Mérséklődő derű

Alábbhagyott a kincstári optimizmus az idei gazdasági folyamatok megítélésében - tükrözik a Pénzügyminisztérium (PM) felülvizsgált előrejelzései.

A prognózisok felfrissítésére menetrendszerűen, negyedév elteltével kerítettek sort a tárcánál.

A gazdasági növekedés várható mértékét mintegy 3,5 százalékra becsülik, holott két hete még 3,5-4,0 százalékról beszélt a tárca irányítója (bár a 3,5 százalék is szép eredmény lenne az első negyedévi 2,7 százalékos gyarapodás után). A PM jelentése szerint a viszonylag gyors tempóhoz az is kell, hogy az export és a beruházások számottevő mértékben növekedjenek az év hátralevő részében. A realitásérzék viszont arra sarkallta a kincstári előrejelzőket, hogy megemeljék a lakossági fogyasztásra vonatkozó prognózist, továbbá visszavegyenek az export és a beruházás növekedésére vonatkozó várakozásból (lásd a táblázatot).

Láthatóan a “helyükre kerültek” a bérkiáramlásra vonatkozó előrejelzések. Most már 10-12 százalékra teszik az egy főre jutó reálbér emelkedését, ami igen jelentős eltérés a korábban beharangozott 8 százalékhoz képest. A tévedésben az üzleti szektor eddig alábecsült béremelkedése játssza a főszerepet. A versenyszféra vállalatainál 7,5-8,5 százalékkal emelkednek a bruttó keresetek (szemben a pénzügyminiszter által tavaly, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban javasolt 5 százalékkal). A vártnál kisebb fogyasztói áremelkedés is duzzasztja a keresetek vásárlóerejét. A költségvetési szférában 21 százaléknyi átlagos bruttó béremelés várható, bár ezt már ősszel, a büdzsé tervezésekor is előre jelezték. A kedvező adószabályok miatt országos átlagban 4-5 százalékponttal nagyobb lesz a nettó béremelkedés a bruttónál – teszik hozzá a PM-nél.

A külkereskedelem egyelőre a nem valami rózsás kormányzati prognózisnak megfelelően alakul. Az első négy hónapban ugyanis csaknem 1,5 milliárd euró hiány keletkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint, közel félmilliárddal több, mint a 2002-es január-áprilisi időszakban. A kormány az év egészében 4,0-4,5 milliárdos passzívumra számít (tavaly ez “csak” 3,4 milliárd euró volt). A deficit az év elején elsősorban amiatt nőtt, mert visszaesett a fejlett országokba (főként a Németországba) irányuló export. Nem elhanyagolható az sem, hogy az energiahordozók négyhavi importja jelentősen (euróban 12, dollárban 37 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbi értéket. A külpiaci konjunktúra késlekedését mutatja, hogy az ipari vámszabad területeken kereskedő cégek kivitele április végéig 5 százalékkal visszaesett.