Alig néhány hete utalta át az OTP Bank a bolgár DSK Bank 311 millió eurós vételárát, máris újabb akvizíciós lehetőségek után kutat. Október 20-án szándéknyilatkozatot nyújtott be az albán takarékpénztár, a Banka e Kursimeve e Shqipërisë stratégiai részesedésének megszerzéséért, és ezekben a napokban éppen a pénzintézet átvilágításával van elfoglalva. A kötelező érvényű, végleges ajánlatok leadási határideje december 15-e. “Albániában nem látok komoly kockázatot sem politikai, sem gazdasági téren” – mondja Wolf László, az OTP Bank akvizíciókért felelős vezérigazgató-helyettese, aki szerint a legnagyobb – a piac 60 százalékát uraló – albán pénzintézet vonzó befektetési célpont: a mérlegfőösszege félévkor 1406 millió euró (374,5 milliárd forint) volt, saját tőkéje 43,7 millió euró (11,6 milliárd forint), adózás előtti eredménye pedig 13,1 millió euró (3,48 milliárd forint).
Újvidéki bank. Reális célpont.
ÉSSZERŰ ÁR. Tirana döntése értelmében az OTP egyetlen vetélytársa az osztrák Raiffeisen-csoport lesz. Utóbbi már végzett az albán takarékpénztár könyveinek az átvizsgálásával, és megerősítette, hogy versenybe száll a pénzintézetért. Az RZB (Raiffeisen Zentralbank Österreich AG) az elmúlt tíz évben a térség szinte valamennyi országában megvetette a lábát. Az osztrák pénzintézet számára tehát nem a régiós megjelenés a tét, ezért megfigyelők szerint nem várható, hogy az RZB – még ha Albánia egyelőre hiányzik is a palettájáról – a számára “ésszerű” árnál többet fizetne a bankért. Elvégre ezt Szerbiában sem tette meg. Két esztendeje a zöldmezős beruházás mellett döntött, mivel akkor még nem volt mód a pénzintézetek felértékelésére, de ma, a szerb bankszektor áttkinthetőbbé válása után sem készül akvizícióra. Hogy miért? “Már lehetne bankot venni, ezek árát azonban magasabbra tartják, mint amennyit a Raiffeisennek megér” – ad választ Sárdi László, az RZB-csoport szerbiai bankjának igazgatósági tagja.
Nem indul viszont Albániában az Erste Bank, amely ez év májusában a bolgár DSK Bankért folyó csatában alulmaradt az OTP-vel szemben. A térségben szintén igen aktív osztrák pénzintézet Michael Mauritz szóvivő szerint a magyar Postabank szeptemberi megvásárlása után egyelőre befejezettnek tekinti a kelet-európai terjeszkedését. Még ha így van is, az Erste aligha becsüli alá az elkövetkező évek legdinamikusabb európai növekedését ígérő régióban rejlő lehetőségeket. Elvégre Bulgáriában minden eszközt bevetett a siker érdekében. Az utolsó még eladásra váró bolgár bankért 293 millió eurót ajánlott, amivel épp hogy csak lemaradt a 311 milliót kínáló OTP mögött. Ám mivel az ajánlatok értékelésekor Szófia a vételáron kívül más szempontokat is figyelembe vett, adva volt a lehetőség a színfalak mögötti próbálkozásokra. A pletykák szerint az osztrák bank a Habsburg-kapcsolatot is bevetette a Szimeon Szakszokoburggotszki excár vezette bolgár kormánynál. Sőt, állítólag az Erste állt egy sor, egyebek mellett az OTP fizetőképességét és tisztességes banki működését is megkérdőjelező újságcikkek mögött, amelyek a vételár nyilvánosságra kerülése utáni napon jelentek meg több bolgár bulvárban.
VÁLASZ. Az OTP sem maradt adós a válasszal. Elemzők szerint a Postabank privatizációja során legalább 10 milliárd forintot vett ki az Erste zsebéből, utóbbi ugyanis attól félt, hogy a magyar vetélytárs – akárcsak Bulgáriában – a hazai pályán is megduplázza az első fordulóban adott 45 milliárd forintos árajánlatát. Ezzel szemben az OTP a második körben már nem is adott be ajánlatot, de ezt csak akkor közölte, amikor már gyakorlatilag lejárt a pályázat beadási határideje. A Postabankért 101 milliárd forintot fizető Erste igencsak kiköltekezett, ezek után egy riválissal alighanem kevesebb zavarja majd az OTP délkelet-európai terjeszkedését.
Az ország határain túli pozíciószerzést a szlovák IRB (mai nevén: OTP Banka Slovensko) 2001. decemberi megvásárlásával elkezdő magyar pénzintézet – az albániai sikertől függően – Horvátországban, Szerbiában (és a nem balkáni Ukrajnában) folytathatja a terjeszkedést. Mi több, Szerbiában már több bankkal hírbe hozták. A legnagyobb szerbiai pénzintézet, a vajdasági Vojvodanska Banka esetében azonban a belgrádi politikai körök aligha fogadnák szívesen egy magyar befektető tulajdonszerzését. Nagyobb esélylyel indulhat az OTP a jóval kisebb újvidéki Novosadska Bankáért. “Egyelőre nem döntöttünk, jelenleg több bankot is vizsgálunk” – ad mindazonáltal kitérő választ a szerbiai terveket firtató kérdésre Wolf László vezérigazgató-helyettes. Románia szintén kiemelt helyen szerepel ugyan a pénzintézet terveiben, ám az ország első számú kereskedelmi bankja, a Banca Comerciala Romana (BCR) privatizációjának tavalyi kudarca megmutatta, hogy politikai ellenállásba ütközik az OTP túlzott mértékű romániai megjelenése.