Egyhamar nem lesz pozitív adóslista

Jóllehet az ügyfeleknek és a bankoknak is érdekükben állna, a szakmai szövetségek és a felügyelet is támogatja, adatvédelmi aggályok miatt egyelőre nincs napirenden a BAR-lista jó adósokra történő kiterjesztése – mondta el Auer Katalin, a Bankszövetség vezető jogtanácsosa a Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesülete (PVOE) által szervezett sajtóbeszélgetésen.

Máshol is van teljes adóslista

A világ több országában van teljes vagy pozitív adóslista, mint amennyiben csak negatív. A legteljesebb nyilvántartást az USA vezeti, de Európa számos országában – így Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában – is bevezették a jó adósok regiszterét, Romániában és Horvátországban pedig most zajlik ennek fejlesztése.
A magyarhoz hasonló negatív lista Franciaországban és Finnországban működik – mondta el Mokrai Mihály.


Mokrai Mihály, a nyolc évvel ezelőtt alakult, és mostanra több mint száz tagot számláló PVOE elnöke kifejtette: a pénzügyi vállalkozásoknak és ügyfeleiknek is érdekükben állna a bankközi adósnyilvántartó rendszer (BAR) kiterjesztése.

Amint azt lapunkban is többször kifejtettük, a jelenlegi rendszer több szempontból sérelmes a hitelfelvevők számára: az ügyfelek egy része nem is tud arról, hogy mikor és miért kerül a banki feketelistára, erről esetenként csak akkor értesül, amikor egy következő hitelkérelmét ilyen indoklással elutasítják. A rendszerből ráadásul roppant nehéz lekerülni, és jogorvoslati kérelemmel is csak hosszas peres eljárás útján lehet élni.

Ami ideális lenne…

Mokrai Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: nem csak az ügyfelek, hanem a hitelt, kölcsönt nyújtó intézmények is szeretnének árnyaltabb képet kapni az adósokról, hogy jobban megítélhessék a kockázatokat. Ideális esetben tehát a BISZ Rt. oly módon szolgáltatná az adatokat, hogy abból ne csak az derüljön ki, hogy egy adós rajta van-e a listán vagy nincs, hanem például az is, hogy az illető „egyenes” adós-e vagy kezesi minőségben járt el a hitelfelvételnél, hogy mekkora volt a késedelembe esett hitelrész, illetve a hitel teljes összege, valamint, hogy időközben visszafizette-e vagy sem.

Ez egyelőre távlati koncepció, miután a szükséges informatikai fejlesztéseken túl adatvédelmi aggályokat is felvet – tette hozzá Auer Katalin, a Bankszövetség jogtanácsosa.

… és amire esély van

Mindenesetre folynak az egyeztetések a szakmai szervezetek és a törvényalkotó szervek (Pénzügyminisztérium és Igazságügyi Minisztérium) között, így a Parlament őszi ülésszakára várhatóan elkészülő javaslat-tervezet már tartalmaz némi előrelépést a BAR-listával kapcsolatban.

Ennek megfelelően erősödne a bankok tájékoztatási kötelezettsége, vagyis az ügyfelek minden esetben azonnal tájékoztatást kapnának arról, ha felkerülnek a rossz adósok közé, és évente egyszer ingyenesen lekérdezhetnék, hogy nevük szerepel-e a listán. A jogorvoslati lehetőségek is bővülnének: egy új, speciális jogintézmény, az úgynevezett hiteladat-per lefolytatása révén a mainál lényegesen gyorsabban és egyszerűbben lehetne jogi úton kifogással élni.

Egy rövid THM is kellene

A pénzügyi vállalkozások érdekeit képvielő egyesület a BAR-rendszer megreformálása mellett arra is készül javaslatot tenni – mondta még el Mokrai Mihály -, hogy a teljes hiteldíjmutatóhoz (THM) hasonló egységes mutató terjedjen el az egy éven belüli futamidejű hitelek kamatainak és költségeinek számszerűsítésére. A jelenleg alkalmazott THM ugyanis csak az éven túli ügyleteknél értelmezhető – hangsúlyozta a szakember -, márpedig a pénzügyi vállalkozások gyakorlatában igen sok a rövid lejáratú lízing, pénzkölcsön és faktoring. Ezeknek a konstrukcióknak az összehasonlítása ma nem lehetséges, ezért várhatóan őszre konkrét javaslattal állnak majd elő egy “rövid THM” kiszámítására.

Címkék: bank