Beindíthatta a spórolásra hangolódó lakossági fantáziát a Magyar Hírlap cikke, amely szerint az állami vezetők fizetését kiegészítő, adómentes juttatások értéke a havi félmilliót is elérheti. Akár helyettes államtitkár is kaphat szolgálati lakást vagy lakás-fenntartási térítést, a miniszternek pedig két szolgálati autó is jár, so-főrrel. Mindenesetre a Pénzügy-minisztériumnak a megtakarítási ötleteket fogadó zöld számára özönlöttek a hívások.
A Figyelő végzett egy gyors számítást, abból kiindulva, hogy a 17 miniszter esetleg lemond gyengébb, felső középkategóriájú autójáról (szerény, darabonként 3 milliós értékesítéssel számolva 51 millió forint egyszeri bevétel), a miniszterelnökségi és a minisztériumi vezetők juttatásait pedig, helyettes államtitkárig bezárólag, havi százezer forinttal visszafogják (lakástámogatáson, utazáson, napidíjon, kormányüdülő és gépkocsi használaton keresztül). Így 115 helyettes, címzetes, politikai, közigazgatási államtitkárral számolva (a teljesség igénye nélkül), éves szinten mintegy 160 millió forint takarítható meg. Elenyésző összeg a 120 milliárdhoz képest – viszont a politikai-kommunikációs hatása annál jelentősebbnek tűnik. “A politikai intézményrendszer kiadásainak visszafogása a demagógiába menően populáris intézkedés lenne” – ismeri el Lakner Zoltán politológus is. De ez nemcsak azért nehéz, mert e téren feltételezhető talán a legkisebb politikai akarat, hanem mert a politikai rendszer legtöbb elemét az alkotmány szabályozza. Megváltoztatásához tehát kétharmados többség kell.
|
Divatos programpont szokott lenni például a kisebb létszámú parlament ötletének a felvetése. Jelenleg az Országgyűlés költségvetése 13,5 milliárd forintra rúg. A parlament működésén valóban lehetne valamennyit spórolni, de ehhez a képviseleti rendszert is át kell alakítani, amihez viszont meg kellene egyezniük a pártoknak, átformálni az egész választási szisztémát.
Körülnézhetünk a pártok költségvetésében is, ehhez még alkotmányos egyeztetés sem kellene. A politikai pártok központi támogatására az idén 3,7 milliárdot állítottak be a költségvetésben. Lakner Zoltán azonban úgy véli, nem ennek kurtításában érdemes gondolkodni, hanem inkább az ellenőrzést kellene megszigorítani, mivel a számvevőszéki vizsgálati jelentésekhez leadott pártbeszámolók rendkívül lazák, a számvevők nem tudnak velük mit kezdeni.
Török Gábor politológus azt teszi ehhez hozzá, hogy visszaüt, ha nem a központi büdzséből fedezik a pártok költségeit, vagy nagyon megnyirbálják az állami, politikai döntéshozók juttatásait. “Bármennyire népszerűtlen, de szerintem mind a politikai pártok támogatása, mind a képviselők fizetése nem sok, hanem inkább kevés, mert a pártok akkor is annyiból fognak gazdálkodni és a képviselők is annyi jövedelmet éreznek jogosnak, mint most, ha visszafogják a juttatásaikat. Viszont a kieső részt más úton-módon próbálnák kigazdálkodni. Ha a pártok állami támogatásán spórolunk, az is csak a korrupciót fogja növelni” – fejtegeti Török.
Az alterhatíva az lehet, ha egyértelműen az amerikai rendszert vezetjük be Magyarországon is, és elfogadjuk, hogy a pártok magántámogatásból is működhetnek. Csak minimális állami támogatás maradna meg. “Nem tudni azonban, mi lenne ennek a hatása. Az egyik rendszer nagyobb költséget jelent, a másik nagyobb kockázatot” – foglalja össze Török Gábor.