A BÉT Rt. vezető testületei
IG AZG ATÓSÁG
•Szalay-Berzeviczy Attila (elnök), HVB Bank Rt. •Cselovszki Róbert (alelnök), Erste Bank Befektetési Rt.•Szabó Ferenc, Raiffeisen Bank Rt. •Barbara Wösner, Wiener Börse •Fatér Gyula, Budapest Alapkezelő Rt. •Áldott Zoltán, Mol Rt.
FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
•Lantos Csaba (elnök), Keler Rt., OTP Bank Rt. •Török Sándor, BÁT Rt. •Johannes Attems, OeKB • Katona Zsolt, ING Bank • Virág Ferenc, EquitasBróker Rt. • Vízkeleti Sándor, C A IB Alapkezelő Rt.
Osztrák henger, tőzsdebezárás – ezek a szavak hangzottak el legtöbbször a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egy évvel ezelőtt tartott közgyűlésén, miután a bécsi tőzsdéből és osztrák, illetve osztrák hátterű bankokból álló konzorcium átvette a hatalmat. Eltelt egy kerek esztendő, s most kedden, a tőzsde éves rendes közgyűlésén minden javaslatot közel százszázalékos támogatással fogadott el a plénum. Az elismert magyar szakemberek mellett a Wiener Börse delegáltját is 97 százalék feletti támogatással szavazták be az igazgatóságba, amelynek átlagéletkora alig éri el a 35 évet. A konzorcium fontos gesztusaként értékelhették a kisrészvényesek, hogy a felügyelőbizottságba négy független tag ellenében csak két „osztrák hátterű” jelöltet delegált (s az fb-elnöki tisztséget is átengedte független tagnak). Szinte maximális támogatást kapott a tőzsde vezetése a Budapesti Árutőzsde (BÁT) Rt., valamint a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. integrációjához is.
Holding és leányai
Szinte már gyanúsan idealisztikusnak tűnik a mai helyzet. Néhány hete még olyan hírek terjengtek, hogy a konzorcium egyes tagjai szerint Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank által delegált tőzsdeelnök túlságosan a magyar érdekeket tartja szem előtt, s ezért osztrák oldalról felmerült elmozdításának lehetősége. Most pedig az derült ki, hogy a tőzsde igazgatósága a konzorcium támogatásával a magyar piaci szereplők érdekeinek és igényeinek teljesen megfelelő javaslatokkal állt elő. Miként lehet ez? A választ a Bécs-Budapest páros most bemutatott stratégiájából már sejteni lehet.
Frankfurti bukás
Werner Seifert távozása biztosan bekerül a legjelentősebb idei európai menedzserbukások sorába. A német tőzsde vezérigazgatója a részvényesekkel folytatott elhúzódó csata végső fázisában dobta be a törülközőt, miután egyre nyilvánvalóbb lett: a Deutsche Börse május 25-i közgyűlésén nagy valószínűséggel akkor is eltávolították volna, ha magától nem megy. Seifert érdemeit a német tőzsde modernizálásában senki sem kérdőjelezte meg. Felépített egy kisebb birodalmat, amely a frankfurti tőzsdén kívül magában foglalja a világ vezető derivatív piacát, a svájci tőzsdével közösen tulajdonolt Eurexet, valamint a Clearstream elszámolóházat.
A legnagyobb falat azonban még hátravolt: a vezér a londoni tőzsdére fente a fogát. Miután a Börse nyilvános társasággá vált, a tulajdonosi struktúrában egyre nagyobb szerepre tettek szert különböző hedge fundok. Ezek ellenezték a londoni piac megszerzését, inkább arra próbálták rávenni a Börse vezetését, hogy az akvizícióra felhalmozott mintegy 2 milliárd eurót fizessék ki a részvényeseknek. A vezér pozíciója azt követően rendült meg, hogy az eleinte lázadó kisebbségnek gondolt hedge fundok egyre több részvényest állítottak maguk mellé, köztük németeket is, eldöntve ezzel a csata kimenetelét.
A tervekből első pillantásra kiderül, hogy alaptalanok azok a néhány hete felmerült félelmek, amelyek szerint a konzorcium egyetlen régiós tőzsde kialakítását tervezi. E koncepcióhoz egyedül Andreas Treichl, az Erste Bank vezére adja a nevét. Ezzel szemben a konzorcium elképzelései egy tőzsdék felett álló holdingról, és a továbbra is fennmaradó nemzeti piacokról szólnak. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT újraválaszott elnöke és Stefan Zapotocky, a Wiener Börse vezérigazgatója a sajtónak is felvázolta, hogy kész van az a koncepció, amivel el lehet indulni a lengyel döntéshozók meggyőzésére.
