Több mint 120 ezer termékének és 2,5 ezer partnerének adatait foglalta egységes szoftverkeretbe a budapesti Moeller Electric Kft., amikor szigetszerű informatikai megoldásait integrált ügyviteli rendszerre (ERP) cserélte le. A projektvezető SAP Hungarya Kft. büszke a gyors bevezetésre, ugyanis a 2,5 milliárd forint árbevételű, elektronikus ipari készülékeket és berendezéseket gyártó cég alig öt hónap alatt állt át a szoftverre. Erre elsősorban azért volt szüksége, mert korábbi rendszerének bővítése megvalósíthatatlannak tűnt. Az ERP birtokában a Moeller most kiemelt ügyfeleivel az elektronikus kereskedelem beindítását tűzte ki célul; ettől forgalomnövekedést és költségcsökkentést remélnek a cég vezetői. A kis- és középvállalatok (kkv) közül nemcsak a Moeller barátkozott meg az ERP bevezetésével. Magyarországon mintegy 3500 kkv működik, amelyek a Figyelő becslései szerint együttesen 4-5 milliárd forintos új piacot jelentenek az ügyviteli szoftvereket gyártó cégek számára. Az elmúlt négy évben csak az SAP 40 ilyen, egyenként 30-40 millió forintos rendszert értékesített itthon, ezen belül tizenkilencet tavaly. “Az ugrásszerű növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a nagyvállalatok beszállítóiként tevékenykedő, vagy közvetlenül a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedelmi vállalkozások minden korábbinál szorosabb együttműködésre kényszerülnek üzleti partnereikkel” – magyarázza Nikl Antal, az SAP tanácsadóként működő Plaut Hungária Kft. vezérigazgatója.
A cégek együttműködése ugyanis elképzelhetetlen az egymással kompatibilis vállalatirányítási rendszerek bevezetése nélkül. Míg azonban az óriáscégek az elmúlt években többségükben végrehajtották, sőt befejezték átállásukat a korszerű informatikai megoldásokra, leányvállalataik és beszállítóik esetében ez nem történt meg. Pedig – mint azt a Plaut Hungária Kft. felmérése is megmutatta – a középvállatoknak igenis szükségük van az ügyviteli rendszerekre, méghozzá elsősorban a kontrolling, a beszerzés, az anyaggazdálkodás, az értékesítés és az emberi erőforrások területein.
|
A Plaut Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára, Ausztriára és Magyarországra kiterjedő vizsgálatában 10 és 100 millió euró közötti árbevételű vállalatokat kérdezett arról, beruháznak-e ilyen vállalatirányítási rendszerekbe, s ha igen, a “kulcsrakész” integrált ügyviteli szoftvereket – mint például az SAP, vagy a Navision termékei – részesítik előnyben, vagy esetleg valamilyen egyedi megoldást választanak (ami lehet saját szoftverfejlesztés, de ennek számít az Excel tábla is). A kutatásban részt vevő 260 magyar vállalat közül 50 töltötte ki a kérdőíveket, amelyek elemzése megmutatta, hogy a cégek több mint háromnegyede az integrált vállalatirányítási rendszerek mellett döntött. A válaszadók alig 5 százaléka használ a piacon még újdonságnak számító úgynevezett “előre konfigurált” megoldást; ezek olyan gyorsan bevezethető – tehát kevés tanácsadói ráfordítást igénylő, és így olcsóbb – szoftverek, amelyek speciális üzleti és iparági kulcsfolyamatokat tartalmaznak, elsősorban a számvitel és a logisztika területén.
A német Datamonitor piackutató felmérése szerint az Európai Unió országaiban a kkv szektor évről évre 23 százalékkal költ többet elektronikus üzleti megoldásokra, és a piac 2005-re eléri majd a 4,5 milliárd eurót. Nem véletlen tehát, hogy a legnagyobb szoftvercégek – az SAP, a PeopleSoft, az Oracle, a Baan vagy a Microsoft – sorra jelennek meg a kifejezetten ennek a szegmensnek fejlesztett termékeikkel.
“Az a vállalat, amely az igényeinek megfelelő korszerű ügyviteli rendszert vezet be, két éven belüli megtérülésre számíthat” – állítja Mogyoródi Zoltán, a Plaut ügyvezető igazgatója. Tapasztalatai szerint az 50-60 főt foglalkoztató cégeknél ezen idő alatt 15 munkatárs válik feleslegessé; beszállítók esetében jelentősen rövidül az ellátási lánc, a kereskedők raktérkészlete pedig jócskán lecsökkenthető.
A középvállalati piacon tapasztalható mozgolódást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is felismerte. A tárca május elejétől új pályázatot hirdetett meg, amellyel kifejezetten a közepes méretű vállalkozások ügyviteli rendszereinek korszerűsítését, vagy bevezetését próbálja segíteni. A támogatásra fordítható összeg 400 millió forint; ebből egy cég az informatikai beruházás felét, de legfeljebb 15 millió forintot kaphat.