Már napokkal korábban erről a technológiai részvénykibo-csátásról cikkeztek az újságok. Az első kereskedési napon több millió papír cserélt gazdát, és az árfolyam több mint 30 százalékkal szökött fel. Az ágazat más cégeinél égtek a telefonvonalak, és ez az esemény volt az egyedüli téma. Mire leszállt az este, a társaság alapítója milliárdossá vált.
Egy belga aspiráns vitorlása. Behajóztak a tőzsdére.
Úgy hangzik, mint egy álomszerű dotcom történet valamikor 1999-ből. Pedig nem az. A dátum 2004. január 30-a – ezen a napon vezették be a második legnagyobb francia internetszolgáltató, a Free anyavállalatát, az Iliadot az Euronext tőzsdére. Az Euronexten utoljára több mint két éve jelent meg technológiai társaság. Ez az elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) persze messze nem volt akkora, mint annak idején a Yahoo!-é vagy a Netscape Communications-é, de az Iliad így is 118 millió dollárhoz jutott, és a kapitalizációja a nap végén elérte az 1,4 milliárd dollárt. Sikeres debütálása igazi fénysugárként hasított bele az európai technológiai ügyletek hosszú, sötét telébe. “Nyilvánvaló, hogy a piacok kezdenek felengedni” – mondja Philippe Herbert, a Párizsban és San Franciscóban működő Partech International kockázati befektetési társaság ügyvezetője, aki abban bízik, hogy az IPO-piacról 2000 óta kiszorult cége az idén több vállalatot is tőzsdére vihet.
JÉGTÖRŐ. A jég tavaly október közepén tört meg, amikor 18 hónap után az első technológiai társaságként bevezették a londoni tőzsdére a mobiltelefonokhoz és elektronikai cikkekhez csipeket gyártó, edinburgh-i központú Wolfson Microelectronicsot. Az IPO 115 millió dollárt hozott, és a Wolfson árfolyama azóta 41 százalékkal emelkedett. Néhány héttel később az amerikai Novell szoftvergyártó cég 210 millió dollárért megvette a német Suse Linuxot, ami több mint két év után a legnagyobb összegű technológiai akvizíció volt Európában. Azóta több kisebb IPO-ra és felvásárlásra is sor került. “Nagyon feltorlódtak a tőzsdére igyekvő cégek” – mondja Javier Echarri, az európai kockázati befektetők szövetségének elnöke. Elemzők erre az évre legalább félszáz olyan IPO-t és felvásárlást várnak Európában, amelynek értéke meghaladja a 100 millió dollárt.
Honnan ez a hirtelen jött étvágy a technológiai cégekre? A világ részvénypiacainak tavalyi jó teljesítménye és a kötvényekből való kivonulás után a befektetők nagy pénzhalmokon ülnek, és keresik az új lehetőségeket. Európában felpezsdítette a tőzsdéket a fúziós és felvásárlási aktivitás újjáéledése, amelyet máris olyan események jeleznek, mint például a francia Sanofi-Synthélabo gyógyszergyár 61 milliárd dolláros ellenséges ajánlata nagyobb riválisára, a francia-német Aventisre. Az Egyesült Államokban nagyszabású IPO-k várhatók az idén – egyebek között a Google-tól (Figyelő, 2004/6. szám) és a Salesforce.comtól -, és ezek világszerte ösztönözhetik a kibocsátásokat. Végül úgyszintén motiválja a szektor iránti érdeklődést, hogy a vállalatok elkezdték növelni technológiai kiadásaikat.
Sikeres akciók reményteli tervek
PIXOLOGY. A digitális fényké-pezésben használatos szoftve-reket gyártó brit startup cég 2003. december 8-án indult el a londoni tőzsde kisebb techno-lógiai vállalkozásoknak fenntar-tott AIM piacán, és a bevezetés 13,8 millió dollárt hozott.
ILIAD. Franciaország második számú internetszolgáltatója január 30-án két év szünet után az első IPO-t hajtotta végre az Euronexten. Az eredmény: 118 millió dollár.