Korántsem dőlt még el ugyanis, hogy milyen módon privatizálják a varsói piacot. Az sem biztos, hogy szakmai befektetőket látnak szívesen, de ha ez a forgatókönyv jön is be, Bécs és Budapest párosának meg kell küzdenie majd egy-két vetélytárssal. A Deutsche Börse és az Euronext érdeklődése csak valószínűsíthető, a skandináv tőzsdebirodalom, az OMX részvétele viszont szinte biztosra vehető a harcban.
Jogos a kérdés, hogy mit is tud kínálni Bécs és Budapest a „nagypályás” ellenfelekkel szemben. Nos, a konzorcium szerint a pénz és a költséghatékonyság ellenében olyasvalamit tud felmutatni, amit a nyugati vetélytársak nem: ideológiát, nemzeti függetlenséget, kapcsolódást a régió többi országához. Ehhez pedig nem elég önmagában Bécs, szükség van Budapestre is.
A lengyeleknek meg kell mutatni a példát, hogy igen, működik a dolog. Emiatt lehet Budapestet beetetésnek, vagy csalinak is tekinteni a sokkal nagyobb lengyel piac megnyerésére, de a lényeg mégis az, hogy a magyar és az osztrák érdekek egybeesnek. Olyannyira, hogy a koncepció egyik legfontosabb pillére szerint a konzorcium elfogadta: ha az a meglevő részvényesek érdekét is szolgálja, a nemzeti tőzsdék „bevezetődhetnek önmagukra”, vagyis tőzsdei cégekké válhatnak.
Tudjuk, merre tartunk
Mit tart első tőzsdeelnöki éve legfontosabb eredményeinek? – kérdeztük Szalay-Berzeviczy Attilát, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraválasztott vezetőjét.
– Elkezdtük felépíteni a tőzsde karakteres, erős imázsát. A BÉT tudja, mit akar, tudja, merre tart, s örülök, hogy egyre inkább magára tudja vonni a figyelmet. Előléptünk az ismeretlenből. Az árfolyamnyereség-adó ellen folytatott harcunkkal piacot védtünk, a nyugdíjrendszer negyedik pillérére tett javaslattal pedig piacot építünk. Országjárásunkkal a társadalom széles rétegeit próbáljuk megszólítani, hiszen az öngondoskodás népszerűségének növekedése mindenkinek hasznos. Alapvető változásként értékelem, hogy a jelenlegi tulajdonosi körrel ki tudtuk alakítani az eddig hiányzó hosszú távú stratégiát. Ennek első lépése volt az osztrák hátterű konzorcium tulajdonszerzésének brüsszeli jóváhagyása, ami regionális terveink elfogadását is jelenti. Fontos, hogy hosszú idő után négy párt által elfogadott intézménnyé vált a tőzsde, mely erős lobbierővel bír.
– Melyek a BÉT előtt álló legfontosabb kihívások?
– Bőven lesz munkánk a közeljövőben is. Szeretnénk a negyedik pillért átvinni a parlamenten, létrehozni az oktatási minisztériummal közös, pénzügyi alapismeretekről szóló iskolai programunkat, és még erősebben megjelenni a médiában, főleg az öngondoskodás témájában. A közgyűlési jóváhagyás birtokában minél hamarabb le kell zárnunk az árutőzsde integrációját, és fel kell készülnünk a Központi Elszámolóház és Értéktár megvételére. Folyamatosan dolgozni fogunk azon is, hogy a formálódó kelet-európai tőzsdeszövetség következő tagja a varsói tőzsde legyen.
– Nem említette a befektetők által talán leginkább várt eseményt, a BÉT esetleges tőzsdei bevezetését, noha úgy tűnik, a Bécs-Budapest-Varsó együttműködés új formája ezt az eddigieknél közelebb hozta.
– Ezt az elképzelést továbbra is támogatom, de ennek megvannak az előfeltételei. Először is, hogy a BÉT kivásárolhassa a Magyar Nemzeti Banktól a Kelert, vagyis legyen a tőzsdének miért friss tőkét bevonnia. Arra is szükség lesz, hogy a részvényesek háromnegyede támogassa a bevezetést. Végül, soha nem lehet tudni, miként változik a tőkepiaci klíma: ha fennmarad a befektetői érdeklődés, és minden a terv szerint alakul, akkor látok esélyt arra, hogy egy következő közgyűlés döntsön a kibocsátásról, ősszel pedig debütáljanak a tőzsderészvények a BÉT-en.
