Weber Terranova Építőanyagipari Kft. ügyvezetője, a Társaság a Lakásépítésért nevű szervezet nemrégiben kinevezett elnöke.
Mire számít a szervezet elnökeként, milyen távon sikerülhet elérni a fő célt, a Lakásügyi Minisztérium létrehozását?
– Szervezetünk már évek óta azért lobbizik, hogy az éves szinten 130 milliárd forintos költségvetési lakástámogatás elosztásának legyen gazdája, felelőse. Jelenleg öt különböző állami szerv, intézmény egyetértése szükséges bármilyen változáshoz, ami nagyon nehézkessé teszi a folyamatot. A terület kormánymegbízottjának pedig nincsenek pénzügyi jogosítványai. Szükséges egy olyan csúcsszerv, amely hosszú távú koncepciót alkot, ezt következetesen végig is viszi, és amelyen a hatékony végrehajtás számon kérhető.
– A lakástámogatási rendszer szigorításának hírére sorok állnak a bankok előtt. Minek tulajdonítja ezt a rohamot?
– Fontos tényező, hogy megjelentek a hitelfeltételek megváltozásáról szóló hírek, s pszichikai okokból most sokan előrehozzák vásárlásaikat. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy tavaly 47-48 ezer építési engedélyt adtak ki, s a korábban kezdett lakásberuházásokat is ideszámítva mintegy 70-80 ezer lakás építése lehet folyamatban, ami a korábbiaknál nagyobb keresletet generál. Úgy látom, hogy a kedvező használtlakás-hitelek megléte is csak a múlt évben épült be a köztudatba, ami további keresletbővítő tényező lehet.
– Mindez, gondolom, serkentőleg hat az építőipari ágazat egészére is.
38 éves • Nős, két gyermeke van • Végzettsége: BKÁE közgazdászdiploma
Kedvencek
Könyv: Móricz Zsigmond: Egy boldog ember, Mikszáth Kálmán: Tóth atyafiak, Rejtő Jenő: Elátkozott part, • Zene: Supertramp, Presser Gábor, Bach concertók • Film: Tűzszekerek (Hugh Hudson), Tűz van babám (Milos Forman) • Hobbi: horgászat, természetjárás, főzés, ultipartik
– Nem teljesen, hiszen a hideg téli hónapok miatt például az előző évhez képest közel 19 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye januárban és februárban. A lakásépítés ugyanakkor a szektor teljes produktumának csak 15-20 százalékát adja. Ennek ellenére nincs okunk panaszra, hiszen jobb évre számítunk az idén, mint tavaly.
– A vállalkozások jó része azonban nem optimista, s a kormányfőnél sürgetik a versenyképesség javítását célzó intézkedéseket.
– Ketté kell bontani ezt a kérdést. Az exportra termelő, munkaerő-igényes ágazatokban valóban komoly problémát okoz az erős forint, a dráguló munkaerő és a gyengélkedő európai gazdaság. Az építőanyag-ipari cégek azonban a magas szállítási költségek miatt a belföldi piacra termelnek, az pedig jelenleg növekszik, bár tény, hogy a verseny is mind erősebb. A Weber Terranova például jobban járt az erős forinttal, hiszen külföldi alapanyagokkal is dolgozunk. Ugyanakkor az árverseny miatt 1995-1996 óta szinte azonos áron kell kínálni termékeinket, miközben a számunkra meghatározó energiaárak, főként a gázárak drasztikusan emelkedtek.
– Makroszinten is jelentkeznek a problémák. Az első hónapok negatív tendenciái nyomán a Magyar Nemzeti Bank új prognózisa szerint 3,9 milliárd euró lehet idén a folyó fizetési mérleg hiánya. Nem tartja veszélyesnek ezt a folyamatot?
– Vállalati perspektívából nézve is egyértelmű, hogy az egyensúlytalanság csak hosszabb távon jelenthet valódi veszélyt a gazdaságra. Úgy gondolom, hogy a gazdasági növekedés érdekében meg kell hozni ezt az áldozatot. Igaz, azonnal lépni kell, ha a másik oldalon improduktív fogyasztásélénkítésre mennek el a költségvetési források. Növekedési oldalról a jelenlegi 3,3-3,4 százalékos GDP-bővülés két és félszerese az uniós átlagnak, s ha ezt tovább növelhetjük, akkor az egyensúly romlása árán is érdemes lehet vállalni.
– A 4-es metró körüli vita Ön szerint miért tartott ilyen hosszú ideig?
– Nem értem, hogy egy tisztán racionális alapon megválaszolható kérdésből miért kell effajta politikai huzavonát kreálni. A gazdasági mellett csupán a környezetvédelmi szempontokat szükséges figyelembe venni. Meglepő volt viszont számomra, hogy ezúttal milyen csendesen és gyorsan született meg a kormánydöntés.
– Az OTP Bank vezető bolgár bankot vásárolt. Milyen szerepe lehet Ön szerint a hazai cégeknek a régióban?
– Reális lehetőségnek tartom, hogy a nagyobb hazai cégek kihasználják az ország jó elhelyezkedését és a magas tudású munkaerőt.