Göröngyös út – vidéki repterek fejlesztése

A debreceni reptér új világítása. Kitörési esély.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az égből várja a segítséget, hogy a bezárt dohánygyár és a felszámolás sorsára jutott Hajdú-BÉT helyébe új befektetőket találjon. A Rolls-Royce Lengyelországban és Magyaror-szágon keres helyet új repülőgép-hajtómű-gyárának és szervizének, amelyhez repülőtér kell. Javítja tehát Debrecen esélyeit, hogy repülőtere a kormány döntése alapján április elsejétől állandó légi határátkelőhellyé és vámúttá válik, s regionális nemzetközi légikikötő rangjára emelkedik. Kósa Lajos állítja, eddig több cég azért nem telepedett meg a városban, mert a szállításokhoz nem számíthattak a zavartalan légi forgalomra.

MEGNYIRBÁLVA.

A kormány regionális repülőtér-fejlesztési stratégiája Debrecen mellett Sármelléknek szán nemzetközi szerepet. Utóbbi az országgyűlés által megszavazott 670 millió forint támogatás alapján is a második helyre lépett elő a repterek toplistáján, még akkor is, ha ezt az összeget a Draskovics-csomag 300 millióra vette vissza. A ferihegyi repülőtér ugyanis százmilliárd forintos fejlesztési forráshoz jutott, Debrecen pedig az elmúlt években összesen 30 millió forint központi segítségben részesült. Az a félmilliárdos támogatás, amelyet Medgyessy Péter tavalyi debreceni látogatásán ajánlott fel, egyelőre ígéret maradt. “Igaz, Sármelléken sem láttunk eddig egy fillért sem a parlamentben jóváhagyott pénzből” – teszi hozzá Zóka István, a repülőtér vezetője, a 13 leszállóhelyet tömörítő vidéki repterek szövetségének feje.

A többi önkormányzat irigyen figyeli a kiemelt regionális légikikötőknek odaítélt százmilliókat. Legtöbbjüknek az állagmegóvás is meghaladja az erejét, így kőkorszaki állapotok uralkodnak a hazai kis leszállóhelyeken. Az egyik dunántúli repülőtér hepehupás kifutóján például leszállás közben kitörte a futóművét egy légi taxi, s a repülőtérnek titulált füves pusztaságokon általában nem kapni üzemanyagot. Bódis László, a siófoki Aero-Média Kft. ügyvezetője és főpilótája főleg a szegényes infrastruktúrának tulajdonítja, hogy tetszhalott a belföldi üzleti célú repülés. Emiatt kénytelen saját társasága is kihátrálni a légitaxi-üzletágból.


