Veszélybe került Antwerpen több évszázados uralma a gyémántpiacon. A világ teljes csiszolt gyémántüzletének a fele a belga városban bonyolódik le, az elmúlt évben mintegy 34 milliárd dollárt tett ki a helyi tőzsdék forgalma. A jelek szerint azonban a feltörekvő Kelet immár nem tiszteli annyira a hagyományokat, és olcsó munkaerővel csábítja át a gyémántbiznisz bizonyos hányadát. Újabban Kínában, Indiában vágják, csiszolják a kövek jó részét, egyes becslések szerint e régióban már mintegy 75 ezer ilyen üzem működik, miközben Antwerpenben a harminc évvel ezelőtti 30 ezerről 1700-ra csökkent a manufaktúrák száma.
Százkarátos gyémánt. Tízmillió dollárt érhet.
Megtépázódott a belga város kereskedelmi monopóliuma is. E téren Dubai nyomul nagy erővel, ahová elsősorban a nyers gyémántkereskedelem pártolt át, kihasználva Kína és India közelségét, valamint a kiemelkedően kedvező adószabályokat. Milliós apróságok A hivatalos gyémánt árlisták karátegységre vetítik a közölt árakat. Egy 5 karát súlyú kő ára karátonként 9 ezertől 40-50 ezer dollárig is felmehet, attól függően, hogy milyen besorolással rendelkezik a színét és a tisztaságát illetően. Ezek az összegek a dealerek beszerzési árait tükrözik, s távol állnak a kiskereskedelemben előfordulóktól, de még a nagykereskedelmi áraktól is, amelyek ennél minimum 15 százalékkal magasabbak. Konfliktusok
A Financial Times szerint jövőre 65 kereskedési pont nyílik Dubaiban, ahol köveket értékesítenek majd a világ minden tájáról érkező kereskedők számára, beleértve persze a belgákat is.
Miként annyi minden más a gyémántbizniszben, e hálózat működése is meglehetősen szokatlan, s emberemlékezet óta változatlan. A „sightholder”-ek ugyanis havonta kötelesek ellátogatni a De Beershez a londoni Old Bond Streetre, esetleg To-kióba, ahol megkapják a sightot, a szokásos, előre elkészített csomagot. Ez különböző méretű és minőségű köveket tartalmaz, reklamációnak viszont helye nincs: azt minden válogatás nélkül el kell fogadniuk, és természetesen egy összegben fizetniük is kell érte. Egy-egy ilyen kis zacskóért a hírek szerint 2 millió dollár körüli összeget adnak.
Visszautasítani sem lehet, ugyanis aki ezt teszi, a második alkalommal lekerül a vevők listájáról. Persze nem is nagyon jellemző, hogy bárkinek is ez eszébe jusson: a kiválasztott listás kereskedők ugyanis olyan áron kapják meg a csomagocskákat, amellyel semmilyen más lehetőség nem tudja felvenni a versenyt.
A rekorder
A filmekben nem az átlagkövek szerepelnek, hanem olyanok, melyeknek értékhatára a csillagos ég. Ezek időről időre felbukkannak aukciókon, többségük egy élet során csak egyszer, és akkor minden lehetséges. Az árverési krónikák szerint a leütési rekord – jutalékok nélkül 7 millió 721 ezer 441 dollár – egy 103,83 karát tömegű, IF minőségű, D színminősítésű gyémánthoz fűződik, amely a valaha elárverezett legnagyobb súlyú, legtökéletesebb kő (nagy képünkön). A Dél- Afrikában kibányászott, majd New Yorkban megcsiszolt gyémánt 2003 novemberében Genfben került a Sotheby’s kalapácsa alá. Az előzetes becslések a kő értékét 8-10 millió dollárra taksálták. Ám mint az később kiderült, a gyémánt mégsem került új tulajdonoshoz. Az utolsó ajánlatot ugyanis az aukciósház képviselője tette, tekintettel arra, hogy a licit során nem érték el az eladó által meghatározott minimum árat.
