagosan másfél százalékkal nagyobb osztalékhozamot kínált, mint a 10 éves államkötvény hozama, és ez a hozam 50 bázispontot esik, akkor a 70 forintot fizető MagyarTel 53 forinttal értékelődik fel, ami több mint 6 százalékos árfolyamnyereséggel kecsegtet a 8 százalékos osztalékhozam felett. Márpedig egy 14 százalékos hozam nem csak óvatos befektetőknél számít jó hozamnak.

Címkék: pénzügy