A nemzeti tőzsdék felett álló európai társaság valószínűleg a Közép-Európai Tőzsdecsoport (Central European Exchange Group – CEEG) nevet kapja. Ez egy holdingcég lesz, amely nem megy tőzsdére, részesedését viszont akár 50 százalék plusz 1 szavazatig is hajlandó lecsökkenteni az egyes nemzeti tőzsdékben. A többire jöhetnek más befektetők, lehetőség szerint helyiek. Az osztrák konzorcium azzal is hangsúlyozni kívánja az egyes piacok nemzeti jellegének megtartását, hogy a budapesti ötletnek számító 85 százalékos tőzsdevédelmi klauzulát (legalább ekkora szavazati hányaddal lehet csak a tőzsdét bezárni, tevékenységét módosítani, eladni; ezt is most fogadta el a BÉT közgyűlése) a többi tőzsdén is megszavazza.
Az egy családba tartozó régiós tőzsdék első lépésben megtartják saját kereskedési rendszerüket, de az összes ország összes papírja elérhető lesz bármelyik tőzsdén. A későbbiekben viszont eljutnak a közös kereskedési és elszámolási rendszerig. Az egyes tőzsdék vezetői igazgatósági tagok lesznek a CEEG-ben, ahol viszont a tulajdonosi kör gyakran változhat. Először értelemszerűen csak a bécsi tőzsde jelenlegi tulajdonosai (közel felerészt bankok és a tőzsdei kibocsátók) lesznek részvényesek, de várják majd a régió iránt elkötelezett, itt jelentős üzleti pozícióval bíró cégek érdeklődését is. Rájuk nemcsak CEEG-tulajdonosként, hanem kibocsátóként is számítanak, papírjaikat a tőzsdék külön erre a célra létrehozott piacára, a prime regional blue-chip marketre vezethetik be.
A javaslatból egyértelműen érezhető a konzorcium magyar piaccal szembeni „puhulása”. Érdekes, hogy információink szerint korábban a holdingcég tőzsdére vitele merült fel tervként, szemben az egyes tőzsdék bevezetésével. Nem tudni, hogy a bécsi döntéshozók véleményének változásában szerepet játszottak-e a Deutsche Börsén lezajlott események (lásd a keretes írást), mindenesetre a piacon több megfigyelő is sejt ilyen összefüggést.
Kulcs az MNB-nél
A kibocsátás lehetősége és tőzsdei bevezetése mindenképpen jó hír, nemcsak a pesti parkett jövőjéért aggódóknak, hanem azoknak a BÉT-részvényeseknek is, akik a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó részvénykibocsátás (IPO) során kívánnak megválni papírjaiktól. Az azonban még egyáltalán nem biztos, hogy lesz IPO. Ennek Szalay-Berzeviczy Attila szerint egyik előfeltétele ugyanis, hogy a BÉT meg tudja venni a Keler Rt. részvényeinek 53,3 százalékát a Magyar Nemzeti Banktól (lásd interjúnkat). Az MNB őszre tervezi az eladást, de időről időre hallani olyan kósza híreket is, hogy mégsem válik meg e papíroktól. Amennyire egymásra van viszont utalva Bécs és Budapest a Varsóért vívott harcban, ugyanilyen a viszony a BÉT és az MNB között is. A jegybank is azon BÉT-részvényesek között szerepel ugyanis, akik/amelyek szeretnének megválni papírjaiktól, ezt viszont csak a tervezett IPO során tudnák megtenni. Ha nem adják el a BÉT-nek a Kelert, meghiúsul az IPO, s ők is beragadnak a tőzsderészvényekbe.
Kevésbé tűnik göröngyösnek az út az árutőzsde felé. A BÉT igazgatósága a közgyűlésen megkapta a felhatalmazást arra, hogy integrálja a BÁT-ot, május 30-án pedig utóbbi közgyűlése dönt ennek mikéntjéről. Nem hivatalos információk szerint a HVB Bank már a BÁT háromnegyedét kontrollálja, az integráció módjaként pedig a készpénzes kivásárlást támogatja majd. Nyitott kérdések azért itt is vannak. Szalay-Berzeviczy Attila részvényesi kérdésre válaszolva a közgyűlésen azt mondta, hogy az integráció felügyeleti jóváhagyását követően jó esetben szeptember második felében, vagy októberben indulhat az árutőzsdei termékek kereskedése a BÉT-en.