Bár az Európai Unió tagállamai az elmúlt két évben növelték a kutatás-fejlesztési ráfordításaikat, az Egyesült Államokkal szemben fennálló különbség tovább nőtt – derül ki az Eurostat legújabb elemzéséből. A felmérés szerint az EU tagállamaiban a 2000. évi átlagos 1,95 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítás 2002 végére elérte az 1,99 százalékot, és tavaly év végére alighanem meghaladta a 2 százalékot (2003-as adatok még nem állnak rendelkezésre). Ez a növekedés ugyan számottevő, ám üteme aligha lesz elég a lisszaboni szerződésben rögzített 3 százalékos álomhatár eléréséhez 2010-re. Ami pedig már csak azért is sürgető lenne, mert az említett kétéves periódus alatt az Egyesült Államok az unióét meghaladó mértékben növelte GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításait: 2,72 százalékról 2,8 százalékra. Az eredmények ismeretében az Európai Bizottság a 2007-2013-as pénzügyi időszakra vonatkozó költségvetési javaslatában kiemelt szerepet szán a K+F befektetéseket ösztönző intézkedések támogatásának és a közösségi K+F költést is növelni kívánja. Főként az alapkutatást finanszíroznák, mert az alkalmazott fejlesztésekhez szükséges tőkét elsősorban vállalkozásoktól várják.
Az Eurostat megállapítja: a K+F ráfordítások 65 százaléka (115 milliárd euró) a német-brit-francia triótól származik, közülük Németország az éllovas, a világviszonylatban is kiemelkedő 2,49 százalékos GDP-arányos költésével. Példás, és évek óta következetesen növekvő, jelenlegi 4,27 százalékos K+F támogatásával Svédország pedig abszolút világelső. Az új tagállamok listáját Szlovénia (1,52 százalék) vezeti, a sorban Csehország (1,32) és Magyarország (1 százalék) következik, a lengyel-cseh-magyar hármas összesen 2,6 milliárd euróval támogatott kutatási tevékenységeket 2002-ben.