Intim hangulat
A gyémántot ezt követően nyersen vagy csiszoltan értékesítik. A helyszín rendszerint a gyémánttőzsde. Legyen ez akár Antwerpenben – ahol négy ilyen intézmény működik -, Londonban, New Yorkban, Bangkokban, vagy Tel-Avivban, egyik sem hasonlít a szokásos börzékhez. Ezek az intézmények meglehetősen zártak, saját rendőrségük, választott bíróságuk, éttermük van. Nincsenek sem rikítozó brókerek, sem számítógéphegyek. „Inkább hasonlítanak egy klubra – mutat rá informátorunk, Takács József drágakőszakértő -, ahol, ha nincs kuncsaft, akkor esznek, isznak vagy kártyáznak.” A kereskedők diszkréten suttognak, és jelen van maga az üzlet tárgya, az áru is.
A hangulat intim, az üzletelők a portékával külön asztalhoz vonulnak félre, ahol nem illik zavarogni kívülállónak, és ha a válogatás, alkudozás után megszületik a megállapodás, akkor egyszerűen kezet ráznak. Ez viszont többet jelent minden papírnál.
Szégyentábla
A gyémántot a négy „c” alapján minősítik. Az első a carat (a súly), a második a clarity (a tisztaság), a harmadik a colour (a szín), míg a negyedik a cut (a csiszolás). Bennfentesektől tudni lehet, hogy az üzletben főszerepet kap az ötödik „c” is, ami nem fed mást, mint a casht vagy a credit cardot. A gyémánttőzsde szereplői ugyanis nem szeretik igazán az átutalást. Ha valaki nem tartja be a megállapodást, az felkerül a szégyentáblára; ha fizetett, ugyan törlik onnan, de maximum két dobása lehet az érintettnek, utána nem kívánatos személy lesz a tőzsdén.
A bizalom egyébként fontos eleme a gyémántbiznisznek, még akkor is, ha az üzlet nem szervezett keretek között születik. Így megszokott kereskedői gyakorlat a gyémántbányák közelében, többnyire keleti helyszíneken történő bevásárlás. India, Srí Lanka, Thaiföld és Dubai egyebek közt azok a célpontok, ahol a helyi kereskedők széles választékkal várják a vevőket. De ide csak a valódi szakértőknek tanácsos elmerészkedni. A széles jelző ugyanis egyet jelent a vegyes, azaz az értékes és értéktelen kövek kínálatával. Így az, aki nem elég felkészült, milliókat is kockáztathat, aki viszont ért hozzá, jó üzletet köthet. Amíg azonban hozzájut a portékához, addig még számolnia kell azzal, hogy az adrenalin szintje többször is megemelkedik. A kézfogást követően ugyanis át kell adni a kialkudott összeget, ám a kincsekhez csak a repülőtéren, fél órával az indulás előtt jut hozzá. Ennek gyakorlati oka van, a kereskedő ugyanis forgalmiadó-mentesen értékesít, így csak a tranzitban adhatja át az értékeket.
Örök befektetés
A vevő addig szoronghat, bár gyakorló ékszerészek állítják, ha utolsó pillanatban is, de megérkezik a kis zacskó. Igaz, az is előfordult már, hogy tartalma nem volt azonos a kiválasztottal. Miközben a kereskedők túlzottan nem panaszkodhatnak a profitjukra, a gyémánt mint befektetési forma nem kecsegtet látványos nyereségekkel – a kereskedelemben forgó gyémántok ára ugyanis nem mutat nagy ingadozást. Az is igaz viszont, hogy minden más befektetési formánál nagyobb biztonságban tudhatja pénzét az, aki ezt a megoldást választja. Bármi is változik ugyanis manapság a gyémántkereskedelem rendszerében, egy valami továbbra is bátran kijelenthető: a gyémánt örök.