Még bármi lehet

Hiába könyörgött szüleinek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyik munkatársa, hogy ne a Baumag Szövetkezetnél helyezzék el megtakarított pénzüket, azok hajthatatlannak bizonyulitak szándékukban. A szülők most már bánják, hogy nem hittek a figyelmeztetésnek. Aligha jelent vigaszt számukra, hogy 12,5 ezren járnak ugyanebben a cipőben: a szövetkezet jó ideje nem fizet. Akik pénzük fialtatását a Baumagra bízták, most összesen mintegy 40 milliárd forintot követelnek a szövetkezettől. A Baumag vezetői azt állítják, a kifizetéseknek megvan a fedezete, ám nem likvid eszközben. A valóságra néhány hét múlva, az ügyben indított rendőrségi nyomozás lezártával derülhet fény.

BIZALOMVESZTÉLY. A tagok kálváriája 2003 októberében kezdődött, a szövetkezet fizetésképtelenségének közvetlen előidéző oka az ingatlanszövetkezetekkel szemben tavaly kialakult általános bizalmatlanság volt. Már 2003 első felében több – irreálisan magas, a 6 százalékos betéti kamatszintet jócskán meghaladó, 18-23 százalékos éves hozamot ígérő – hasonló vállalkozás került a sajtó érdeklődésének középpontjába, majd a hatóságok is felléptek az emberek megtakarításait veszélyeztető szövetkezetek, például a tavaly augusztusra befuccsolt KPHM és a Vertical Invest ellen. Jóllehet a piacon évek óta működő és valódi ingatlanbefektetésekkel foglalkozó szövetkezetek – így a Pilis Invest és a Baumag is – igyekeztek elhatárolódni a csalóktól, a befektetők megnyugtatására tett kísérleteik hiábavalónak bizonyultak. A bizalom erősítése érdekében ez utóbbiak akkor úgy döntöttek, hogy az új befektetőktől, illetve a megújított szerződésekből érkező pénzek felszívására befektetési alapot indítanak, mondván: a PSZÁF hatósugarába tartozó terepen a befektetők biztonságban tudják majd a pénzüket. A Pilis Invest vásárolt is egy alapkezelőt, ám az alap elindítására nem kerülhetett sor, ez év márciusában már nem tudtak fizetni korábbi befektetőiknek.

A Baumag is tervezte, hogy befektetési alapot indít valamikor 2004-ben, ám az üzletrész-tulajdonosok tavaly ősszel már tömegesen ostromolták pénzükért a szövetkezetet. Jóllehet a Baumag fennállása óta évi 200-400 millió forintnyi pénzeszközt tartalékolt a lejáró szerződések kifizetésére, és tavaly augusztusban 1 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkezett, a pánikszerű roham következtében október 9-ére elfogyott ez az összeg – fejtette ki írásban lapunk megkeresésére Balázs László elnök. A fizetésképtelenné vált szövetkezet feldühödött tagjai a rendőrséghez fordultak, de politikusokat és más hatóságokat is célba vettek, pénzük visszaszerzése érdekében még a Parlament elé is tüntetéseket szerveztek.

A rendőrség e sokáig tisztának látszó szövetkezetnél is nyomozást indított tehát tavaly októberben csalás gyanújával, arra keresve a választ, megvan-e valamilyen formában a befektetők pénze. Konkrétan azt vizsgálják, hogy a szövetkezetnek és több mint húsz projektcégének mekkora lehet a valós értéke, az fedezetet nyújt-e a befektetett tőkék és a kamatok kifizetésére. Egyelőre csak az illetékes hatóságoktól (adóhivatal, cégbíróság), illetve a számlavezető bankoktól kérték be a hivatalos dokumentumokat és a fellelhető adatokat, a Baumagnál még nem foglaltak le iratokat, nehogy ezzel a bizalom teljes megrendülését előidézve végérvényesen padlóra küldjék a szövetkezetet – tájékoztatta a Figyelőt a nyomozásról Péntek József, a BRFK vizsgálati főosztályának gazdaságvédelmi osztályvezetője.

