A jelenleg érvényes szabályok szerint már 200 napnyi munkaviszony alapján is igénybe vehető a járadék. A számítási mód szerint öt nap munkaviszonnyal szerezhető egy napnyi járadékos idő. A 200 nap munkaviszony tehát 40 napnyi járadékra ad jogosultságot.
Kétszintű rendszerben
Az új szabályok szerint a járadékos időszak első három hónapjában a korábbiaknál lényegesen magasabb lehet a járadék. Az viszont nem látszott célszerűnek, hogy ezt a magasabb összeget már 200 napnyi munkaviszonnyal is el lehessen érni.
Ezért a 200 nap és az egy év közötti munkaviszonyt igazolók egy szerényebb összegű, a minimálbér 40 százalékát jelentő juttatásra, az úgynevezett álláskeresési segélyre lesznek jogosultak. Igaz, ezt nem 40 és 72 nap közötti időszakra, hanem három hónapig adható majd.
Ez összegében jóval kevesebb, mint az egy évnyi munkaviszony elérése után igényelhető, a minimálbér 120 százalékáig adható álláskeresési járadék. Ezt a korábbi átlagkereset 60 százalékát kitevő, legfeljebb a minimálbér 120 százalékát jelentő összeget kapják majd az álláskeresésben partnerséget vállaló munkanélküliek legfeljebb három hónapig.
Ezt követően, ha nem sikerül elhelyezkedni, már egységesen a minimálbér 60 százalékát jelentő álláskeresési járadékot vehetik igénybe, további legfeljebb fél évig.
Elhelyezkedésre ösztönöz
A tervezett változások szerint amennyiben az álláskeresési járadék folyósításának időszaka alatt a munkanélküli akár négyórás munkaidőben elhelyezkedik, igényt tarthat a számára jóváhagyott további járadék felének egyösszegű kifizetésére.
Ezek a változások arra ösztönöznek, hogy valamennyi munkanélküli a járadékos időszak előtt legalább egy évnyi munkaviszonyt igazoljon, illetve a járadékos időszak alatt minél hamarabb elhelyezkedjen.
A legfeljebb három hónapos magasabb összegű, az ezt követő féléves alacsonyabb összegű járadékos időszak együttesen a jelenlegi, legfeljebb háromnegyed éves járadékos idővel egyenlő. A legfeljebb szó itt azt jelenti, hogy a háromnegyed éves járadékos időszak a leghosszabb juttatási idő. A járadékos időt jelenleg és a jövőben is az öt nap munkaviszony, egy nap járadékos idő arány alapján számítják ki. Aki tehát kevesebb munkaviszonyt igazol, kevesebb járadékos időt vehet igénybe.
A jelenlegi járadék a járadékos időszak alatt egyforma összegű, s nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékánál. Ez viszont jóval kisebb összeg, mint a változásban javasolt mérték, a minimálbér 120 százaléka.
Ezek természetesen a plafonok, a tényleges járadékot jelenleg az átlagkereset 65 százaléka, a változások alapján 60 százaléka alapján számítják ki.
Gond, hogy a jelenlegi, az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékát jelentő plafont már a 68 400 forintot keresők is elérik, a hosszabb munkaviszony, így általában magasabb keresetet követően a túl alacsony járadék nem ad lehetőséget a nyugodt munkakeresésre.
A változások szerinti, a minimálbér 120 százalékát jelentő plafont már csak 114 000 forintos fizetéssel érik el.
Azok számára, akik kikerülnek a járadékos időből, de még nem helyezkedtek el, a minimálbér 40 százalékának megfelelő álláskeresési segélyt fizetnek majd. Ezt három hónapig vehetik igénybe a munkanélküliek, az 50 év felettiek fél évig.
Az új szisztéma finanszírozása a becslések szerint körülbelül 4 milliárd forinttal kerül majd többe a Munkaerőpiaci Alapnak.