Március 31-én, csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kongatta meg a tőzsdei kereskedést szimbolikusan elindító csengőt, majd Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: szimpátiával figyeli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hosszú távú befektetések ösztönzését állítják a középpontba, és ezen belül külön is preferálja a részvényekbe történő befektetéseket.
A negyedik nyugdíjpillérről
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke, a tőzsde csengőjének kicsinyített mását adja át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. (fotó: MTI)
A FigyelőNet kérdésére például leszögezte: „inspiráló gondolatnak” tartja a tőzsdeelnök azon javaslatát, amely az úgynevezett negyedik nyugdíjpillér megteremtésére irányul, és a koncepciót komoly és érdemi vitára alkalmasnak véli. Szalay-Berzeviczy Attila először két nappal ezelőtt, a Népszabadságnak adott interjújában fejtette ki az újabb nyugdíjcélú előtakarékossági javaslat lényegét, amely azóta szakmai körökben nagy érdeklődést váltott ki. Mint ismeretes, jelenleg három pilléren nyugszik a hazai nyugdíjrendszer: az állami társadalombiztosítási alapot egészítik ki a pályakezdők számára kötelező magánnyugdíjpénztárak, illetve harmadik pillérként az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjkasszák.
|
A részleteiben még nem ismertetett BÉT-javaslat lényege egy negyedik, teljesen önkéntes alapra helyezett, és állami ösztönzéssel (például adókedvezménnyel) is támogatott nyugdíjpillér lenne, amely bankoknál, értékpapírcégeknél vezetett egyéni számlák formájában öltene testet. Bárki szabadon és önkéntesen nyithatna bank- vagy értékpapírszámlát, amelyen félretehetne tetszőleges összeget, tetszőleges gyakorisággal, mindenféle megkötés nélkül, azzal az egyetlen korlátozással, hogy a felhalmozódó összeget csak a nyugdíjkorhatár elérésekor vehetné ki. A spórolt pénz olyan befektetési instrumentumban kamatozna, amelyet a magánszemély preferál – a tőzsdeelnök reményei szerint legalább részben, de ideális esetben a jelenlegi nyugdíjpénztárakénál merészebb stratégiát követve, a mostaninál nagyobb arányban tőzsdei részvényekben.
Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök a FigyelőNet kérdésére kifejtette: a negyedik pillér által gyarapodhatnának a megtakarítások, javulna a befektetői kultúra Magyarországon, és változna a nyugdíjpénztárak szemlélete is, miáltal a rövid helyett a hosszabb távú gondolkodás érvényesülhetne. Reményei szerint a pluszforrások egy részét a tőzsdén helyeznék el, ennek révén pedig egészségesebb szintre csökkenhetne a hazai tőkepiac jelenleg 80 százalék körüli külföldi kitettsége is. Hozzátette: nem a nyugdíjpénztáraknak szeretnének konkurenciát teremteni, hanem mellettük, újabb kiegészítő elemként, új források bevonásával lehetne növelni a megtakarítások mértékét. Közölte ugyanakkor, hogy a javaslat megfogalmazásával nem fejeződött be a folyamat, a részleteken a BÉT munkatársai dolgoznak, és információink szerint néhány héten belül nyilvánosságra is hozzák azokat.
|
A bevezetésekről
Fontos kérdésként került terítékre a lehetséges tőzsdei bevezetések témaköre is. Ezzel kapcsolatban Szalay-Berzeviczy Attila leszögezte: nem a tőzsde gyengesége, hogy nem jelennek meg új cégek a kibocsátók körében, ez ugyanis a vállalatok saját terveinek, lehetőségeinek, és a tőkepiaci megmérettetés megítélésének a függvénye. Szerinte a tőzsde vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyítse a parkettre lépés feltételeit, ennek érdekében például kezdeményezték, hogy a tőkeemelés illetve új részvények kibocsátása ne legyen feltétele a bevezetésnek.
A BÉT Rt. egyébként hamarosan kezdeményezni fogja saját részvényeinek tőzsdei bevezetését, ám ennek részleteiről a tőzsdeelnök még nem kívánt nyilatkozni. Így azt sem lehet egyelőre tudni, hogy már a tervezett új szabályok szerint kívánja-e a társaság a tranzakciót lebonyolítani, vagyis például friss tőke bevonásával vagy anélkül zajlik-e majd az akció.
Ami a még állami tulajdonban lévő cégek tervezett privatizálását illeti, Gyurcsány Ferenc újságírói kérdésre válaszolva jelezte: tranzakcióról tranzakcióra kell megvizsgálni a társaságok helyzetét és, ha az a legmegfelelőbb, akkor a tőkepiacon keresztül fogják majd értékesíteni az állami paketteket. Konkrétumok ugyanakkor nem hangzottak el, de Szalay-Berzeviczy Attila is megjegyezte, hogy a kormánnyal együtt dolgoznak a középvállalatok tőzsdére lépését segítő támogatási rendszer kidolgozásán.