Néhány hónappal ezelőtt korábban sosem látott hirdetések lepték el a szerb városok utcáit. A nevét nem is olyan régen JAT-ról (Jugoslovenski Aerotransport) JAT Airwaysre változtató szerb nemzeti légitársaság, 75 éves fennállása során először, kedvezményes repülőjegyeket kínált. Európai nagyvárosokba 59, illetve 89 eurós áron lehetett repülni. Ráadásul áprilisban “egyet fizet, kettőt kap” akciót is rendeztek.
KIHÍVÁS. A jelentős átalakítás előtt álló JAT-nak szüksége is van az új utasokra. Míg a délszláv háborúk előtt évente akár 5 millió embert is szállított, tavaly ez a szám alig haladta meg az 1 milliót. Sok szerb inkább a környező országok repülőtereit és légitársaságait választja: Belgrádból és a vajdasági városokból például napi több buszjárat is közlekedik közvetlenül Ferihegyre.
Igaz, a múlt esztendő a viszonylag alacsony utasszám és az egyéb aggasztó tendenciák ellenére kifejezetten jó évnek bizonyult a társaság számára. Miután 2001-ben még 4,5 millió dollár mínuszt mutattak a könyvek, a JAT-nak tavaly mindenfajta állami támogatás nélkül is sikerült minimális nyereséggel zárnia az évet. Az idén és a jövő évben viszont komoly kihívások elé néz a légitársaság. A legsürgetőbb teendő a géppark modernizálása. A flotta jelenleg 22 repülőgépből áll, ezek túlnyomórészt kiszolgált DC-9-esek és Boeing 737-esek. A legfiatalabb gép is 12 éves, az öregebbek pedig már a “harmadik iksz” közelében járnak. Ezek a gépek egyre nehezebben felelnek meg a szigorodó nemzetközi biztonsági és környezetvédelmi normáknak.
Ám nem csupán a korosodó flotta ad okot aggodalomra. Legalább annyi fejfájást okoz a JAT által felhalmozott óriási adósság, amely ma a cég jegyzett tőkéjének a 27-szerese. Az ENSZ-szankciók idején a jugoszláv gépek csak a belföldi forgalomban repülhettek, fenntartásuk, állagmegóvásuk viszont súlyos összegekbe került. A hitelezők között van a jugoszláv repülésirányítási hivatal éppúgy, mint a különálló gazdasági egységet képező belgrádi repülőtér. Ám a tartozás jó része egy – még Szlobodan Milosevics idejéből származó – szerződés kapcsán keletkezett: az 500 millió dolláros egyezség értelmében az állami irányítás alatt álló JAT elkötelezte magát 8 darab Airbus utasszállító megvásárlása mellett. A szerbiai gazdasági helyzet és a légi közlekedés globális trendjei ismeretében ez a szerződés sem független elemzők, sem a jelenlegi belgrádi vezetés szerint nem tűnik éppen ésszerűnek. Eddig a JAT 23 millió dollárt tudott nagy nehezen átutalni, de még ez az összeg is csupán az első gép árának körülbelül az egyharmada. Az első repülőt egyébként a megállapodás értelmében bő egy évvel ezelőtt kellett volna a JAT-nak átvennie. Most viszont már találgatni sem érdemes, mikor állhatnának szolgálatba Szerbiában az új Airbusok, így az tűnik a legracionálisabb megoldásnak, ha az állam megpróbál kihátrálni a szerződésből.
Bolgár fiaskó
Alig négy esztendeje, 1999-ben vásárolta meg a bolgár államtól az izraeli Zeevi-csoport a Balkan Airlines 75 százalékos tulajdonrészét. A következő két esztendőben egyre riasztóbb fejleményekről érkeztek hírek a céggel kapcsolatban: szabálytalan pénzügyi manőverek, be nem fizetett biztosítási díjak, a társaság ingatlanjainak elkótyavetyélése, rendszeres pilótasztrájkok és azok miatt többhetes kiesések. A vállalat 2001 tavaszára végül lehetetlen helyzetbe került. A korábbi 30 gépből mindössze egy Tu-154-es és két – a Lufthansától lízingelt – Boeing 737-es maradt, a korábbi 50 célállomásból pedig csupán 20, azok is kizárólag azért, hogy a légitársaság ne veszítse el a repülőtér-használati jogait. Mindezek után a bolgár állam 2002 végén a megszüntetett Balkan Airlines szakembereiből és megmaradt vagyonából megalapította a Balkan Air Tours nevű légitársaságot, amely egyelőre 10 európai célállomást szolgál ki – és újfent szerepel a privatizálandó vállalatok listáján.
