Januártól márciusig az elemzői konszenzustól elmaradó mértékben nőtt Magyarország GDP-je. A gazdasági növekedés tehát a vártnál jobban lassult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes számításaiban szereplő (és az Ecostat által május közepén előrejelzett) 3,0 százalék helyett Magyarország bruttó hazai terméke 2,9 százalékkal nőtt 2005 első negyedévében. (Szökőnap-hatással korrigálva a növekedés 3,5 százalék lenne.)
A statisztikai hivatal a múlt év valamennyi negyedéves növekedési adatát felfelé módosította. Így az egész éves növekedés az eddig ismert 4,0-ről 4,2 százalékra változott. A tavalyi negyedik negyedéves növekedési adat az eddigi 3,8-ról 4,1 százalékra módosult, így a mostani lassulás még szembetűnőbb. A KSH most publikált adata előtt a 2005. év egészére 3,33 százalékos növekedést vártak az elemzők.
A kilátások sem túl biztatóak: a következő negyedévet beárnyékolja, hogy a mostanában napvilágot látott német és euróövezeti konjunktúramutatók további lassulást jeleznek. A külső, akadozó konjunktúra várhatóan még nem érte el a mélypontját. Idehaza az ipari növekedés lassulása látszik; a szolgáltatások területén a belső kereslet dinamikájának hiánya miatt nem várható jelentős felfutás, a háztartások fogyasztása pedig a tavalyival csaknem megegyező mértékű lehet. A gazdaság végső fogyasztását fékezi a költségvetés várható megszorítása is.
A vártnál gyengébb növekedési adat előreláthatólag további ösztönzést ad a kormánynak, hogy már az elkövetkező napokban újabb intézkedéseket tegyen az államháztartási deficit csökkentése érdekében.
Külföldi elemzői vélemények szerint ugyanakkor a lassulás az az ár, amelyet a magyar gazdaságnak meg kell fizetnie a növekedés fenntarthatóvá válásáért. Az idei növekedés nemcsak Magyarországon, hanem a térség egészében viszonylag gyengének ígérkezik az első félévben, míg a második hat hónapban valószínűleg visszaerősödik. A tavalyi első félévi, jelentősen 4 százalék feletti magyarországi növekedés ráadásul olyan bázishatást teremtett, amelyet nehéz meghaladni. A lassulás ahhoz is hozzájárulhat, hogy a jegybank lehetőséget lásson a további kamatcsökkentésekre.