| Csányi Sándor a közgyűlésen. Nyerésben. |
Háromszáztizenegy millió eurós, azaz közel 80 milliárd forintos vételi ajánlatával az OTP Bank megnyerte a DSK Bank privatizációjára kiírt pályázatot, elhalászva ezzel a 293 millió eurót ajánló Erste Bank orra elől a legnagyobb bolgár lakossági pénzintézetet. Noha az Ersténél a döntést követően azt hangsúlyozták, hogy az osztrák pénzintézet az általa kínált árat tartotta reálisnak, az OTP Banknál, ahol – tudtuk meg Wolf Lászlótól, a pénzintézet akvizíciókért felelős vezérigazgató-helyettesétől – ötéves periódusra vetített modellszámítások alapján kalkulálták a vételárat, a befektetés középtávú megtérülésére számítanak.
Az ár meghatározásakor sok múlott a taktikázáson is, hiszen az első körben, a nem kötelező érvényű ajánlattételkor az OTP még csak 160 millió euró körüli összeget kínált. Ezzel majdhogynem el is taktikázta magát, és csak egy hajszálon múlt, hogy sikerült bekerülnie a második körbe, ahol a résztvevők megtehették végső ajánlatukat. Noha az első fordulóban megjelölt 240 millió euró után kínált 293 millió eurós árával az Erste is gáláns volt, “senki nem gondolt arra, hogy az OTP a háromszázas határt is átlépi majd a végső ajánlatával” – mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a bank április végi közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Mégis meglepő volt, hogy miután nyilvánosságra hozták az ajánlatokat, negatív sajtókampány indult Bulgáriában az OTP ellen, ami mögött sokak szerint éppen az egyedül a porondon maradt rivális, az Erste állt. E feltételezést azonban az osztrák bank visszautasította. Mindazonáltal a bolgár bankkonszolidációs szervezet döntése ezt követően hetekig húzódott, és az OTP Bank vezetői külön prezentációra utaztak Bulgáriába a döntéshozók meggyőzésére. A pletykák szerint még Habsburg-kapcsolatokat is bevetett az osztrák rivális, ám végül mégis a többet ajánló pályázó győzött.
MÉRFÖLDKŐ. Noha az OTP Bank életében nem a bolgár pénzintézet az első külföldi akvizíció – ismeretes: tavaly a tulajdonába került a szlovák IRB, amely immár OTP Banka Slovensko (OBS) néven működik -, e bevásárlás mégis mérföldkőnek tekinthető. E szerzeményével ugyanis kiléphet a legnagyobb hazai bank szerepéből, és regionális pénzintézeti csoporttá válhat. A szlovák bank megvétele ezen az úton inkább csak “laboratóriumi kísérletnek” számított, hiszen ott a méret és a befektetett tőke is jóval kisebb volt, mint a DSK esetében. Ugyanakkor a vártnál erősebbnek bizonyult a verseny a szlovák bankpiacon, amivel viszont Bulgáriában talán nem kell majd szembenézni.
Az OBS-ért egyébként 700 millió koronát fizetett az OTP, ezen felül 1 milliárd koronával emelte az alaptőkét, így összesen mintegy 10 milliárd forintba került a szlovákiai terjeszkedés. Az ottani leánybank a múlt évet 3,5 milliárd forintos veszteséggel zárta, amit az OTP-nél az átvétellel kapcsolatos egyszeri költségekkel (az ingatlanok átértékelésével és az ügyfélkövetelésekre képzett céltartalékokkal) magyaráznak. Az anyabanknál ettől az évtől kezdve szlovákiai sikertörténetben reménykednek. “Az OBS mérlegfőösszege 2003 első negyedében 13,3 százalékkal, 20,9 milliárd koronára (125 milliárd forintra) nőtt, az ügyfélszám tavaly augusztus óta 48 százalékkal, 130 ezerre gyarapodott” – ecsetelte az eredményeket lapunknak Hodossy Károly, az OBS vezérigazgatója. A befektetés az idén várhatóan termőre fordul: már az első negyedév 6,3 millió korona nyereséget hozott a szlovák leánynál, és a teljes esztendőre 10-15 millió korona (50-60 millió forint) profitot jeleznek előre a szakemberek.
Az OBS integrálásának tapasztalatai mindenesetre jól jönnek majd a DSK beolvasztásakor is. “Mindkét országban a magyar csoportstruktúra szolgál példaként” – közölte Wolf László. Szlovákiában például már megalakultak az első helyi leánycégek: az OBS a Merkantil Bankkal közösen felállította a gépkocsi-finanszírozással foglalkozó OTP Leasinget; az OBS 100 százalékos leányvállalatát, az IRB Creditet faktoring céggé alakították; az OTP Garancia Biztosítóval közösen tulajdonolt biztosítótársaság indulása pedig már csak az engedélyekre vár. A szlovákiai tapasztalatok az értékesítési struktúra, a termékfejlesztés, a költségracionalizálás területén, az informatikával és a back office-szal kapcsolatos átszervezés során is jól jöhetnek majd” – tette hozzá Wolf.
