Több kritika is érte kormányfő által hétfőn bejelentett adóreform tervezetét. Az elmondottak egyik, minden munkavállalót érintő területe volt, hogy jövőre sávosan emelkedik a minimálbér. Az emelést önmagában a szakszervezetek sem kifogásolják, azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel a lépésével a kormány tovább csökkenti az Országos Érdekegyeztető Tanács kevéske hatáskörét.
A FigyelőNet egy másik oldalról közelít a kérdéshez. A pénzügyminiszter által “méltánytalan hasznot hajtó” adózási formának tekintett – korábban agyondicsért – egyszerűsített vállalkozói adózó szemszögéből vizsgálódtunk.
Az FN kiszámolta
Hipotetikus számításunk több olyan kalkulációt is tartalmaz, amely csak feltételezéseken alapul, ugyanis a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Katona Tamás nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy minden minimálbér adómentes lesz-e. Így azzal a – több, nem hivatalos forrásból megerősített – feltételezéssel éltünk, hogy a 63 ezer forint feletti sávba tartozó minimálbér, e sáv fölötti része, a megfelelő adóalap szerint adózik.
Példánkban egy vállalkozásba kényszerített diplomás munkavállaló bérét tekintjük át, aki – az egyszerűség kedvéért – 100 ezer forintot számláz ki evás cégén keresztül, valamint cégénél minimálbéren van bejelentve. Hipotézisünk másik feltevése, hogy semmilyen egyéb jövedelme nincs.
A kiállított számla értéke eddig 125 ezer forint volt, ami után 15 százalék egyszerűsített vállalkozói adót fizet egy olyan településen, ahol nem szednek helyi iparűzési adót. Vagyis 106 250 forintja marad.
A jelenlegi rendszerben az 57 ezer forintos minimálbér adómentes, pontosabban 9 ezer forintos adójóváírás illeti – mivel az így adózó éves jövedelme nem éri el az egymillió forintot –, ezt pedig további 1260 forint jóváírás egészíti ki. A minimálbér járulékai: 12,5 százalék egészségügyi és 1 százalék munkavállalói járulék, összesen 7950 forint. Mint önmagát foglalkoztatónak, fiktív személyünk cégének ki kell fizetnie a munkavállalói járulékokat is. Így a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 2006-ban már 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást, valamint a 3 százalékos munkaadói járulékot és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, összesen 21 045 forintot. Vagyis mindösszesen 28 995 forintot. Így ma, együttesen 47 745 forintot kell az államkasszába befizetni, s az alkalmazottnál marad 77 255 forint.
És jövőre?
De mi történik 2006-ban, ha csökken a forgalmi adó, és közben nő a minimálbér és változatlan marad az evakulcs?
A kényszervállalkozó 120 ezer forintról állít ki számlát. Ebből 102 ezer forintja marad az eva befizetése után. A 77 ezer forintos minimálbér után munkaadóként 25 795 ezer forint járulékot, valamint 1950 forint eho-t utal az államkasszának (a társadalombiztosítási járulék csak 2007-től csökken). Munkavállalóként további 10 395 forintot fizet a költségvetésnek. Vagyis mindösszesen 38 140 forintot utalhat az államnak. Tehát az 18 ezer forintos evával együtt 54 190 forint befizetésére kötelezett.
Ami nála marad: 65 810 forint.
Az egyenleg: 11 445 forint mínuszban.
Az egyenleget tovább rontja, ha a 63 és a 77 ezer forint közötti rész adókötelessé válik. Ez havonta további 252 forint bevételkiesést jelent.
Hangsúlyozzuk, hogy ez egy elméleti példa volt, azonban jelenleg Magyarországon mintegy 100 ezerre tehető az egyszerűsített adózást választó cégek száma. Sokszor többen is ezeken – a bevallottan a hazai fizetési anomáliák enyhítésére létrehozott – a cégeken keresztül veszik fel a fizetésüket.
A bejelentés másik kardinális pontja, hogy az 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adó. Ezt a kedvezményt viszont olyan társaságok vehetik igénybe, amelyek más kedvezménnyel nem élnek, valamint alkalmazottaikat legalább a minimálbér kétszereséért foglalkoztatják.