A bűvös tizenkettő

Hetven vállalati üdülő van a MÁV Rt. birtokában, ezek fenntartása évente egymilliárd forintjába kerül a cégnek. Mégis, eddig esetleges volt, hogy az alkalmazottak közül ki kapott beutalót, s ki maradt le a kedvezményes nyaralásról a helyek vagy éppen a jólinformáltság hiánya miatt. A vasúttársaság 2004-ben bevezetendő rendszerében az üdülési támogatás a vbkj egyik eleme lesz, s minden dolgozó eldöntheti, akar-e a cég üdülőiben nyaralni éves kerete terhére, vagy inkább másfajta juttatást vesz igénybe.

Pályamunkás a mikulás-vonat előtt. Személyre szabottan összeállítható csomagok.

A választható béren kívüli juttatások rendszerét cafeteriának is nevezik, s különösen nagyvállalatoknál népszerű. Alapgondolata, hogy minden alkalmazott olyan kedvezményt, szolgáltatást vagy hozzájárulást választhasson az “étlapról”, amire valóban szüksége van. Így a vállalat hatékonyan költheti el az ösztönzésre szánt összeget. A MÁV-nál választható 12 juttatáson kívül (lásd külön) a cégek még jellemzően sportolási lehetőséget, kedvezményes hitelt, vagy a saját termék kedvezményes megvásárlását szokták kínálni.

A vbkj a vasúttársaság kultúraváltási programjának része, amelynek során az emberi erőforrás-gazdálkodást is korszerűsítik, új munkakör-értékelési, képzési, kompenzációs és HR információs rendszert vezetnek be.

A múlt héten még folytak a tárgyalások a MÁV Rt. vezetősége és az egyik vasutas szakszervezet között az idén bevezetendő új juttatásokról. A korábbi rendszerben ugyanis a vasúttársaság dolgozóinak önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári tagságát támogatta. Pénztáranként az alapbér 2,64 százalékát utalták át, és egy dolgozónak legfeljebb kétféle pénztárba fizettek hozzájárulást, azaz összesen legfeljebb 5,34 százalékot. “Eddig azonban csak a munkatársak egy része élt ezzel a juttatással, aki ugyanis nem lépett be pénztárakba, az nem kapott hozzájárulást a cégtől” – jegyzi meg Kugler Flórián, a MÁV humánpolitikai vezérigazgató-helyettese.

Ezután a háromféle pénztári hozzájárulás is választható lesz a tucatnyi béren kívüli juttatás között. A dolgozók fizetésük nagyságától függetlenül évente egy 150 ezer forintos keret terhére válogathatnak a cafeteriából, tetszés szerinti kombinációban. “Igyekszünk ösztökélni dolgozóinkat, hogy a legnagyobb nettó értékű juttatást igényeljék” – mondja Kugler Flórián. Egyes lehetőségeknél, például étkezési jegynél ugyanis létezik adómentes határ, s ha ennél többet vesz igénybe az alkalmazott, akkor neki kell állnia a keret terhére az adót.

A MÁV Rt. évente körülbelül 8 milliárd forintot fordít jóléti kiadásokra. Az új rendszer azt szolgálja, hogy ezt az összeget átláthatóan költsék el, s a juttatások jobban igazodjanak a munkatársak igényeihez. A rendszer kialakítása előtt fókuszcsoportos beszélgetéseken mérték fel, mit szeretnének a dolgozók – például ennek alapján döntöttek úgy, hogy fitnesz és egyéb sportbérlet nem szerepel a kedvezmények között. Előzetesen a dolgozók lapjában és más fórumokon is tájékoztatták az érintetteket az új rendszerről, s bemutatták más cégek gyakorlatát. A humán szolgáltatásokkal foglalkozó munkatársakat pedig felkészítették a dolgozók döntésének támogatására. “Modelleztük a juttatások változását, s dolgozóink 90 százaléka jobban jár az új rendszerrel” – számol be Kugler Flórián. A számítások szerint azoknak lehet hátrányos az új módi, akik 170 ezer forintnál magasabb fizetést kapnak. Az ő számukra kompenzációképpen bérarányos egyszeri áttérési juttatást ad a cég, ám ez a menedzsereknek nem jár.