Nem jogerősen első fokon egy év börtönbüntetésre ítélte a hazai bíróság Vámosi Zsoltot, a néhai Philoslabs nevű, játékszoftverek gyártásával foglalkozó cég ügyvezetőjét. Az eset 2003-ban történt, azt követően, hogy 2000-ben a rendőrség tudomására jutott: a hazai vállalkozás munkáját több illegálisan használt szoftver segíthette. A törvénytelen céges szoftverhasználat önmagában nem szokatlan, annak fényében viszont igen, hogy a holland ABN Amro Bank pont az illegális cselekedet évében injektált egymillió dollárt a Philoslabsba, s abból elvileg jutnia kellett volna a szoftverek legalizálására. Nem így történt, s a szerzői jogok megsértése bizonyítást nyert, mi több, precedens értékű üggyé vált, igaz másodfokon pénzbüntetésre enyhítették az ítéletet.
Noha a bíróság ilyesmiért – kárértéktől függően – 2-8 éves szabadságvesztést is adhat, eddig nem volt ennyire szigorú, csupán párszázezer forintos bírságokat rótt ki a bűnösökre. A meglehetősen enyhe magyar ítélkezési gyakorlat a jelenleg is zajló több száz ügyben persze igazodhat az unióshoz, ahol ilyen esetekben nem bánnak kesztyűs kézzel a bűnelkövetőkkel. Példa erre az a május elején kelt ítélet, amely két brit bankárt sújtott 2, illetve 2,5 évnyi letöltendő börtönbüntetéssel. A font sterlingben milliós nagyságrendű kárt okozó elkövetők nem nyereségvágytól, hanem a szoftvergyártók iránt érzett gyűlölettől hajtva olyan alkalmazások biztonsági kódját törték fel és tették ingyenesen letölthetővé, mint a Norton Antivirus vagy az Excel és a Word.
A szigor itthon is elkelne. Ezt indokolja a Business Software Alliance (BSA), a világ szoftveriparágát képviselő szervezet napokban publikált felmérése, amelyet az International Data Corporation (IDC) készített. Ebben az áll, hogy Magyarországon tavaly 42 százalékról 44 százalékra nőtt a cégek által illegálisan használt szoftverek aránya, vagyis megfordult az évek óta tartó pozitív tendencia. Szoftverillegalitási rátánk az Európai Unió átlagánál 9 százalékponttal magasabb, míg tavaly csak 5 százalékpont volt az elmaradásunk (lásd a táblát). A jogtalan használat miatt a magyar IT-szektort érő veszteségek a 2003-ban mért 96 millió dollárról 2004-ben 126 millió dollárra nőttek. „Figyelembe véve, hogy szakértők a magyar IT-piac méretét 10 milliárd forintra becsülik, a 2 százalékpontos növekedés okozta kár nem csekély, nem csupán az iparág, de az egész nemzetgazdaság számára is” – értelmezi az adatot Sebők Erzsébet, a BSA hazai szóvivője. Hozzáteszi, a 2 százalékpont komoly presztízsveszteség, mi több, a szellemi jogok védelmét illetően csúfos kudarc.
A helyzet ennyire talán mégsem tragikus, pláne, ha tudjuk, hogy a kilencvenes évek elején az illegális szoftverek aránya Magyarországon 97 százalékos volt. Javítani persze lehet a helyzeten. „Elégedetten tekintenénk bármely 40 százalék alatti eredményre” – mondja Simonkovics Sándor, a BSA elnöke. „Inaktív volt a tavalyi munkánk” – veszi át tőle a szót Sebők, aki elismeri: cége tavaly nemcsak a kommunikációját, hanem a híres-hírhedt tűzszünet kampányát is takaréklángra vette. Utóbbi hozamáról a BSA sem nyilatkozik egyértelműen pozitívan, a tapasztalat szerint ugyanis a csatabárd elásásának idején a cégek gépeiről lekerültek az illegálisan felkerült szoftverek, de a kampány befejeztével ugyanolyan gyorsan vissza is szivárogtak azoknál a cégeknél, ahová a rendőrség megalapozott gyanú esetén száll ki ellenőrizni. Ilyenből pedig akad bőven, elégedetlen, kirúgott alkalmazottak vagy konkurens cégek ugyanis nemegyszer „súgnak” a rendőrségnek.
A BSA 2005-ben a jogtisztaság érdekében még nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy a nem jogkövető vállalkozások legalizálják szoftvereiket. Ezt aktívabb fellépéssel kívánják elérni, mindezt azonban nem a mumus képében tetszelegve szeretnék véghezvinni. Árnyalják kommunikációjukat, a bilincses plakátok helyett oktatással próbálkoznak. De keményebb üzeneteket is terveznek annak érdekében, hogy javuljon valamelyest a kis- és középvállalatokra jellemző szoftverkezelési morál.