A társaság átstrukturálásának részeként fokozatosan megszabadulnak a kiegészítő tevékenységektől. Leválasztják a három szállodát, az utazási irodát, a repülőtéri buszjáratot, a 10 ezer személy ellátásáról gondoskodni képes catering részleget és a vrsaci pilótaakadémiát. A tavalyi néhány száz fős létszámleépítés után újabb elbocsátásokat már nem terveznek. Újragondolják az úti célokat is. “Egy-egy új célállomás kialakítása egymillió dollárba kerül, így inkább a meglevő célállomásokra szeretnénk több járatot indítani” – mondja Predrag Vujovics, a JAT Airways vezérigazgatója. Vujovics elsősorban Németországban erősítené a társaság piaci jelenlétét, különösen az ott élő népes szerb diaszpóra miatt. Menetrend szerinti tengerentúli járatok indításával a JAT nem kacérkodik, ellenben egy kanadai chartert már az idei nyárra tervbe vettek a cég vezetői.
Az új stratégia egyik figyelemre érdemes eleme az az ötlet, hogy a JAT karolja fel egy regionális légitársaság gondolatát. Az elképzelés legalábbis merész, és már-már csodaszámba menne a megvalósulása. Ám ha mégis sikerülne összekovácsolni egy effajta balkáni szövetséget, az szerb vélekedések szerint – a Balkán, Görögország, Törökország és a Közel-Kelet felé “kaput nyitó” belgrádi repülőtérrel, valamint a régió egészének az összefogásában rejlő gazdasági és piaci erővel – akár a hasonló közép-európai légiforgalmi központ terveit dédelgető Budapest vagy Bécs, illetve a szintén kínlódó Malév és az Austrian Airlines számára is komoly kihívást jelenthetne. Elvégre a volt Jugoszlávia területén a JAT-on kívül 9 másik légitársaság működik, összesen 28 repülőgépből álló flottát üzemeltetve. Sőt, amennyiben a JAT égisze alatt létrejön a megálmodott regionális társaság, az akár az elmúlt bő egy évtizedben többszörösen csődbe ment, jelenleg éppen Balkan Air Tours névre hallgató bolgár nemzeti légitársaságot is magába olvaszthatná. A Balkan Air Toursban elsősorban annak romokban továbbra is meglévő piaca, továbbá a hozzá tartozó, évi 2 millió fős forgalmat lebonyolító – nemrég kibővített és modernizált – szófiai repülőtér vonzó a szerbek számára. Olyannyira, hogy az ügyben már több megbeszélést is folytattak az illetékesek, igaz, konkrét eredmény egyelőre nincs.
MAGYAR SZEMMEL. A magyar polgári repülés meghatározó vállalkozásai egyelőre nem tartanak a szerb szárnypróbálgatásoktól. Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója részletesen nem is ismeri a JAT és szövetségesei terjeszkedési elképzeléseit. Úgy véli azonban, a jelenlegi piaci viszonyok mellett nem kell attól tartani, hogy a JAT az elkövetkező időszakban komoly fenyegetést jelent majd a Malév számára. Részben, mert a légi közlekedés válsága egyetlen piaci szereplőnek sem könnyíti meg a nála erősebb versenytársak legyőzését. Emellett fontosnak tartja – s nem csupán a szerb nemzeti légitársaság támasztotta verseny miatt -, hogy hamarosan elkészül a Malév új stratégiai terve is. Így immár minden azon múlik, hogy a térség légitársaságai közül kinek és milyen gyorsan sikerül valóra váltani reform elképzeléseit.
Pető György, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. szóvivője szerint a JAT törekvéseire oda kell figyelni, hiszen totális biztonságról az üzleti élet egyetlen területén sem lehet beszélni. Rámutatott azonban, hogy Ferihegy számára hosszú távon nem egy belgrádi légiforgalmi központ ígérkezik a legveszélyesebb kihívásnak. Ennél erősebb versenytárs a bécsi és a pozsonyi repülőtér, ahol ráadásul nem csak terveket tudnak felmutatni, hanem már folyamatban lévő fejlesztéseket és eredményeket is.