Egy csésze

Legutóbb a múlt heti amerikai bankkártyaadat-lopás világított rá arra, hogy mennyire kiszolgáltatottak lehetnek a kártyabirtokosok. Hogyan védhetik meg ügyfeleiket a bankok?

– Fontosnak tartjuk a banktitkot és a jogszabályoknak való megfelelést, ugyanakkor dinamikusan kell gondolkoznunk, hogy felvehessük a kesztyűt a bűnözőkkel szemben. A K&H Bank a magyar pénzintézetek közül elsőként vezette be a csiptechnológiát, ami a PIN kód használatával együtt még akkor is komolyan megnehezíti a bűnözők számára a kártyainformáció felhasználását, ha kezükbe kerül a kártyaszám, a tulajdonos neve és a számlaszám.

– Pénzt azért manapság szinte könnyebb lopni, mint törvényesen becsábítani. Magyarország például több országgal is versenyez, hogy az LG.Philips itt gyártson LCD-monitorokat. Milyennek látja a magyar tőkevonzó képességet?

– Támogatjuk az ilyen nagy beruházásokat, és nemzetközi ügyfeleinknek mindig hangsúlyozzuk, hogy nagy előnyöket kínál számukra Magyarország. Vonzó lehet a nyugat-európainál alacsonyabb költségszint és a jól képzett, dinamikus munkaerő. A helyi gazdaság a nyugatinál gyorsabban nő, és különösen a fogyasztói ágazatban működő iparágak számára jók a lehetőségek.

– A költségszintek azonban regionális összehasonlításban kevésbé vonzóak. Nem véletlenül szerepelnek a héten bejelentett, több évre leosztott adóváltoztatási csomagban számos ponton alacsonyabb kulcsok. Mennyire javítják ezek a versenyképességet?

– Minden vállalkozás és magánszemély üdvözli az adócsökkentések bejelentését. A nemzetközi befektetők az adószintet figyelik, és ezt hasonlítják össze a nyugatival. Ugyanakkor azt is figyelik, mennyire egyszerű az adórendszer. Minél egyszerűbb, annál vonzóbb, hiszen akkor ki tudják számolni a várható adóterheket. Éppen ezért üdvözlöm a miniszterelnök mindazon kijelentéseit, amelyek az adózás csökkentésére és egyszerűsítésére vonatkoznak. Fontos még a következetesség, ami azt jelenti, hogy ne legyenek gyors változások. Ilyen rossz példa a bankadó. És bár megértjük ennek az adónak az okait, ha ugyanezt a módszert alkalmaznák más ágazatokban is, akkor a külföldi befektetők elbizonytalanodnának.

– Mint azok a szakértők, akik az adócsökkentések hatását elemzik költségvetési szempontból. Szerintük június végére a büdzsé hiánya az idei éves hiánycél 96 százalékát éri már el. Nem okoz ez aggodalmat a külföldi befektetők számára?

– Nehéz megítélni, hogy a költségvetési és a külkereskedelmi mérleg hiánya pontosan mekkora is lesz. De ha a kormány sikeres a gazdaság élénkítésében – különös tekintettel az export növelésére -, akkor ez jó eredményt hozhat számára. Bár tisztában vagyok vele, hogy a gazdasági aktivitás nem annyira élénk, mint amennyire kívánatos volna, ugyanez elmondható sok más EU-tagállamról is. Azt reméljük, hogy a csökkentett adókulcsok mindenképpen élénkíteni fogják a gazdaságot, ami jó hatással lesz a növekedésre.

– Mint a választások közeledte a budapesti útfelújításokra. Külföldiként milyennek látja a magyar infrastruktúrát, a választások előtti hajrát?

– A választásokkal kapcsolatban semmiféle megjegyzést nem tennék. Minden gazdaságban nagyon fontos, hogy jól működő infrastruktúra legyen. Sok itt dolgozó külföldi kollégám nevében is elmondhatom: megleptek bennünket a budapesti útviszonyok, és hálásak vagyunk, hogy végre tesznek valamit a helyzet javítására. Ha csak néhány évre is, de elfogadtuk ezt az országot lakóhelyünknek, és azt szeretnénk, ha olyan fővárosa lenne, amire büszkék lehetünk. Ha pedig a vidéki helyzetet nézzük, akkor világosan látszik, hogy azok a városok virágoznak, amelyek jó úthálózattal kapcsolódnak az ország vérkeringésébe. Kecskeméten például az autópályának is köszönhetően számtalan új beruházás indult. Ugyanakkor Békéscsabán – amely szintén fontos város, mégsem vezet oda autópálya – érzékelhető, hogy az új iparágak a nem megfelelő infrastruktúra miatt maradnak távol. Az országban a rossz utak miatt helyenként nem lehet 20 kilométer/órásnál nagyobb sebességgel közlekedni. Bár három évet Kínában töltöttem, soha nem utaztam ennyire rossz utakon egyetlen nagyvárosban sem.