Sokan ugyanis úgy akarnak megszabadulni cégük vagyonát meghaladó tartozásuktól, illetve úgy akarnak megszökni a hitelezők elől, hogy a társaságban lévő tulajdonrészüket eladják vagy elajándékozzák. Ezek a vállalatok ezt követően olyan személyek tulajdonába és vezetése alá kerülnek, akiknek személyazonossága és tartózkodási helye nem állapítható meg, s ha mégis fellelhetők, akkor teljesen vagyontalanok. Régóta ismert, hogy egy-egy hajléktalanszálláson akár több tucat fantomcéggel is találkoznak a cégbírák.
A jogalkotó a cégtörvény, valamint végelszámolásról szóló törvény módosításával kívánja felszámolni ezt a gyakorlatot. Ezt követően az ilyen rosszhiszemű tulajdon-átruházások esetében azok a korábbi tulajdonosok, akik a felszámolási eljárás megindulása előtt 5 éven belül adtak túl részesedésükön, egyaránt korlátlanul felelőssé tehetők a tartozásokért, akkor is, ha a tulajdoni hányaduk különben korlátozott felelősségű, mint a kft.-k vagy az rt.-k esetében, sőt az eladók a csődtörvény módosítása szerint akár büntethetők is.
A jogszabály-módosítások megváltoztatták a cégtörvény cégtörlésről szóló passzusát is, amely eddig csak arról szólt, hogy a fantomizálódott cégeket a cégbíróságok hivatalból törölhetik. A cégbíróságoknak a jövőben a 25 százalékot meghaladó részesedésű tulajdonosokat kell arra sarkallniuk, hogy állítsák helyre cégük törvényes működését, ha ez nem sikerül, akkor az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal bíró tulajdonos felelőssége korlátlanná válik.