Kékítő kabinet

Halmosi Péterné eddig nem küszködött alvászavarral, de – mint mondja – ezentúl alighanem forgolódni fog az ágyában. Pedig Gyurcsány Ferenc a munka világát érintő intézkedéssorozatát azzal reklámozza, hogy az emberek többsége, ha tehetné, nem kerülné meg a szabályokat, mert szeretne nyugodtan aludni. A 60-as éveinek elején járó özvegyasszony (aki az egyik hipermarketben takarítónőként dolgozik, és alkalomszerűen háztartási feladatokat is ellát az ismerőseinél) most viszont attól tart, hogy elveszíti a magányát is enyhítő munkáját, ha megbízóinak pluszterhet kell vállalniuk miatta. Az új szabályozás szerint ugyanis, aki például bébiszitterként, háztartási alkalmazottként vagy kertészként dolgozik, annak a foglalkoztatója köteles lesz úgynevezett közteherjegyet vásárolni a postán, amelyet be kell ragasztania az alkalmi munkavállalói könyvecskébe, így igazolva a legális foglalkoztatást.

A szakemberek szerint ma az építőipar a legfeketébb szektor.

Pirisi Károly, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója szerint minden érintett jól jár, hiszen az alkalmi munkavállaló már nem feketén dolgozik, nem kell tehát félnie a hatóságtól. Ráadásul, ha egy évben 200 napot dolgozik így, akkor nyugdíjra és egészségügyi ellátásra is jogosultságot szerez. Az alkalmazó pedig a közteherjegy értékének 75 százalékát visszaigényelheti majd személyi jövedelemadójából. A kormány szándékai szerint az úgynevezett kékmunka programmal összefüggő szabályok már augusztusban életbe léphetnek. Halmosiné szerint azonban a bejárónők többsége nyugdíjas, tehát semmi nem motiválja őket, hogy munkaadójukat rávegyék a bélyegvásárlásra. A fiatalok pedig nem gondolnak a jövőre, inkább vállalják a feketemunkát, az ezzel járó kiszolgáltatottságot, csak minél több pénzt keressenek.

Őt igazolja Lakatos Zoltánné négygyermekes családanya, aki a kicsik mellett nem tud állandó munkát vállalni, s átmenetileg takarít. Szerencsére nem messze tőlük egy tanár házaspár 5 ezer forintot kínált számára a házi munkáért, ám most attól tart, hogy munkaadója él a kormány által felkínált lehetőséggel és kiváltatja vele az alkalmi munkavállalási könyvet. „Csakhogy így rosszabbul járok, mert a napi legalább 1500 forint közteherviselési jegy csökkenti a keresetemet. Nálunk pedig minden forintnak helye van. Miért nem inkább azon gondolkodik a kormány, hogy megadóztatja a vagyont, de legalábbis a vagyongyarapodást?!” – háborog Lakatosné, akit az sem nyugtat meg, hogy így legalább jogosultságot szerez a nyugdíjra, egészségügyi ellátásra. „Alig múltam el 30 éves. Ha a gyerekek felnőnek, még elég időm marad arra, hogy végzettségemnek megfelelően elhelyezkedjek és megszerezzem a minimális szolgálati időt a nyugdíjhoz” – teszi hozzá.

ADATSZOLGÁLTATÁS. Egyes becslések szerint évente 700 és 3000 milliárd forint között lehet az az összeg, amelytől elesik a költségvetés a feketemunka miatt – ezt nézve az újabb kormányzati nekibuzdulás indokoltnak tetszik. Igaz, a fenti összegből a háztartási alkalmazottak elenyésző mértékben részesednek: a szakemberek szerint ma az építőipar a „legfeketébb”. Az első negyedévben ebben a szektorban ráadásul 16 százalékkal nőtt a lebukott feketemunkások száma. Azt, hogy valójában hányan lehetnek, csak becsülni lehet – az adóhivatal a közelmúltban egy építkezésen igazoltatott 1100 munkás közül mindössze 9-ről tudta bizonyítani, hogy illegálisan dolgozik. Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter viszont egy sajtótájékoztatón a minap azt hangsúlyozta: az építőiparban foglalkoztatott, mintegy 300 ezer munkavállaló egyharmada az árnyékzónában dolgozik. Hozzávetőleg 500 milliárdos bértömeg után nem fizetnek semmilyen adót, illetve járulékot a szektorban. A jelenlegi elképzelések szerint kötelezővé tennék a többi között, hogy az építési engedély kérelmezése után, még a kivitelezés elkezdése előtt be kelljen jelenteni, ki lesz a kivitelező, mikor kezdődik a munka, ki lesz a felelős műszaki vezető, illetve műszaki ellenőr, s kik lesznek az esetleges alvállalkozók.

