Lebegő bázisállomások

Vezetékes távközlési infrastruktúra hiányában a nagyobb városoktól távol eső területeken élők nem rendelkezhetnek internet-hozzáféréssel, mert a szolgáltatóknak néhány felhasználóért nem éri meg hálózatot építeniük – még akkor sem, ha az elszórt települések lakóinak, vagy az ott dolgozók száma összesen egyébként már tekintélyes. Az Európai Unió 6. Keretprogramja által finanszírozott program e le nem fedett területeken [...]

Vezetékes távközlési infrastruktúra hiányában a nagyobb városoktól távol eső területeken élők nem rendelkezhetnek internet-hozzáféréssel, mert a szolgáltatóknak néhány felhasználóért nem éri meg hálózatot építeniük – még akkor sem, ha az elszórt települések lakóinak, vagy az ott dolgozók száma összesen egyébként már tekintélyes. Az Európai Unió 6. Keretprogramja által finanszírozott program e le nem fedett területeken élőkön próbál segíteni: a Capanina nevű projekt a léghajókról, vagy repülőgépekről sugározott internetelérés lehetőségeit teszteli.

A 20 kilométer magasságban keringő, úgynevezett nagy magasságú adók (High Altitude Platforms – HAP) előnye, hogy tartópóznák és vezeték nélkül képesek óriási területek internetellátottságát biztosítani. A programban alkalmazott technológia ráadásul olyan nagy sávszélesség elérését teszi lehetővé, amely a mai ADSL kapcsolatnál mintegy kétszázszor gyorsabb adatátvitelnek felel meg.

A kutatás egyik célja, hogy megállapítsa: a léghajók vagy a repülőgépek alkalmasabbak-e az adók hordozására. Mivel ez utóbbiak lebegni nemigen tudnak, kormányozható antennák fejlesztésére is szükség van, amelyek mindig a megfelelő irányba fókuszálva sugározzák jeleiket. A részt vevő kutatók továbbá a nagy sebességgel mozgó járműveken is használhatóvá akarják tenni rendszerüket: ennek érdekében brit és japán vasúttársaságokkal együttműködve tesztelnek majd speciális adóvevőket. A “szabad levegős” adatátvitelnek a rádióhullám természetesen nem kizárólagos eszköze: az optikai, lézeres adattovábbító megoldások próbája is a program részét képezi.

A projekt, amely az Európai Bizottság 5,6 millió euróval támogat, a tervek szerint 2008-ban zárul le. A kutatást végző, valamint az eredmények hasznosítását célzó üzleti terveket kidolgozó konzorciumban magyarországi partner is akad: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik csoportja, amely elsősorban a hálózati architektúra kialakítását végzi majd.