Rendületlenül

Nem vagyok hajlandó felállni a székemből; ha valamit elkövettem, akkor azt bizonyítsák be! – mondta felháborodottan Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke azt követően, hogy nemrégiben több napilap is megszellőztette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által a felügyeletnél a múlt év végén lefolytatott átfogó vizsgálat megállapításait. A teljes pénzügyi szféra fölött ellenőrzést gyakorló szuperfelügyelet munkáját, illetve elnökét nem először éri támadás a kormányváltás óta. László Csaba pénzügyminiszter már tavaly júniusban, alig pár nappal kinevezése után közölte vele, hogy üdvözölné a távozását. Pár hónappal később ezt azzal fejelte meg, hogy bejelentette: elfogyott a felügyelet elnöke iránti bizalma. Szász erre – csakúgy, miként most is – közölte: Orbán Viktortól kapott megbízatása 2006-ig tart, s addig esze ágában sincs távozni, sőt, a ciklus lejártakor akár újra pályázni fog jelenlegi pozíciójára.

A mostani támadások alapját képező Kehi-jelentés egyébként még az előtt szivárgott ki, hogy a kormány megtárgyalta volna. Tartalma információink szerint jelenleg is államtitok, és erre hivatkozva a benne foglaltakról a felügyelet nem kívánt nyilatkozni. Igaz, általánosságban azt többször is elmondták, hogy a jelentés szakszerűtlen és számos tekintetben jogilag sem megalapozott. Ennek megfelelően a Kehinek megküldött válaszukban részletesen, bizonyítékokkal alátámasztva cáfolták a dokumentum megállapításait. Szász Károly szerint a mostani botrány kirobbantásának célja egyértelmű: a jelentést kiszivárogatók – kikezdve szakmai tekintélyét – azt akarják, hogy ő a közvélemény nyomására távozzon. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a PSZÁF-nál korábban is és a mostani skandalum kapcsán is jelezték: szeretnék, ha a dokumentum tartalma nyilvánosságra kerülne. Míg azonban a titkosság feloldásáról szóló döntés várat magára, csak az a biztos, hogy a jelentés létezik, a benne foglaltakat illetően azonban a közvélemény kénytelen félinformációkkal beérni. A titkosság ellenére most Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára egy konferencián elhangzott beszédében egyebek mellett azzal vádolta a PSZÁF vezetését, hogy munkaerő-kölcsönzéssel kijátszotta a hivatal számára engedélyezett köztisztviselői keretről szóló rendeletet, illetve olyan munkakörökben foglalkoztatott szakembereket megbízási szerződéssel, amelyekben csak köztisztviselőket alkalmazhatott volna.

VITÁK. A PSZÁF a konkrét kritikára reagálva már közlékenyebbnek mutatkozik. Vezetői a fenti vádakat a többivel együtt vitatják. Magyarázatul azt hozzák fel, hogy leányvállalata, a Budaglobal Kft. részben olyan feladatok ellátására jött létre, amelyek a felügyelet berkein belül nem végezhetők el. Például egészen a múlt év végéig a PSZÁF nem alkalmazhatott saját munkatársakat több olyan feladatkörben (így az informatikai területen), amelyek piaci bére jóval magasabb a megfelelő köztisztviselői besorolásnál, így e feladatokat a jobban fizető Budaglobal munkatársai látták el.

Egy másik, egyébként már korábban is megfogalmazott vád szerint a felügyelet közbeszerzési eljárás nélkül végeztette el a székház biztonságtechnikai felszerelését és védelmét. Az Imperiál Kft.-től bérelt épületben a védelem ellátását 430 millió forintért maga az üzemeltető vállalta, ám utóbb továbbadta a megbízást a Defend Kft.-nek. A PSZÁF állítása szerint azért volt szükség a fenti konstrukcióra, mert a Budaglobal tevékenysége soha nem terjedt ki őrző-védő feladatok ellátására. Ennek egyébként némileg ellentmond, hogy a cégbírósági nyilvántartás szerint a Budaglobal tevékenységi körében a mai napig benne foglaltatik a nyomozási, biztonsági tevékenység.

Itt-ott föllibbent a fátyol a titkos jelentésről a kormányszóvivő múlt heti kormányülést követő tájékoztatóján is. Gál J. Zoltán beszámolt róla: a Kehi-jelentés a többi között azt is firtatja, hogy a felügyelet módosított szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása a pénzügyminiszter feladata, amit a felügyelet vitat. A kormány éppen ezért felkérte az igazságügyi minisztert, hogy foglaljon állást a szóban forgó hatásköri vitában. További kérdés, hogy a PSZÁF 2002-ben végrehajtott szervezeti átalakítása nyomán jogos volt-e 12 állás megszüntetése. A jelentés azt is kifogásolja, hogy milyen körülmények között folyt a felügyelet munkatársai és vezetői külföldi utazásainak megszervezése. A Kehi állítása szerint ugyanis e téren 2001-ben a PSZÁF elmulasztotta a közbeszerzési eljárások lefolytatását, igaz, e hiányosságot tavaly már kiküszöbölték.

KULCSSZEREP. A mostani kiélezett helyzetben viszont egyértelműen Szász Károly mellett szól, hogy bár a pénzügyi szféra szereplői közül sokan megkérdőjelezik a PSZÁF vizsgálati módszereit, azt szinte kivétel nélkül elismerik, hogy az elmúlt két évben látványosan fejlődött a piac morálja, működése, átláthatósága, s ebben Szásznak kulcsszerepe van. Éppen ezért az újbóli támadást sokan inkább politikai szurkálódásnak titulálják, mintsem szakmainak. Az érintett egyébként – némi szerénytelenséggel – maga is úgy nyilatkozik, hogy itthon és külföldön egyaránt elismert szakemberként tartják számon. Ezt némileg alátámasztja, hogy alig pár hónapja az uniós tagállamok és a csatlakozó országok tőkepiacait szabályozó felügyelő intézmények képviselői őt választották tömörülésük, a Tőkepiaci Szabályozási és Felügyeleti Konzultatív Csoport elnökének.

A PSZÁF-elnök ellehetetlenítése, illetve elmozdítása mandátumának lejárta előtt egyébként többféleképpen is lehetséges (lásd külön), ám a játszma még korántsem tekinthető lefutottnak. A Kehi egyelőre azt a sajtóértesülést is tagadja, hogy feljelentést tett a szuperfelügyelet vezetője ellen, ugyanakkor arra már fény derült, hogy Keller László eljárást kezdeményezett a kormányhivatali dokumentumban foglaltakra alapozva. A részleteket azonban ismét csak titok fedi, az államtitkár lapunk megkeresésére az elmúlt hét folyamán nem kívánt reagálni.