Globális toplista

Nagy visszatérői és nagy hiányzói egyaránt vannak a Financial Times hétvégén közzétett idei globális cégrangsorának, amely a piaci kapitalizáció alapján állítja sorba immár tizedik esztendeje a világ 500 legértékesebb társaságát. A leglátványosabb „újjászületést” 2005-ben az Apple produkálta. Az információtechnológiának (IT) a kilencvenes évek második felére kifulladó, de az elmúlt néhány esztendőben új életre kelt óriása utoljára 2000-ben szerepelt az FT500-ban – akkor a 340. helyen -, most viszont újra beverekedte magát oda, méghozzá egyenesen a 159. pozícióba. Mindez jórészt az iPod internetes zenelejátszó sikerének köszönhető. Ami a kirostálódókat illeti, közöttük olyan cégek találhatók, mint a brit Marks and Spencer ruházati és élelmiszer-kereskedő lánc, vagy a távközlési iparban korábban meghatározó Nortel Networks és Lucent Technologies.

Bár a General Electric az idén is megőrizte tavalyi első helyét, a Microsoftot megelőzve a második helyre felzárkózó ExxonMobil olajtársaság immár „vészesen” megközelítette. Ez persze elsősorban az olajárak szárnyalásának köszönhető, miként az is, hogy az elmúlt tizenkét hónap (a brit napilap rangsora a 2005. március 31-i tőzsdei részvényárfolyamok alapján készült) az ágazat egésze számára „rózsás” időszak volt.A Microsoft tavalyelőtt még az első helyen állt, 2004-ben már „csak” második volt, az idén pedig a harmadik helyre csúszott vissza. Piaci értéke azonban nem az IT-szektor esetleges folytatódó gyengélkedése miatt csökkent, hanem azért, mert a szoftveróriás tavaly gigantikus, 32 milliárd dolláros osztalékot terített szét a részvényesei között. Az ágazat persze még mindig nem tért teljesen magához a dotcom buborék 2000. évi kidurranása óta: az ötszázak klubjába a tavalyi 33-mal szemben az idén már mindössze 24 IT-cég fért be. Ám az Apple száguldása, vagy az alig tíz hónapja tőzsdére vitt, és azóta jegyzésértékét három és félszeresére növelő Google 279. helye azt jelzi: a szektorban ismét „van fantázia”.

Az FT500 idei urai a bankok, amelyek 74 szereplővel képviseltetik magukat a listán. Dominanciájuknak legalább három oka van: a globális szinten alacsony kamatlábak, a vagyonkezelői üzletág szárnyalása és a hitelek iránti növekvő kereslet.

Több mint 200 céggel az idén is az Egyesült Államok adja a legtöbb tagot a klubban, de az amerikai egyeduralom mégis megkopott valamelyest, részint a dollár vizsgált időszaki gyengülése miatt, részint pedig azért, mert olyan új országok cégei jelentek meg a listán, mint Oroszország vagy Szaúd-Arábia. Japán szintén őrzi második helyét, de az általa „delegált” vállalatok 44-es darabszáma közel 25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a harmadik helyezett Nagy-Britannia csupán az elitmezőnybe bekerült cégei számát tekintve marad el Japán mögött, azok összesített piaci értéke alapján a briteket illetné a dobogó második foka.