Bolgár tőzsde – több mint vonzó

Gyors gazdasági növekedés, erősödő külföldi tőkebeáramlás, hazai mércével mérten kifejezetten alacsony államháztartási deficit, kordában tartott infláció és külső egyensúly – ez áll Bulgária gazdaságára 2005. tavaszán. Csoda-e, hogy a EU-hoz 2007-ben csatlakozó ország tőkepiaca vonzó lehetőség a befektetők számára?

Baráti környezet

A tőzsdézést Bulgáriában kedvező adózási környezet segíti. 2005. januárjától az árfolyamnyereség a magánszemélyek és a vállalkozások számára is adómentes. Az osztalékot 7 (korábban 15) százalékos forrásadó terheli. A társasági adó januárban 19,5-ről 15 százalékra csökkent, az szja 10 és 24 százalék között van.

A négy éve hatalomra került (népszerűségét idén júniusban parlamenti választásokon lemérő) II. Simeon, illetve a pártja által vezetett koalíció reformjai igencsak átszabták a néhány éve még bankcsődöktől hangos, recesszió sújtotta Bulgáriát. A fájdalmas (a koalíció népszerűségét is erodáló) reformok eredményeképpen a délkelet-európai ország gazdasága mára egyre gyorsuló ütemben halad Nyugat felé.

Csak bátran!

Így aztán – különösen a közelgő EU-csatlakozás és az euróhoz kötött devizaárfolyam tükrében – aligha van oka stabilitási problémától tartania annak, aki a Bolgár Értéktőzsdén (BSE) akar szerencsét próbálni. Az 1995-ben újraszabályozott, mára gyakorlatilag EU-komform BSE-n 2000 őszén COBOS néven elektronikus kereskedési rendszert vezettek be, mely immár interneten keresztül történő real-time üzletkötéseket is lehetővé tesz.


A BSE hivatalos indexe 2000. októbere óta a SOFIX, melynek kosarába jelenleg a 13 leglikvidebb papír tartozik (a másik hivatalos index a 40 papír árfolyamalakulását tükröző BG40, melyet azonban csak idén februártól kalkulálnak). A SOFIX 2003-ban teljesített a legjobban, amikor 148,16 százalékkal nőtt egy év alatt, de a tavalyi 37,6 százalékos növekedés is kiemelkedőnek számított.

Idén eddig ellentmondásos árfolyamtrendeket láthattunk: a 2004-et 625,31 ponton búcsúztató SOFIX február végéig újabb 49,1 százalékkal nőtt (február 25-én 932,44 ponttal állított be eddig megdöntetlen csúcsot), azóta viszont 800 pont körül stabilizálódott az értéke.



Balkáni módra

A BTC privatizációjának esete hűen tükrözi az EU felé igyekvő ország (itthon is ismerős) politikai állapotait. A privatizációs tendert még 2002 októberében nyerte meg az amerikai Advent kockázati tőkealap, 210 millió eurós vételárat kínálva a cég 65 százalékos tulajdonrészéért. Mindez jócskán meghaladta a rivális török KOC Holding ajánlatát, ám a szerződés aláírására csak nem akart sor kerülni. A privatizációs szervezet felügyelőbizottsága – fél évvel az eredményhirdetést követően (!) – úgy döntött, hogy mégis a török befektetővel kell megkezdeni a tárgyalásokat. Az Advent végül bíróságon védte meg igazát, ám így is csak tavaly februárban vehette meg a bolgár telekomcég többségét. A kisebbségi (35 százalékos) állami pakettet ezek után idén januárban nagy érdeklődés mellett értékesítették nyilvános tőzsdei aukció keretében.

Privatizációs lökéssel vagy anélkül

A nagyrészt (44 százalékban) állami tulajdonú részvénytársaságként működő BSE hivatalos részvénypiacán jelenleg 31 társaság, a nem hivatalos (de azért kellőképpen szabályozott) piacon pedig 301 társaság részvényét jegyzik. A teljes piaci kapitalizáció tavaly decemberben 4,033 milliárd leva, idén április végén pedig már 8,589 milliárd leva (4,4 milliárd euró) volt.

