A megelőző időszakot jellemző laza felügyeleti működéshez szokott piaci szereplők persze nem fogadták kitörő lelkesedéssel a szigorúbb regulákat, a gyakoribb és a korábban megszokottnál szőrszálhasogatóbb ellenőrzéseket. Így a cégek és a Szász-féle új gárda között több ütésváltásra is sor került, ám ez eddig csupán jelképes volt, a problémákra tárgyalás útján kerestek megoldást.
Hétfőn viszont valaki furkósbotok által üzente meg az Európa-szerte megbecsülésnek örvendő szakembernek, hogy nem tetszik neki, amit csinál. Azt egyelőre sűrű homály fedi, hogy a háttérben üzlet vagy politika, figyelmeztetés vagy bosszú áll. A történtek szempontjából azonban az események síkja és célja tulajdonképpen érdektelen. Legyen szó ugyanis bármilyen természetű ügyről, megengedhetetlen, hogy az ország egyik vezető tisztségviselőjével ilyen aljas módszerrel bánjanak el.
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy e helyzet kialakulásában milyen mértékig ludasak éppen az érintettek, közéletünk vezető személyiségei és politikusai. Hiszen hónapok óta feszült a viszony a koalíciós kormány bizonyos képviselői és a Fidesz-érában felállított összevont pénzügyi felügyelet vezetői között, s az indulatok szításában, a felügyelet tekintélyének csorbítása érdekében, de védelmében is többen ügyesen igyekeztek kihasználni a nyilvánosság erejét is. A rossz példa ragadós. Mint láthatjuk, a fent zajló bokszmeccsek lejjebb könnyen fordulhatnak valódi tettlegességbe.