Magyarországnak szerencsére nem sikerült kitermelnie se egy helyi WoldCom-, se egy Enron-botrányt, s a hazai tőzsdecégek számviteli fegyelmét is megfelelőnek találják. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. vezetői a múlt héten mégis bemutatták etikai irányelveiket, amelyeket a Felelős vállalatirányítási ajánlások címet viselő dokumentumban foglaltak össze. A javaslatok a hatékonyabb vállalatvezetés mellett a befektetői bizalom további növekedését szolgálják. Persze csak akkor, ha a cégek be is tartják a javaslatokat. „Erre minden esély megvan, hiszen a nagy tőzsdei társaságok irányítása már eddig is korszerű volt” – véli Odry Ágota, a BÉT vezérigazgató-helyettese.
Worldcom ellenes tüntetés. A nemzetközi botrányok kapcsán meglazultak a korábbi szabályozási rendszer csavarjai.
A „vállalatirányítás” kifejezéshez kapcsolt „felelős” jelző a 2000 és 2002 közötti komoly tőzsdei viszszaesés közepette kirobbant emlékezetes cégbotrányok kapcsán került be a köztudatba a világ tőkepiacain. A befektetőknek hirtelen nagy szükségük lett olyan nemzetközileg elfogadott vállalatvezetési normákra, amelyekről a törvények nem szólnak, mégis alapvető fontosságúak egy cég működése szempontjából. A nyugati világ tőzsdéin így meg is jelentek az etikai kódexek. A BÉT több mint egy éve jelentette be, hogy közreadja saját irányelveit. A kész anyagot ma már a tőzsdei cégek igazgatói tanulmányozgatják. Önkéntes alapon ugyanis március végéig nyilatkozhatnak arról, hogy alapvetően egyetértenek-e az abban leírtakkal, illetve be is tartják az alapelveket.
BIZONYÍTVÁNY. Jövőre viszont az A kategóriás tőzsdei cégek már nem választhatnak: a 2004-ről szóló jelentésükkel egy időben kérdőív kitöltésével mindenképpen be kell számolniuk arról, mennyire tartják be az irányelveket, illetve ha attól eltérnek, milyen gyakorlatot követnek. (a B kategóriások egy év engedményt kaptak). A válaszokat a piac, a befektetők értékelik. Ha egy cég nem, vagy hamisan válaszol, azt közvetlenül nem szankcionálják, ám a tényt nyilvánosságra hozzák, és a befektetők megvonhatják tőle a bizalmat.
A dokumentum nagyrészt a cégek igazgatóságai számára tartalmaz ajánlásokat. Odry Ágota szerint a fő cél, hogy e grémiumok az eddiginél tudatosabban foglalkozzanak a cég ügyeivel, egyaránt figyelembe véve a cég munkavállalóinak, üzleti partnerinek és részvényeseinek a jogait és lehetőleg az érdekeit. „Az igazgatói kultúra terjesztése a nagy feladat” – foglalja össze Czakó Borbála, az alapelvek elkészítésében oroszlánrészt vállaló Ernst & Young Tanácsadó Kft. vezérigazgatója. A dokumentumban hangsúlyosan szerepel, hogy az igazgatóság fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra a cég stratégiai terveit, valamint rendszeres kapcsolatot tart fenn a részvényesekkel. Az igazgatósági tagok választásánál az alkalmasság legyen a döntő a személyes és az üzleti kapcsolatok helyett. A javadalmazást illetően az ajánlás kiemeli, hogy az igazgatókat a rövid távú részvényár-emelkedés helyett (ennek rövidlátó kergetése okozta az Enron vesztét is) abban kell érdekeltté tenni, hogy hosszabb távon is biztosítsák a cég optimális fejlődését. A vezetőség létszámának optimalizálása nem feltétlenül azonos a hazai gyakorlatban általános minimum alkalmazásával, s a javaslat szerint ésszerűsíteni kell az igazgatóságban a menedzsment tagjaiból álló belsősök és a külső tagok arányát. E meglehetősen általános fogalmazás mellett az ajánlás nem tartalmaz egyértelmű állásfoglalást a manapság külföldön slágertémának számító kérdésben, az elnök-vezérigazgatói poszt esetleges szétválasztásáról sem. Ami a négy vezető tőzsdei vállalat közül hármat érintene. Így – noha a hatáskörök világos elkülönítésére felhívja a figyelmet – a hazai cégek „duplán első” embereinek nem kell lemondaniuk valamelyik titulusukról.
ELÔRE TERVEZNI. Czakó Borbála a belső audit csoport hatékony működése mellett felhívja a figyelmet még az utódlástervezés fontosságára is. Ez természetesen nem merül ki abban, hogy a távozó vezető helyére idejében felkutatják a megfelelő embert. Ide tartozik a váratlan esetekre való felkészülés is, hogy rendkívüli események se befolyásolhassák a cég működését. Annak érdekében, hogy a társaság kis- és nagyrészvényesei egy időben értesülhessenek a cég életében bekövetkezett eseményekről, a javaslat a vállalat honlapjának ez irányú felhasználását tanácsolja. Nem került be viszont a dokumentumba a korábban tervezett gyorsjelentés-regiszter, vagyis a cégeket nem kérik fel arra, hogy előzetesen közöljék negyedéves adataik megjelenésének időpontját.
A magyar ajánlások alapjául egyébként az OECD hasonló irányelvei szolgáltak, azok azonban Odry Ágota elmondása szerint nem annyira a cégvezetés, hanem a törvényhozók számára szóltak. Az elmúlt hónapokban nemcsak az uniós tagországok, hanem a májusban csatlakozók többségében is elfogadták a társaságirányítási alapelveket. Változtatásokról persze bármikor lehet dönteni, a tőzsde vezérigazgató-helyettese szerint például a főként az igazgatókat megszólító mostani útmutatás után a következő lépésben a befektetőknek szánt javaslatok készülhetnek el.