Felsóhajtott Zalavári István, az I-Quadrat Hungaria Kft. mérnökiroda ügyvezető igazgatója, amikor az utolsó telektulajdonos is hozzájárult partnere, az Utec-Thomsen nagyszabású beruházásához. Gondolta, sínen van a 40 turbinás tési szélerőmű-parkprogramja, amelyhez már csak a Kelet-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség áldása hiányzott. A hatóság azonban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park álláspontja alapján nem adta meg az engedélyt, mégpedig azzal az indokkal, hogy a tervezett építkezés veszélyeztetné a növény- és állatvilágot.
Szélerőmű Kulcs községben. Körültekintő telepítés.
A természetvédők azóta nézik ferde szemmel a szélerőműveket, hogy három éve az Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységben felállított kétezer turbinás mezőben tragédiába torkollott a tavaszi madárvonulás. A pörgő lapátkerekek valósággal ledarálták a rajokat. Csak akkor csillapodtak a kedélyek, amikor kiderült, hogy jó tájolással elkerülhetőek az ilyen típusú katasztrófák.
A tésiek nem akarnak lemondani a szélparkból várt sokmillió forintos bevételről, és aláírásgyűjtésbe kezdtek a projektért. Az Utec-Thomsen is ragaszkodik nagyszabású terveihez, s hosszú távon már 200 milliárd forint értékű szélerőmű-beruházást tervez. Az idén Berhida és Polgárdi mellett összesen további 60-70 turbina telepítését készítik elő, középtávon pedig Nagyrozvágyon, Papkeszin és Cigándon is vizsgálják újabb szélparkok építését.
KOCKÁZATOK. A megújuló energetikai üzletben érdekelt tízegynéhány cég vezetői kormányzati lobbizásba kezdtek, s Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára vállalta is a szélerőművekkel kapcsolatos tárcaközi koordinációt. A helyi környezetvédelmi hatóság vitorlájából kifoghatja a szelet, hogy Kőrös Gábor, az Energia Klub szakértője szerint a rotorok okozta veszélyeket alapos tervezéssel, körültekintő telepítéssel el lehet hárítani.
Bohoczky Ferenc, a gazdasági tárca szakértője abban bízik, hogy hamarosan nálunk is megbarátkoznak a szélerőművekkel, csakúgy, mint Nyugat-Európában. A Pireneusok gerincén például turbinák ezrei termelik az áramot. A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy – ha ma még nem is a legjobb üzlet – az energiaárak tartós növekedésével széles körben, itthon is jövedelmező befektetéssé válhat a szélerőmű-építés.
Bakács István, az E.ON Hungária Rt. igazgatósági tagja egyelőre kifejezetten kockázatos üzletnek tartja Magyarországon a nagyobb szélerőmű-parkokba történő befektetést, annak ellenére, hogy a szabályozott villamosenergia-piacon a kilowattóránként 11 forintos erőműi árnál többet, 19 forintot kell kapniuk a szélerőműveknek a hálózatba betáplált áramért. Egy kisebb, legalább 30 turbinából álló szélpark kialakítása 7,5 milliárd forintos beruházás, s a hálózati kapcsolathoz szükséges rácsatlakozás kiépítése további 1,5 milliárd forint. A szakember gyakorlati tapasztalatai alapján 20 százalék, azaz 1,5 milliárd forint támogatást lehetne elérni, s ez évi tíz szélpark létesítése esetén már komolyan megterhelhetné egy-egy minisztérium támogatási kasszáját. Nehezíti a helyzetet, hogy Magyarország nem szeles ország, itt a szélerőművek kihasználása a tengerparti országok 70-90 százalékával szemben ezért általában csak 20 százalék. A Kárpát medence “teknőjében” az erőmű-telepítéshez egyedül a Hegyeshalom-Mosonszolnok-Tés-Kulcs-Alföld a számba jöhető “szélcsatorna”, ahol az uralkodó észak-nyugati szél süvít.
TÁMOGATÁS. A Nemzeti Energia Program (NEP) keretében egy-egy létesítmény után akár 35 millió forint, de legfeljebb a beruházási érték 30 százalékának megfelelő támogatásra lehet pályázni. A Környezetvédelmi Alapból a beruházásnak szintén legfeljebb 30 százaléka nyerhető el, de az állami költségvetésből származó támogatások együttesen nem haladhatják meg a teljes költség felét, a stratégiai beruházásoknál pedig a 65 százalékát.
Az E.ON-nal szemben az Utec-Thomsen eleve nem is pályázik magyar támogatásokra, de a beruházással, foglalkoztatással elérhető adókedvezményekre igen. Üzleti számításaiban a németországi szubvenció és a szén-dioxid-kereskedelemben rejlő üzlet a meghatározó. A kiotói egyezmény alapján a tagországoknak 2010-ig 12 százalékkal kell csökkenteniük a szén-dioxid kibocsátását. Azt azonban nem írja elő a megállapodás, hogy hol, vagyis erre a célra a magas bérköltségű uniós országok helyett Kelet-Európában, kisebb beruházással megvalósított erőművek is alkalmasak.