Májusban ugyan rendkívül magas forgalmat jegyeztek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), de minthogy ez egyhavi kiugró adat volt, meglepő lehet, hogy börzénk hosszabb ideje régiónk egészében is jeleskedik. A BÉT az elmúlt tíz hónap során kiemelkedő eredményt mutatott fel a részvények adásvételében: hol abszolút elsőként végzett, hol pedig a varsói tőzsdével holtversenyben szerezte meg a vezető helyet. E tendencia még tovább folytatódhat a közeljövőben, a forint sávközepének eltolása miatt ugyanis hetekkel kitolódhat a megszokott nyár eleji pangás kezdete. A börze likviditása pedig kulcskérdés, hiszen a külföldi befektetők menekülnek az alacsony forgalmú piacokról.
Míg a prágai börzén jellemzően 500 millió euró értékű részvény adásvétel zajlott, addig a második helyet elfoglaló varsóin 700 millió euró értékben cseréltek gazdát a papírok, a BÉT viszont rendre 1 milliárd euró körüli forgalommal zárta az elmúlt hónapokat. Az öszszehasonlításokból az is megállapítható, hogy a pesti parkett előnye az elmúlt hónapokban trendszerűen növekedett a második helyet elfoglaló varsói tőzsdéével szemben; az áprilisi statisztikák már 50 százalékos budapesti előnyt mutatnak. A forgalom szerkezetét tekintve érdemes felidézni azt az egyébként közismert tényt, hogy míg a lengyel főváros börzéjén nagyjából megegyező arányban spekulálnak a hazai, illetve a külföldi befektetők, addig Budapestet a külföldiek egyértelmű dominanciája jellemzi.
Ugyancsak érdemes árnyalni a két ország értékpapírpiacának kínálati oldalról felvázolt képét, annál is inkább, mert ennek alapján megdőlhet az a régiós közhely, miszerint vonzóbbnak tűnik a BÉT-nél a lényegesen nagyobb tőzsdei kapitalizációval büszkélkedő lengyel börze. A forgalom szempontjából valójában csak a szabadon elérhető részvénymennyiségnek, azaz a stratégiai befektetők által nem birtokolt úgynevezett közkézhányadnak van igazi jelentősége, e tekintetben pedig Budapest nem szenved hátrányt régiós riválisával szemben. Sőt, a K&H Equities elemzőjének, Tordai Péternek a számításai szerint a magyar főváros 6,8 milliárd eurónyi szabadon forgó részvénymennyisége alapján hajszálnyival még meg is előzi a 6,6 milliárd eurós közkézhányaddal jellemezhető varsói tőzsdét, Prága pedig messze mögöttük kullog 2,7 milliárdos értékével. A cseheknek a forgalmi oldalon mutatkozó lemaradását egyébként tökéletesen indokolja is ez az alacsony közkézhányad.
A teljes régiós részvénykínálatból az OTP papírjaihoz lehet a legnagyobb, 2,5 milliárd euró értékben elvileg hozzáférni. Szintén magyar papíré, a Matávé a második hely 1,5 milliárdnyi szabadon forgó részvénnyel. Tőlük alig marad le a Mol, amely azonban már csak a negyedik helyet tudta megszerezni a Bank Pekao mögött.