Melyek azok a legfontosabb versenyjogi változások és kihívások, amelyekkel a magyar cégeknek szembesülniük kell az EU-csatlakozást követően?
Mario Monti. Anagy ügyeket nem tálcán hozzák.
– A magyar vállalatoknak május elseje után többé-kevésbé ugyanolyan szabályoknak kell megfelelniük, mint a bővítés előtt. A végrehajtásban azonban a nemzeti hatóságoknak májustól nagyobb szerep jut. A vállalatok, úgy vélem, profitálnak majd az Európai Bizottság és a tagállamok jobb együttműködéséből. A csatlakozás után a versenyjogi szabályokat tiszteletben tartó cégek élete egyszerűbb lesz, a szabályokat megszegők ellen pedig nagyobb szigorral lépünk fel.
– Ezek szerint a bizottság leadja jogosítványai egy részét a nemzeti hatóságnak, vagyis decentralizálja a jogérvényesítést?
– Igen, lényegében ez történik. Miközben májustól több európai versenyjogi szabály érvényesül a 25 tagállam területén, a végrehajtás decentralizáltabban történik. A nemzeti versenyhatóságoknak nagyobb szerepük lesz az európai joganyag érvényre juttatásában. Kevesebb bürokráciával nagyobb hatékonyságot kívánunk elérni, igazodva a szubszidiaritás elvéhez. Fontos, hogy elkerüljük a párhuzamosságokat.
– Sokan attól tartanak, hogy a bizottság nehezen birkózik majd meg a megszaporodó versenyjogi eljárásokkal. Az ügyszám milyen mértékű emelkedésére számít?
– Az elmúlt 14 hónapban az állami támogatások terén például az én hivatalom 288 ügyben vizsgálódott. Becslések szerint az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyszám a bővítés után legalább 40 százalékkal emelkedhet. A bizottság kapacitása véges, ezért új elveket érvényesítünk, amelyek valamelyest tehermentesítenek bennünket. Más területeken azt várhatjuk ugyanakkor, hogy kevesebb lesz a bejelentések száma, és ezzel egy időben több pro-aktív kezdeményezéssel fogunk élni. Nyersen fogalmazva: egy kartellügyet – amely a legsúlyosabb megsértése a versenyjogi szabályoknak, és mint ilyen a legártalmasabb a fogyasztók számára – soha nem tálcán hoznak. Saját tisztviselőinket kell majd a helyszínre küldeni, ezt értem a pro-aktívabb végrehajtás alatt.
– Juhász Endre magyar integrációs miniszter szerint az uniónak a szegényebb államok felzárkóztatására hivatott kohéziós politikája, illetve az egységes piac hatékonyságát biztosító versenypolitikája nincs összhangban egymással. Ön szerint mi a teendő?
– Valóban nincs teljes összhang a kohéziós és a versenypolitika között. Eddig ebből nem volt probléma, de most új helyzet áll elő az unió 25 tagúra bővülésével. A régiók támogatottsági térképe átalakul, számos térség a szegényebb országok bekerülésével kiesik a támogatottak köréből. Kérdés az is, hogy a támogatási politika a térségekre, vagy egy-egy témára, így az innovációra, a környezetvédelemre és az infrastruktúrája fókuszál-e majd a jövőben. A 2007-2013-as költségvetés tárgyalásakor már ügyelni fogunk a teljes koherenciára.
– Van-e gond a magyar versenyjogi alkalmazással a fúziókontroll, a sokáig vitatott állami adókedvezmények, támogatások, vagy a kartellszabályozás terén? Hol várhatjuk az aktívabb ellenőrzést?
– Nagyon nyugodt vagyok. A magyar versenyhatóság jól végzi a feladatát. Voltak gondjaink a nagyberuházóknak nyújtott állami támogatások miatt, de ezt a csatlakozási tárgyalásokon lényegében megoldottuk. Végeredményben nem látok semmilyen Magyarország-specifikus problémát. Csak azt tudom mondani: business (and country) as usual.
– Szlovákiában ezzel szemben jelentősen megváltoztak az üzleti feltételek. A kormányzat alacsony és egykulcsos adókat vezetett be, ezzel is a befektetők kedvében akarván járni. Nem torzítja ez az egységes piacot?
– Érdekes kérdés. Az uniós szabályok a diszkriminatív intézkedések ellen lépnek életbe. Ha a vállalatok, szektorok egy országban jobb elbánásban részesülnek mint mások, akkor valószínűleg az állami támogatások problémájával állunk szemben. Ám ha egy országban lineáris az adózás és viszonylag alacsony az adókulcs, akkor nincs miért közbeavatkozni. Ebből a szempontból inkább az a kérdés, hogy a huszonötök majd milyen mértékben akarják harmonizálni az adókat.
– Mi a véleménye erről?
– Hangsúlyoznom kell, hogy ez nem az én kompetenciám a brüsszeli bizottságban. Személyes véleményem szerint az uniónak nem kellene megakadályoznia, hogy bizonyos verseny kialakulhasson a tagállamok között. Az egészséges adóverseny javítja a piac hatékonyságát. Viszont az is igaz, hogy némi rendre is szükség van. Én ehhez annyiban járulok hozzá, hogy a költségvetési kiadásokat szigorúan ellenőrizzük. Az adóharmonizáció – különösen a vállalati, társasági adók terén – érzésem szerint az elkövetkező években az egyik leglényegesebb vitatéma lesz az unióban.