Júniusban esedékesek a pénztári hozamértesítők

A nyugdíjpénztári tagok legkésőbb minden év június 30-áig kapják meg pénztáruktól az egyéni számlájuk előző évi alakulásáról szóló értesítőt. Az ebben szereplő hozamok értelmezését segíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyletének (PSZÁF) kedden közzétett tájékoztatója.

A pénztári számlaértesítők egyik fontos eleme az elért hozam mértéke. Az egyes tagok számláján (a tavalyi év befektetései után)jóváírt hozamról legkésőbb június 30-áig minden pénztártagnak értesítést kell kapnia, de augusztus elejétől a PSZÁF honlapján is elérhetővé válnak (a A fogyasztókért menüpontban található termék-összehasonlító táblázatokban) Nem mindegy azonban, hogy nettó hozamról, bruttó hozamról vagy benchmarkról van-e szó, illetve érdemes tisztában lenni a tagokat terhelő költségekről.

Mit jelent a nettó hozam?

A nyugdíjpénztárak a befizetett összegeket befektetik és a befektetések hozamát az egyéni számlán jóváírják. Ez az úgynevezett nettó hozam, azaz a pénztári vagyon befektetésével összefüggő költségekkel (vagyonkezelési díj, letétkezelési díj, egyéb befektetési költségek) csökkentett hozam.

Mi a benchmark?

A pénztár teljesítményét célszerű azonban nemcsak önmagában értékelni. A pénztár ugyanis meghatároz egy úgynevezett referenciaindexet is. Ez a mutató azt jelzi, hogy a pénztár befektetési politikájában meghatározott összetételű befektetésekkel milyen hozamot lehetett volna elérni a piacon, és ezzel a pénztár ténylegesen elért befektetési teljesítményét össze lehet vetni.

Érdemes-e váltani?

Egy adott év teljesítményéből azonban nem lehet a pénztár hosszú távú eredményeire vonatkozó következtetést levonni. A nyugdíjpénztári tagság ugyanis olyan hosszú távú befektetés, ahol egy-egy rosszabb hozamú év hatása hosszabb távon nagy valószínűséggel kiegyenlítődik. Ezért célszerű elgondolkodni azon, hogy a hozamesés okozta ijedelemben történő azonnali pénztárváltás helyett nem ésszerűbb-e kivárni, amíg a hozam ismét visszakapaszkodik egy korábbi, magasabb szintre.

Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a pénztárváltásnak költségei is vannak, az esetleges kiszállásnak pedig adóvonzata. Ha az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot a 10 éves várakozási idő lejárta után a tag fel akarná számolni, akkor, fő szabályként, a felvett összeg adóköteles jövedelem és az adófizetési teher teljes egészében csak újabb 10 év után szűnik meg.

Címkék: pénzügy