A DSK egyfelől nagyobb falat, mint a szlovákiai szerzemény, másfelől viszont egyszerűbb feladatnak ígérkezik az integrálása. Az egyik legfontosabb banki kockázattal, a rossz hitelekkel ugyanis nem kell számolni, mert a vállalatok hitelezése rendkívül prudensen folyt, a lakossági kölcsönöknél pedig több kezest is bevonnak. “A DSK esetében az egyetlen kockázat az, hogy a bolgár gazdaság esetleg nem a vártnak megfelelően fejlődik, ez ugyanis visszahat a legnagyobb lakossági pénzintézet helyzetére” – hangsúlyozta lapunknak Wolf. A DSK fejlesztésére pedig a következő öt évben mintegy 600 millió levát (307 millió eurót) szán az OTP Bank, abban bízva, hogy ezt az összeget a nyereségesen működő pénzintézet kitermeli.
HASONLÓ MÚLT. A DSK amúgy az utolsóként privatizált bank Bulgáriában. Múltja sokban hasonlít az OTP kezdetekre, mivel takarékszövetkezetként alakult meg 1951-ben. Súlya így hagyományosan a lakossági szektorban a legnagyobb; e szegmens hitelállományából 63,6 százalékkal, míg a lakossági betétekből 25,5 százalékkal részesedik.
A DSK megvásárlása még a kiemelkedően jó eredményt produkáló OTP Bank számára is komoly ráfordítás, hiszen saját tőkéjének több mint harmadát áldozta az akvizícióra úgy, hogy a vétel érdekében a tavalyi nyereségből sem fizetett osztalékot. A további jelentősebb vásárlásokhoz azonban a bank saját tőkéje önmagában kevés lenne, így várhatóan különböző tőkebevonási technikákat kell átgondolnia. Márpedig ringbe kíván szállni a Postabank privatizációjáért is – nehogy valamely versenytársa túlzottan megerősödjön -, s a térség más országai felé is kacsingat. A befektetők reális elvárása lehet, hogy a környező államokban további nyereséges bankokat vásároljon az OTP. A pénzintézet szakemberei szerint ezen országok ötödik-hatodik bankjai jöhetnek szóba, ha piaci részesedésük eléri az 5-8 százalékot. Arra is garanciákat kell találni, hogy az akvizíció utáni harmadik évben – euróban számolva – reálértéken legalább 16 százalékos tőkearányos megtérülést (ROE) érjen el a kiszemelt pénzintézet. Az elsődleges célországok között van Románia, Szerbia és Horvátország, de vizsgálódás tárgya lehet Csehország, Lengyelország és Ukrajna is.
S noha a bank stratégiájában fontos helyen áll az akvizíció, a pénzintézet nem kíván mindenáron terjeszkedni. “A legfőbb cél a részvényesi érték, a bank piaci értékének maximalizálása” – hangsúlyozta Spéder Zoltán, a pénzintézet alelnöke, egyben vezérigazgató-helyettese a Figyelőnek. “Ezt pedig – tette hozzá – a magas sajáttőke-arányos jövedelmezőség hosszú távú fenntartásával, valamint a nyugat-európai nagybankok szintjét közelítő hatékonysági mutatókkal lehet elérni.” Éppen ezért fontos a hazai piaci részesedések megőrzése, az olyan fejlődő területeken pedig, mint az élet- és bankbiztosítások, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési alapok, ahol a megtakarítások növekedése várhatóan a többszöröse lesz a bankbetétek bővülésének, az új piacok szerzése.
REKORDOK. A csoport teljesítményét egyébként jelenleg egyértelműen a magyarországi bank és leányvállalatai határozzák meg, a konszolidáció után például a DSK legfeljebb 10 százalékkal járulhat hozzá a mérlegfőösszeghez. Az itthoni jövedelmezőségre pedig nem lehet panasz. Az OTP Bank az elmúlt évtizedben egyre impozánsabb eredményekről számolt be, s tavaly is rekord nyereséget termelt: a bank 58,1 milliárd, a csoport 68,2 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, ami 22,6 százalékos, illetve 19 százalékos növekedést jelez. Az idei az első negyedév szintén kiemelkedően jó teljesítményt hozott. A bank adózás előtti eredménye például a tavalyi hasonló időszakhoz képest 66 százalékkal, 21,6 milliárd forintra nőtt.
Mindezek után némileg meglepte a piacot, hogy a DSK-pályázaton elért győzelem végül nem repítette az égbe a bankpapír árfolyamát. Más kérdés, hogy egy nemleges döntés mekkora esést okozott volna. Az elemzők szerint a befektetők már korábban beárazták a pénzintézet sikerét. A banknál mindenesetre nagyon bizakodóak. “Miközben a vélemények megoszlanak – egyesek szerint az uniós csatlakozás hatása már beépült az árfolyamba, más vélemények szerint még vannak tartalékok -, a következő hónapokban a konvergencia ralinak köszönhetően a kurzus tovább nőhet” – fejtegette Spéder Zoltán a közgyűlést követően.