A szakma képviselőit enyhén szólva meglepték a miniszteri kijelentések. Varjasné Székely Éva, a ferencvárosi rehabilitációból ismert Quadrat Kft. igazgatója, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke úgy reagált, hogy az ágazat fehérítését szolgáló javaslatok készítője aligha rendelkezik kellő ismerettel az ingatlanberuházásokról. „Ha jól értelmezem a tervezett intézkedéseket, akkor például az ingatlanfejlesztő társaságoknak már az építési engedélykérelemhez mellékelniük kellene a beruházás részletes költségvetését, a kivitelezés kezdetének és végének az időpontját és a kivitelező cégeknek a listáját is. Csakhogy az engedély elkészítésekor még vajmi keveset tudnak erről” – érvel az elnökasszony, aki szerint így is tavaly legalább 5 ezer új lakást nem tudtak értékesíteni az építési vállalkozások. (Mások ezt a számot 20 ezerre teszik.) Emiatt 80 milliárd forint bevételtől esett el az állam a be nem fizetett áfa és egyéb adók miatt. „A kormánynak inkább azon kellene gondolkodnia, hogyan tudná ellensúlyozni az ingatlanpiacot sorozatban ért keresletcsökkentő intézkedéseket.” A szakma ugyanakkor nem zárkózik el a feketefoglalkoztatás felszámolásától, de Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója szerint a tervezett kormányzati intézkedések miatt nőni fognak a kivitelezési árak. A megkötött építési szerződések nehezebben lesznek teljesíthetők, ami sok kisvállalkozás megszűnéséhez is vezethet.

A borravaló ügyében felvázolt intézkedések következményei is kiszámíthatatlanok – miként az is, hogy végül mi lesz a kiindulási tervekből. Az eredeti elképzelés még arról szólt, hogy a jattot fel kell tüntetni a számlán, és az után természetesen adózni kell. Minden ezzel kapcsolatos hír arról szólt, hogy ezzel mindenki rosszul jár: a vendég többet fog fizetni, a pincér kevesebbet keres, a vendéglátóiparnak meg csökken a forgalma. Berkes Gyula, a Parlament tőszomszédságában lévő Biarritz étterem tulajdonosa szerint több mint elgondolkodtató, hogy a borravaló megrendszabályozása csakis a vendéglátásban merült fel, holott számos más szakma képviselői, így például a taxisok, a benzinkutasok, vagy a különböző mesteremberek is részesülnek az effajta pluszjövedelemből. És akkor még nem beszéltünk az orvosi hálapénzről. Kolláth György alkotmányjogász is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha már mindenáron szabályozni kívánják a borravalót, akkor azt csak átfogóan lehet, nem csupán egy szegmensre korlátozva. A kormány az elmúlt napokban azután, a szakma képviselőivel tartott egyeztetést követően, némi meglepetésre lényegében visszavonulót fújt. Nem hogy a borravalót, de még a szervizdíj feltüntetését sem tennék kötelezővé az éttermi számlán. Folyosói pletykák szerint a kabinetet a hálapénzzel kapcsolatos kormányzati elképzelések hiánya késztette meghátrálásra.

Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a Figyelőnek mindenesetre arról számolt be: abban egyeztek meg, hogy ha mégis feltüntetik az étlapon, illetve a számlán a felszolgálási díjat, akkor annak mértéke nem lehet több a vendég által elfogyasztott érték 15 százalékánál.

SZIGORÍTÁS. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke viszont úgy véli, a borravaló, pontosabban felszolgálási díj szabályozása mellett fontos lenne a mainál rendezettebb munkaviszonyokat teremteni, s nem csak a vendéglátóiparban, hanem minden olyan területen, ahol felmerülhet, hogy jövedelmet titkolnak el. „Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségen nem fog múlni a szigorúbb fellépés” – fogadkozott lapunknak Papp István, a szervezet elnöke. „Váljék gyakorlattá, hogy csak munkaszerződéssel, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba való bejelentéssel kezdheti meg a munkát a foglalkoztatott” – foglalta össze elképzeléseit az elnök.

A munka világát érintő kormányzati intézkedéseket várhatóan az őszi parlamenti ülésszak elején tárgyalják, és ha az Országgyűlés megszavazza azokat, akkor októberben már életbe is lépnek.