Súlyozzunk!
Mindig portfóliókban gondolkodjunk, soha ne tegyük minden tojásunkat egyetlen kosárba. Ezért, viszonylag kis megtakarítás esetén is, érdemes legalább háromfelé pakolni a pénzünket és csak a súlyokat változtatni. A három javaslat a pénzpiac, a kötvénypiac és a részvénypiac. A magánbefektetők számára a legoptimálisabb megoldás a befektetési alapokban rejlik, amelyek könnyen vásárolhatóak, átválthatóak és visszaválthatóak – akár interneten is. Ráadásul a súlyokkal is könnyen lehet játszani. Amíg egy évvel ezelőtt még egy 10/50/40 százalékos megosztást javasoltunk pénz-/kötvény-/részvénypiaci befektetések között, addig most 50/30/20 a javaslatunk. Ez a portfólió természetesen figyelembe veszi a befektetések aranyszabályát: a hosszú távú gondolkodást. Ne feledjük, hogy aki gyorsan akar meggazdagodni, az csalódni fog.
A részvénypiaci trend fordulása után egyre több befektető adja el részvényeit és fordul vissza a biztonságosabbnak vélt pénz- és kötvénypiac irányába. Az, aki egy éve vándorolt át a tőzsdére és azóta nem figyelte a kötvénypiacot, még nagy pozitív meglepetéssel szembesülhet: az elmúlt időszakban ugyanis nagyon tisztes reálhozamokat lehetett elérni kötvényekkel. Most viszont egyre több a nyugtalanító jel, és ez óvatos kötvénypiaci stratégiát indokol.
Változott a környezet
Egy évvel ezelőtt még nagyon magas, 12 százalék feletti volt a jegybanki alapkamat, ami jelentős reálhozamot tartalmazott az infláció felett. Másrészt a kamatcsökkentési ciklus beindultával a kötvényhozamok le-, míg a kötvényárak felfelé mozdultak el. Ez jelentős, rövid időn belül is realizálható extraprofithoz vezetett azok számára, akik ezt az időszakot jól kapták el. De úgy is fogalmazhatunk, hogy az elmúlt 12 hónapban vissza lehetett nyerni, amit a 2003-as kamatemelési ciklus során elveszítettünk.
A tavaly márciusban elindult kamatcsökkentések nagy valószínűséggel véget értek, és a monetáris könnyítés egyelőre nem kecsegtet extra hozammal. Ráadásul az egyéves hozamok is 7 százalék alatt tanyáznak, ami a várhatóan 3,5 százalék körül alakuló infláció felett „már csak” 3 százalék körüli reálhozamot tartalmaznak. Mielőtt azonban még valaki azt hinné, hogy a kötvénypiacon rosszak a kilátások, érdemes kiemelni, hogy ez a 3 százalékos reálhozam még most is nagyon megbecsülendő, legfeljebb a tavaly megízlelt extrahozamtól esünk el.
Mit tegyünk?
A jótanácsok sorát kezdjük mindjárt egy nagyon fontos és alapvető gondolattal: ne tartsunk a napi megélhetéshez szükségesnél több pénzt folyószámlán! Mivel Magyarországon nagyon sokan egyszerűen nem fektetik be pénzüket, hanem csak a folyószámlán tartják, így sikeresen járulnak hozzá a bankok hatalmas profitjához. Az úgynevezett vésztartalékkal is érdemes már kezdeni valamit, hiszen amíg nincs rá szükség, addig feleslegesen áll ott és ma már számos olyan befektetési lehetőség van, amely megfelel a likviditás, a kockázatmentesség és a reálhozam hármas elvárásának. A megoldás itt a pénzpiaci alapokban van, ahonnan akár már másnap kivehetjük a pénzünket, miközben kockázatmentesen biztosít normális hozamot.
Pénzpiaci termékeket (az egy évnél rövidebb futamidejű instrumentumokat) ugyanakkor nem csak a vésztartalék erejéig érdemes tartani. Ezek azok számára is jó befektetési megoldásnak bizonyulhatnak, akik hozamemelkedésre számítanak a kötvénypiacon. Mivel tudjuk, hogy a hozamemelkedés a kötvények esetében árfolyamveszteséggel jár, így az ilyen időszakot érdemes vagy pénzpiaci alapban, vagy diszkontkincstárjeggyel „kibekkelni”. Természetesen a részvények is szóba jöhetnek, ezt viszont jelenleg csak a hosszú távon gondolkodó befektetőknek ajánljuk.
Vannak kockázatok
Érdemes megvizsgálni a kérdést, hogy várható-e hangulatváltozás bármely irányban is. A piac év eleji várakozásai, miszerint gyorsabb kamatcsökkentésre lehet számítani az MNB-től, igaznak bizonyult, mostanra azonban a kötvényárfolyamok és a hozamgörbe nem tükröz további kamatcsökkentési várakozásokat. Abban az esetben, ha mégis tovább vágna a jegybank, akkor érdemes lenne közepes futamidejű kötvényeket vásárolni. További kamatcsökkentésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen pozitív meglepetésre kerülne sor az infláció területén és a forint árfolyama is erősödne. Ez utóbbinak azért elég kicsi a valószínűsége.
A piacon sokkal inkább a hozamemelkedés kockázatáról beszélhetünk. A költségvetés helyzete több, mint nyugtalanító és abban az esetben, hogyha a befektetők részéről több figyelem hárul majd Magyarország hatalmas ikerdeficit problémájára, akkor az a forint árfolyamában és a kötvényhozamokon is meglátszik majd. Ennek tükrében véleményünk szerint rövid és középtávon a hozamok emelkedésének kockázata meghaladja a hozamcsökkenés jelentette potenciált.
Figyeljük az akciókat!
Emiatt a követendő stratégia kötvénybefektetéseink során az lehet, hogyha viszonylag rövid futamidejű kötvényeket és pénzpiaci termékeket választunk. Kézenfekvő példaként mondjuk a bankok akciós betéteit. Sok bank a piacszerzés reményében rövid időszakra magas kamatot kínál, abban a reményben, hogy majd az akciós betét lejárta után is ott hagyjuk a pénzünket.
Ne tegyük. Amennyiben kihasználunk egy ilyen lehetőséget, előtte mindig érdemes kiszámolni, hogy milyen költséggel és utánajárással fog járni a betét lejárta után azonnal megszüntetni a folyószámlánkat. Erre azért van szükség, mert felesleges és költséges fenntartani egy folyószámlát.
További lehetőség a befektetéseinken belül több diszkontkincstárjegyet (dkj) tartani. Ezek legfeljebb egyéves futamidejűek, viszont érdemes odafigyelni, hogy a bankok között elég nagy különbség lehet jutalékban. Sok esetben érdemes közvetlenül az Államkincstárban dkj-t venni.