A nagy növekedést a bolgár telekomcég, a Bulgarian Telecommunication Company (BTC) hozta, melynek papírjait idén január 27-én vezették be a szófiai börzére, ahol rögvest a legnagyobb kibocsátó lett. Egyben pedig mindjárt az egyik legsikeresebb is, hiszen a bevezetéskori árfolyam május 17-ig több mint 80 százalékkal (435,04 levára) emelkedett. A cég tőkeértéke így május közepére 3,589 milliárd levára nőtt, 41 százalékára az összpiaci kapitalizációnak.

Bulgáriában vontatottan megy a privatizáció, különösen lassan az igen jelentősnek mondható dohányipar állami érdekeltségeinek magánosítása. A 92,8 százalékban állami tulajdonú Bulgartabac Holding AD a bolgár cigarettapiac mintegy 90 százalékát uralja, ennek mintegy felét 85,2 százalékos tulajdonú leánycégén, a Blasgoevgrad BT AD-n keresztül. Mindkét cég szerepel a tőzsdén, ráadásul tagjai a SOFIX kosarának is. Miután azonban idén februárban, sorrendben már a negyedik próbálkozás vallott kudarcot a dohányipari monopólium részenként való értékesítésére, (az amerikai BAT 200 millió eurós árajánlatot vont vissza az azt kísérő politikai hercehurca miatt), a Bulgartabac tőzsdei jegyzése jócskán visszaesett. Idén májusban semmivel sem ér többet, mint 2003 decemberében. Ezzel összefüggésben megállt a tavaly 30,5 százalékkal dráguló Blagoevgrad-részvény áremelkedése is.

Jól megy a vegyipar és a bankszektor is…

Bőven akadnak persze ennél lényegesen jobb teljesítményt nyújtó papírok is. A SOFIX kosaránál maradva az elmúlt másfél év során mintegy ötszörösére (a 2003. decemberi 5 leváról idén májusig 24,8 levára) nőtt a vegyiparban érdekelt, 2000-ben privatizált Neochim (az ottani BorsodChem) papírjainak az árfolyama.

Hasonlóan jól jártak a CB Central Cooperative Bank AD részvényesei is: az 1991-ben a helyi takarékszövetkezeti szövetség által alapított, 2002-ben a Chimimport-csoport által felvásárolt, s ma mintegy 90 százalékban kontrollált pénzintézet (mely durván 3 százalékos részesedéssel bír a helyi bankpiacon) papírja 2003. decemberétől idén májusig 3,3-szorosára drágult. A pénzügyi szektornál maradva, kiemelkedő volt az elmúlt másfél évben a DZI AD nevű biztosítótársaság teljesítménye is: részvényei 2004-ben 58, idén május közepéig pedig újabb 68 százalékkal drágultak.

Impozáns számok

 GDP-növekedés: 2004-ben 5,6, 2005-ben 5 százalék alatt
 munkanélküliségi ráta: 12,7 százalék (pár éve még 17)
 külföldi adósság: a GDP 63 százaléka (pár éve még 78)
 áht-hiány: a GDP 1,7 százaléka
 infláció: 6,2 százalék
 fiz.mérleg hiány: a GDP 7,4 százaléka (amit viszont a működőőke-beáramlás teljes mértékben finanszírozott)
 1 euró = 1,96 leva

…és a turizmus meg a gyógyszeripar

A bolgár tőzsde említésre méltó szereplői még az idegenforgalmi és a gyógyszeripari cégek is. Több mint háromszorosára nőtt például az utóbbi másfél évben a turizmus és vendéglátás területén érdekelt Zlatni Pyasatzi AD részvényeinek jegyzése: a 6 hotelt, 3 tengerparti villát és 120 vendéglátóegységet üzemeltető társaság papírjának jót tett a Fekete-tenger fokozódó turisztikai népszerűsége. Ugyanez, s az emelkedő ingatlanárak állnak a szektor másik jelentős képviselőjének, az Albena AD-nek a felértékelődése mögött: a tavaly 79, idén eddig 56 százalékkal dráguló Albena-részvény kibocsátója ugyanis 43 kettő-négycsillagos hotel és 100 étterem tulajdonosa a tengerparton, ahol további jelentős fejlesztéseket hajt végre.

A gyógyszeripari cégek közül a Sopharma nevű, 2000-ben privatizált, generikus gyógyszergyártó cég papírja emelhető ki, melynek jegyzése a 2003 végi 4,62 leváról idén május közepére 7,11 levára nőtt.

Címkék: üzlet