CAMBRIDGE SILICON RADIO. A Bluetooth rádiókészülékekhez gyártott csipek egyik vezető brit gyártója áprilisra tervezi az IPO-ját, amelytől 110 millió dollárt remél.
BELGACOM. Belgium legnagyobb távközlési társasága ez év elején dobja piacra jelenleg külföldi telekom cégek birtokában lévő, összesen 4,38 milliárd dollár értékű részvénycsomagját.
TOVÁBBI TERVEK. Valószínű még az idén IPO-ra vállalkozik majd az internetes bevásárlóhelyek legnagyobb európai regisztere, Kelkoo, a gyorsan növekvő brit mobil távközlési társaság, a Virgin Mobile és a londoni székhelyű internetes fogadóiroda, a Sporting Exchange.
NINCS BUBORÉKVESZÉLY. Ezzel együtt nem kell újabb részvénybuborék kialakulásától tartani. Mindazok a vállalkozók, bankárok és intézményi befektetők, akik az évtized elején alaposan megégették magukat, most már rendkívül válogatósak a tekintetben, hogy mely társaságokkal érdemes foglalkozni. Az Iliad például nyolc éve jött létre, az idén előreláthatólag 363 millió dollár lesz az árbevétele, és 2001 óta nyereséges. A Wolfson kisebb ugyan, viszont már 1985 óta működik, és tavaly még osztalékot is fizetett 2002-es 2,4 millió dolláros nyeresége után. “Az emberek megtanulták a leckét a boomból és az összeomlásból. Ma már lehetetlen kripli cégeket tőzsdére vinni” – hangoztatja Julie Meyer, a londoni Ariadne Capital igazgatója. A kínálatban csakugyan erős vállalatok szerepelnek, amelyek valószínűleg vonzani fogják a vevőket. A tőzsdére készülők egyike a rövid hatósugarú rádiókhoz csipeket gyártó – és kategóriájában piacvezető – angol Cambridge Silicon Radio. Az 1998-ban alapított társaság tavaly 67,6 millió dollár árbevételt ért el, és az év utolsó két negyedében nyereséges volt. Célja az, hogy az április vége előtt lebonyolítandó IPO-val 110 millió dollárt kasszírozzon, ami 460 millió dollárra értékelné. Aztán az év egyik legnagyobbnak ígérkező kibocsátása keretében az amerikai SBC Communications és más külföldi befektetők a tőzsdén tervezik értékesíteni a vezető belga távközlési társaságban, a vezetékes és mobil szolgáltatást egyaránt nyújtó Belgacomban birtokolt kisebbségi tulajdonrészüket. Az ügylet értéke előreláthatólag 4,38 milliárd dollár lesz.
Ahogy a piac fellendül, várhatóan más cégek is beállnak a sorba. Az egyik jelölt az internetes bevásárlóhelyek között online eligazodást kínáló francia Kelkoo. Az öt éve alapított társaság tavaly a háromszorosára, 53 millió dollárra növelte árbevételét, és 2002 szeptembere óta nyereségesen működik. “Mi vagyunk az egyike annak a kevés európai internetes cégnek, amelyek az idén tőzsdére mennek” – mondja Pierre Chappaz vezérigazgató. A további lehetőségek közül említést érdemel a népszerű brit Betfair online fogadóirodát üzemeltető Sporting Exchange, valamint a Richard Branson érdekeltségi körébe tartozó, gyorsan növekvő Virgin Mobile Telecom.
Vannak mindazonáltal olyan vállalatok is, amelyek inkább elhalasztják az IPO-t, jóllehet már régóta rebesgetik róluk, hogy a tőzsdére készülnek. A mobiltelefon-szoftvereket gyártó brit Symbian például valószínűleg csak akkor vállalkozik kibocsátásra, ha már nyereségessé vált – talán 2005-ben. “Néha célszerűbb kivárni” – szögezi le Michele Appendino a milánói Net Partners kockázati befektetési társaságtól, akinek portfóliójában három olyan cég van, amelyek az idén tőzsdére kerülhetnek. Mint az Iliad és a Wolfson esete megmutatta, az újjászületőben lévő európai technológiai IPO-piacon tényleg csak jó nyereségmutatókkal és meglehetős türelemmel lehet sikert elérni.