A legfrissebb előrejelzés azzal számol, hogy a GDP belföldi felhasználása a korábban várt 4,3 százalék helyett csak 3,7 százalékkal bővül. Ebből a beruházások 6 százalékkal, az egyéni fogyasztás 3,5 százalékkal nő.
Az építőipar teljesítménye ugyan látványosan bővült, az ipari termelés növekedése azonban a vártnál erőteljesebben lassult, így a kutatók nem tartják valószínűnek, hogy a GDP növekedése az idén az első félévben meghaladta a 3 százalékot.
Vértes András a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke az államháztartás várható egyensúly javulását szimbolikusnak nevezte, mivel az EU módszertana szerinti, konszolidált 4 százalékos GDP arányos hiány pénzforgalmi szemléletben – a magánnyugdíjpénztári többletet nem figyelembe véve – a GDP 5,3 százalékát teszi ki.
Az államháztartás első négyhavi pénzforgalmi hiánya magas, de ebben lényeges szerepe van az egyszeri kiadásoknak. Ezzel együtt a GKI szerint az idei hiánycél túllépése szinte biztosra vehető. Megjegyzik, hogy a Monetáris Tanács döntései az elmúlt hónapokban kevésbé kerültek konfliktusba a gazdaságpolitika egészével, a jegybanki kommunikáció azonban esetenként megkérdőjelezte az államháztartás adatainak valódiságát, gyengítve ezzel azok hitelességét.
A GKI szerint az adóbevételek várhatóan 170 milliárd forinttal maradnak el a tervezettől és több kiadási területen is elkerülhetetlen a jelentős túllépés. A “100 lépés programja” az év második felétől fogja befolyásolni a költségvetési folyamatokat, ennek iránya és mértéke azonban még nem ítélhető meg.
Megjegyzik, hogy a PPP és társuló projekteken keresztül az állam további jelentős keresletet gerjeszt. Az államadósság lényegében nem változik, a GDP mintegy 58 százalékát teszi majd ki.
AZ inflációra vonatkozó előrejelzését is csökkentette – a korábbi 4 százalékról 3,8 százalékra – a kutatóintézet. Hozzáteszik, hogy az infláció alakulása és a pénzpiaci viszonyok további fokozatos kamatcsökkentéshez nyújtanak lehetőséget. Azzal számolnak, hogy az alapkamat az év közepére 7 százalékra, év végére pedig 6,5 százalékra csökken.
A forint erős marad, az euró éves átlagos árfolyama 247 forint körül alakul – áll az előrejelzésben. Éves átlagban a kutatók 49 dolláros kőolajárral számolnak.