BONYOLULT KONSTRUKCIÓ. Mindazonáltal e szövetkezetet egyértelműen megkülönbözteti a hírhedt, piramisjátékra szerveződött vállalkozásoktól, hogy valódi befektetési tevékenységet végzett. Azért hozták létre 1995 márciusában, hogy az üzletrészek értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozzák a teljes Baumag-csoport tevékenységét (a csoport tagjait lásd külön). Ilyen szövetkezeti üzletrészeket vásároltak tehát a pórul járt befektetők is, összesen mintegy 40 milliárd forint értékben, egy meglehetősen bonyolult konstrukció keretében. E szerint a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezetnél (röviden Baumag Szövetkezet) tagok, a későbbi, 1999. áprilisi alapítású Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnél (BVSZ) pedig külső üzletrész-tulajdonosok lettek. Az üzletrész megvásárlásakor kötöttek egy másik szerződést is, ennek alapján a BVSZ-üzletrészt a Baumag Szövetkezet egy későbbi időpontban és magasabb áron visszavásárolja, aminek az volt az értelme, hogy ily módon árfolyamnyereség formájában juttattak (volna) hozamot a befektetőknek.

A szövetkezet elnöke, Balázs László nem aggódik a követelt 40 milliárd kifizetése miatt. A BVSZ furcsa mód egy piaci bizalmon alapuló megoldással akarja kezelni a mostani katasztrófa helyzetet, elkerülni a vagyon nyomott áron történő értékesítését. A Baumagban bízó régi és az esetleges új tulajdonosokat arra szólítja fel a vezetőség, hogy az eladásra felkínált vagyontárgyakért olyan részjegyekkel fizessenek, amelyeket a bizalmukat vesztett, a szövetkezetből kiszállni akaró tagoktól vesznek meg. Mindezt három esztendőre elhúzva. A kidolgozott program szerint ugyanis a vagyonelemek értéke a már elkezdett, értéknövelő beruházások beérésével ezen idő alatt eléri a 104 milliárd forintot (a cégbíróságon fellelhető 2002-es mérleg szerint a BVSZ saját tőkéje 67,8 milliárd forint volt). Minden azon múlik – állítja -, sikerül-e jó áron értékesíteni a vagyonelemeket. A Baumag vezetése így két legyet ütne egy csapásra: a cég is fennmaradna, a befektetők pedig viszontláthatnák pénzüknek legalább egy részét. Az ugyanis nem túl valószínű, hogy a pórul járt részjegytulajdonosok, akik valószínűleg amúgy is veszett fejsze nyelének tekintik az egész ügyet, árfolyamértéken fognak túladni tulajdonrészükön. S noha egyre megy, hogy ezek a befektetők azért járnak rosszul, mert a szövetkezet a nyomott áron történő eladásból csak a követelésüknél kisebb összeget tud nekik fizetni, vagy azért, mert közvetlenül tőlük veszik meg túl olcsón a részjegyeket, úgy tűnik, a befektetők mégis inkább ragaszkodnának az azonnali értékesítéshez. Erre utal, hogy a Baumag Szövetkezet április 28-ára közgyűlést hívott össze, ahol várhatóan a gyors, készpénzes értékesítésen és a mielőbbi kifizetéseken alapuló megoldást akarják keresztülvinni. Ellenkező esetre a vezetés leváltását is kilátásba helyzeték.

A szövetkezet vezetőinek számítását persze az is keresztülhúzhatja, ha a rendőrség azt tárja fel, hogy a vagyon nem nyújt fedezetet a követelésekre, hiszen már a gazdasági bűncselekmény felé vinné el az ügyet. (Eddig több száz feljelentés érkezett a szövetkezet ellen, a befektetők zöme 600-700 ezer forinttal ragadt benn, kevesebben 1-2 millióval, de akad néhány példa 6-7 milliós követelésekre is.) Az ő szemszögükből az sem jelentene persze garanciát a happy endre, ha a hatóság vizsgálódása kedvező eredménnyel zárulna. „Ha nem sikerül egyezség útján megszerezni a jogos követelést, akkor a befektetők polgári pert indíthatnak, akár a büntetőeljárással párhuzamosan is” – mondta lapunknak Bárándy György ügyvéd, akit már több károsult is megkeresett.