	Nagyobb repülőtér-fejlesztések GYŐR-PÉR. A megyei és a köz-ségi önkormány-zat tulajdonában lévő repülőtér tavaly júniusban átadott, egy-milliárd forintos fejlesztéséhez az Audi Hungária egymillió euróval (mintegy 250 millió forinttal) járult hozzá, s támogatta a Phare CBC program is 1,6 millió euróval. Az 50-80 személyes gépek fogadására alkalmas, 1,5 kilométeres kifutó-val rendelkező regionális repülő-térre az ingolstadti központhoz közeli Manching repülőteréről naponta ingáznak a munkatársak az Audi Hungariába, s egyre több régióbeli cég is rendszeresen igénybe veszi. DEBRECEN. Eddig 2 milliárd forintot fordított az önkormányzat a repülőtér megvásárlására, fejlesztésére, így április elsejétől állandó légi határátkelőhely és vámút rangot kap. Még ugyanennyi pénzre lesz szükség ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalom elvárásainak megfeleljen és “ellenőrzött légtérré” váljon. Egyes légitársaságok ugyanis csak ebben az esetben használják a légikikötőt. Míg tavaly egyetlen charter járat sem indult a városból, az állandó határnyitással júniustól már a török tengerpartra, Analyába szerveznek járatokat, s hírek szerint túljutottak a holtponton a fapados Ryanair céggel folytatott tárgyalások is a londoni járat megindításáról. SÁRMELLÉK. Az országgyűlés tavaly decemberben 670 millió forint központi támogatást állapított meg Sármelléknek, de az összeget a kormányzati takarékossági intézkedések 300 millió forintra zsugorították. Ebből csak a pályafény kivitelezésére futja. Ahhoz, hogy a repülőtér megfeleljen a nemzetközi kereskedelmi minősítésnek, további 500-700 millió forintos beruházás szükséges. A 2,5 kilométeres beton kifutópályájú repülőtér akár 350 személyes gépek fogadására is alkalmas, de csak nyáron, időszakosan működik, pedig a termálfürdők igazi szezonja ősztől tavaszig tart. A turizmusból gazdagodó környező önkormányzatok eddig nem mutattak hajlandóságot az üzemeltetés veszteségeinek kompenzálására, a tulajdonos két kis önkormányzat (Zalavár és Sármellék) pedig képtelen vállalni a fejlesztést. PÉCS-POGÁNY. A város 1,7 mil-liárd forintos beruházással vará-zsolt a “libalegelőből” 1,5 kilomé-teres, 30 méter széles aszfalt kifutóval, navigációs rendszerrel is büszkélkedő repülőteret, ahová 50-100 személyes gépek is leszállhatnak. Információnk szerint még az idén menetrend szerinti járat is indul. A beruhá-záshoz 680 millió forinttal járult hozzá a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, 100 millióval a megyei fejlesztési tanács, s további 110 millióval a városi önkormányzat. A folytatáshoz újabb befektetőket toboroz Toller László polgármester. BÉKÉSCSABA. A Széchenyi Tervből elnyert 300 millió forintból és az önkormányzat 200 milliójából egyebek mellett felújították a kiszolgáló épületet és új irányítótornyot építettek. FERTŐSZENTMIKLÓS. A magán repülőtér osztrák befektetője 1996-ban telepítette át tevé-kenységét Ausztriából. Több mint 160 millió forintos beruházással 1 kilométeres aszfaltozott kifutóval, étteremmel, üzemanyagtöltő-állomással ellátott légikikötőt létesített, és a kisgépes légi utazók gyorsan odaszoktak. JAKABSZÁLLÁS. Két magyar származású, hazatelepült üzletember építette ki a repteret. A siker a türelmükön is múlott, hiszen Magyarországon kormányhatározathoz kötik minden egyes új, aszfaltozott repülőtér létesítését, s a befektetők éveket vártak a kormányzati áldásra. TASZÁR. Elkészült az utasforgal-mi terminál, a gurulópályát és a parkolót tavasszal adják át. Az összesen egymilliárd forintos beruházás befejezéséhez, a teherszállításhoz szükséges raktár megépítésére, a kapcso-lódó gépek beszerzésére azon-ban még nincs meg a pénz másik fele. A tulajdonos kaposvári és a megyei önkormányzat (45-45 százalék), illetve Taszár község (10 százalék) sem a befejezés-hez, sem az üzemeltetéshez nem tudja a pénzt összeadni, pedig a repteret tartják a térség fejlesz-tésében a kitörési pontnak. A frankfurti Fraport AG érdeklődik a polgári hasznosítás iránt. SZOMBATHELY. A tervek szerint jövőre kezdődhet meg a projekt a magyar város és a burgenlandi Oberwart (Felsőőr) együttműkö-désében, osztrák magánbefek-tetők bevonásával. A jelenlegi 200 hektáros sportrepülőtéren 2 milliárd forintos beruházással létesülő Savaria Airport a személyszállítók mellett teherszállítókat is vár majd. SZEGED. A város az idei és a jövő évi költségvetésében 50-50 milliárd forintot különít el a repülőtér fejlesztésére, s ugyanennyit ad a Csongrád megyei önkormányzat is. A beruházáshoz pályázati pénzekre is számítanak. ZALAEGERSZEG. Még csak tervezik a fejlesztést, amelyet a Flextronics is támogatna.

INKÁBB CSAK NAPPPAL. A félszáz hazai vidéki repülőtérből mindössze tizenháromnak van szilárd burkolatú kifutópályája (ebből hét üzemel polgári céllal). Többségük csak jó időben és napközben képes fogadni gépeket, mert hiányzik a világítástechnika. A rossz látási viszonyok közötti “vak” leszállításhoz szükséges ILS (Instrumental Landing System) navigációs rendszerrel Ferihegyen kívül csak két repülőtér rendelkezik, és további kettőnél van kiépülőben.

A fejlesztést hátráltatja, hogy uniós pénzekre május után sem számíthatnak az önkormányzatok. Az EU ugyanis korábban rossz tapasztalatokat szerzett regionális reptérfejlesztési programokkal, így ezek kikerültek a Nemzeti Fejlesztési Terv Brüsszel által támogatott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programjából. Itthon a Széchenyi Terv volt az utolsó program, amelyből regionális reptérfejlesztésre futotta. Ebből Békéscsaba a nyilvános, kereskedelmi repülőtér-fejlesztés első ütemének végrehajtásához 300 millió forintot nyert el 2002-ben. Székely Zoltán, a közlekedési tárca főosztályvezetője úgy véli, a többi repülőteret önkormányzati és vállalkozói pénzből, a regionális fejlesztési tanácsok támogatásával, egyéb programokkal összekapcsolódva lehet fejleszteni. Szakértők szerint azonban a vállalkozói pénzek bevonását akadályozza, hogy nehezen jósolható meg, mekkora forgalma lesz majd az adott repülőtérnek, tehát a megtérülés kérdéses. Így korszerű reptér híján nem mennek a befektetők az adott városba, a repülőtér-fejlesztésre pedig azért nehéz befektetőt találni, mert még nincs olyan gyár a környéken, amelyik használná. Szükséges lenne tehát olyan partner bevonása is, amelyik garantálni tudná, hogy forgalmat vonz az adott légikikötőbe. Ez a partner lehetne oda települő termelő cég, de kedvező elhelyezkedés esetén akár a Magyarországon megjelenő diszkont légitársaságok egyike is.