A V838 Monocerotis nevű csillagban valószínűleg nóva-robbanás történt, s az eredményezte a szokatlan tüneményt.
Nóva-robbanás huszonkétezer fényévnyire. Felragyogott körülötte a köd.
A nóva-robbanások akkor következnek be, amikor egy szoros kettőscsillag-rendszerben a kisebbik, úgynevezett “fehér törpe” komponens – esetünkben a Monocerotis – nagy mennyiségű hidrogént szív el a társcsillagától. Ez felszínének felduzzadásához vezet, ami végül termonukleáris robbanást vált ki. Ez természetesen a rendszer megnövekedett sugárzásával és kifényesedésével jár együtt: a Hubble csillagászai szerint a hihetetlen mértékű energiakibocsátás következtében a robbanás pillanatában a Monocerotis mintegy hatszázezerszer volt fényesebb a Napnál.
Az űrtávcső megfigyelései feltárták, hogy a tőlünk 22 ezer fényév távolságra bekövetkezett reakció után az egyenletes halványodás helyett fényes utójelenségek játszódtak le, és a csillagrendszert övező planetáris köd is felragyogott. Ez a Földről megfigyelve jelenleg a Jupiter kétszeresének megfelelő területen észlelhető, ám várhatóan kiterjed majd. Mivel pedig a Monocerotis fénye valószínűleg ide-oda tükröződik a környező égitesteken és kozmikus poron, várható, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben még folyamatosan látható lesz a Földről.